Ismét tárgyalt egymással a kormány, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek a jövő évi bérekről. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi fordulóján azonban tapodtat sem közeledtek az álláspontok, tudtuk meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől, Kordás Lászlótól. Annyi előrelépés történt, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is megfogalmazták, mit tekintenek tárgyalási alapnak.
A bértárgyalásokon három kritikus pont van:
- a cafeteria adózásának kérdése
- a szociális hozzájárulási adó csökkentése
- a minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A cafeteriában nem engedett a kormány
A szakszervezet és a munkavállalói érdekképviseletek egyaránt azt szeretnék, hogy a cafeteria kérdésében engedjen a kormány, vagyis maradjon a kedvezményes adózás, ne kelljen helyette bérként adózni a népszerűbb munkáltatói juttatásoknál. Ez nem jó a munkáltatóknak sem, mert magasabb lesz az adóterhük, és a dolgozóknak sem, mert szja-köteles lesz számos juttatás, ami a nettó értéket csökkenti – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A kormány álláspontja azonban nem változott, vagyis a bért preferálnák, a juttatásokat visszaszorítanák. A kedden, éppen a VKF-ülés alatt elfogadott őszi adócsomag is ezt tükrözi.
Rákérdeztünk, mit szól a szakszervezet ahhoz, hogy engedményként az önkéntes pénztárakba utalt munkáltatói hozzájárulás után is jár majd a 20 százalék adókedvezmény, nem csak az egyéni befizetésekre. Így kompenzálja a kormány, hogy ezen juttatások után is szja-t kell fizetniük jövőre a dolgozóknak. Kordás László így reagált:
Ettől még továbbra is terheli személyi jövedelemadó a jövőre bérként adózó cafeteriákat. Ez legfeljebb kiegyenlíti a számlát, és nem is minden juttatásnál. Önmagában kevés, nem teszi elfogadhatóvá a módosítás az adócsomagot.
Adócsökkentést kér a szakszervezet is
Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal többéves megállapodásban gondolkodik. A szakszervezetek azt is szeretnék, ha a megállapodásban rögzítenék, hogy a munkavállalók milyen adó- és járulékcsökkentést kapnak a következő időszakban.
A szakszervezet azt szeretné, hogy
- töröljék el a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot és
- a személyi jövedelemadó a jelenleg 15 százalék helyett legyen 9 százalék.
Tisztában vannak vele, hogy egy lépésben a hatszázalékos csökkentés nem megy, ezért azt javasolták, hogy
- első körben az alacsonyabb keresetűeknél (minimálbér és bérminimum környékén) legyen egy számjegyű az szja.
- Később lépcsőzetesen a többi munkavállalónak is legyen 9 százalékos az adója. Ezt 2022-re szeretnék elérni.
Ami tulajdonképpen egy átmeneti kétkulcsos adót jelentene.
Azért lenne fontos az alacsonyabb keresetűeknél csökkenteni először az szja-t, mert náluk van kielégítetlen szükséglet, amit a nettó növekedésével tudnának a dolgozók fedezni
– tette hozzá Kordás László. Ez a pótlólagos pluszkereset elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál fog lecsapódni a szakszervezet várakozása szerint, ami úgy vélik, enyhíthetné a nagyobb arányú minimálbér-emelés terheit. Úgy gondolják, hogy ha a szociális hozzájárulási adónál (szocho) el lehetett fogadni egy ütemezett csökkentést, akkor az szja-nál is követhető hasonló modell.
A kormány már jó pár éve lebegteti az egykulcsos szja-t,
Semmilyen olyan változtatást nem tudunk támogatni, ami a munkavállalók terheit növeli – utalt a cafeteriára Kordás, hozzátéve, hogy a szakszervezet adócsökkentést szeretne.
A munkáltatók szintén, ragaszkodnak hozzá, hogy
- a jelenleg 19,5 százalékos szocho ne jövő júliustól, hanem már 2019. januártól csökkenjen 17,5 százalékra.
Jelentős nettó bérnövekedés jöhetne
A szakszervezetek két számjegyű emelést szeretnének, 13 százalékos emelést szorgalmaznak a minimálbérnél, 15 százalékost pedig a garantált bérminimumnál. A munkáltatók viszont 5 százalékot mondtak. Eléggé távol van tehát egymástól a két elképzelés.
Ha a szakszervezet bérkérése és adócsökkentési javaslata is átmenne, akkor a minimálbéresek nettója több mint 23 ezer forinttal nőhetne jövőre, a garantált bérminimumosoké pedig majdnem 34 ezer forinttal.
Hosszú meccs lehet
Varga Mihály szerdán tájékoztatja a kormányt a munkáltatói és munkavállalói kérésekről, jövő héten folytatódik az egyeztetés, tudtuk meg Kordás Lászlótól.
Hogy mikor lesz megállapodás?
Ha azt ajánlja a kormány, hogy a szocho januártól csökken, ha visszavonják a cafeteria-változtatást, és lesz még 20 százalék béremelés, akkor már csak annyit kérdezünk, hol kell aláírni,
érzékeltette Kordás László a számukra optimális verziót.
Ha nem, akkor még több fordulós egyeztetésre lesz szükség. Az első kettő feszültségpont felszámolása a kormány döntésén múlik, a harmadik az érdekképviseletek egyeztetésén. Ha az első kettőben van pozitív visszajelzés, akkor Kordás László szerint a minimálbér, bérminimum ügyében is könnyebb lesz a megegyezés.
Nos, a kedden elfogadott őszi adócsomagban nem vonták vissza a cafeteria adózásának szigorítását, csupán némi finomhangolás történt. Varga Mihály pedig azt nyilatkozta az MTI-nek, arra kis esélyt lát, hogy 2019-re még bármilyen módosítás legyen az elfogadott adótörvényeknél. A pénzügyminiszter hosszabb egyeztetésre számít, de az év végére szerinte kialakul a közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről. Hozzátette: ha mégsem születik megállapodás, akkor a kormány a kialakult vita alapján meghozza a szükséges döntést.
