Alig két hete számoltunk be róla, hogy 11 év után lemondott a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának (SZTE EHÖK) elnöki posztjáról Török Márk. Most kiderült az is, hogy az érdek-képviseleti vezető az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése értelmében nem is maradhatott volna az EHÖK élén. Az Átlátszó Oktatás ugyanis arról írt, hogy az AB visszautasította Török indítványát. A volt önkormányzati elnök 2016-ban fordult a testülethez, miután a Szegedi Tudományegyetem rektora 2016-ban megsemmisítette az őt megválasztó választmányi határozatot, emiatt pedig bírósági eljárás kezdődött.
Török arra kérte az AB-t, hogy állapítsa meg a felsőoktatási törvény egyik pontjának alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg azt. A sérelmezett szakasz szerint ugyanis
Ezt viszont Török jelentősen túllépte. A volt érdek-képviseleti vezető többek közt az élethosszig tartó tanulásra hivatkozott, illetve a hallgatói jogokra és kötelezettségekre. Mint írta a szabály:
aránytalanul korlátozza a hallgatói jogokat, ugyanis a hallgató tisztségviselésre vonatkozó passzív választójogát négy évben maximálja, ugyanakkor ugyanezen hallgatónak a hallgatói jogviszonyából eredően négy év elteltét követően is ugyanolyan kötelezettségei vannak, jogai azonban csökkennek.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem tartotta a panaszt befogadhatónak, mivel még felülvizsgálati eljárás van folyamatban, így azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Ehhez képest figyelemre méltó, hogy Török nemrég azzal érvel lapunknak, többek közt azért mondott le, mert
Emlékezetes, hogy az egyetem mind a 12 karának dékánja megkérte Törököt, hogy az intézmény hírnevére tekintettel ne ragaszkodjon görcsösen tisztségéhez és ne menjen bíróságra. A diákvezér erre kioktató levelet írt a kari vezetőknek, amiben konkrétumok és nevek említése nélkül visszaéléseket sugallt.
Kiemelt kép: MTI/Németh György
