Budapesten a baloldallal, vidéken a Jobbikkal és a Momentummal egyezkedne az LMP

A választási kudarc után majdnem minden ellenzéki párt válságtüneteket mutatott, ami érthető a Fidesz újabb választási tarolása, sorozatban harmadik kétharmados győzelme után. Az MSZP-ben nagyon szűk többséggel választottak új elnököt, a Jobbik pedig szétszakadt „néppártiakra” és radikálisokra. Az LMP-ben is bőven vannak gondok, amit Hadházy Ákos volt társelnök kilépése és a párttagok ellen folyó fegyelmi ügyek mutatnak a legjobban.

A hit harcosai szívósak, de lehet, hogy lesznek még kilépések

– mondta egy budapesti LMP-s, azokra utalva így gúnyosan, akik még tartják magukat az LMP régi, különutas politikájához, amely már egészen egyértelműen a múlté. Lényegében emiatt lépett ki Schiffer András is a pártból májusban.

Schiffer András: Orbán rendszere sérülékenyebb, mint amilyennek látszik

Az LMP alapítója elmesélte, hogyan hidegült el egykori pártjától, valamint arról is beszélt, miért nem volt rosszabb az elmúlt nyolc év az MSZP-SZDSZ kormányzásánál, és mi kellene a Fidesz leváltásához.

Április elején még úgy tűnt, hogy emiatt a konfliktus miatt szakadhat az LMP – más interpretációk szerint nem szakadhat, hanem megszűnhet –, de úgy néz ki, hogy lassan stabilizálódik a párt helyzete.

Hadházy kilépése nem jelenti, hogy ne egyezkednének más pártokkal

Az LMP május végén tartott tisztújító kongresszust, amelyen újraválasztották társelnöknek Szél Bernadettet, a férfi társelnök pedig Keresztes László Lóránt lett.

Ezzel a vezetéssel fordul rá az LMP a két 2019-es megméretésre, az önkormányzati és az EP-választásra. Ezért érdemes tisztázni, merre is megy a párt.

Abban mindenki egyetértett, akivel beszéltünk az LMP-sek közül, hogy az új pártvezetés nem ódzkodik együttműködni más pártokkal a közelgő önkormányzati választáson. Úgy tudjuk, az egyeztetések már óvatosan el is indultak: a terv az, hogy Budapesten a baloldali pártokkal, Budapesten kívül pedig a Jobbikkal és a Momentummal egyeztetne az LMP. Ezt diktálják ugyanis a közvélemény-kutatási adatok.

Szándékunk szerint minden megyei jogú városban megegyeznénk más pártokkal, és néhány helyen külön indulnánk, hogy tudjunk megyei listákat állítani

– magyarázta egy ismertebb LMP-s, aki szerint ez is mutatja, hogy Hadházy Ákos kilépéséhez nem csupán az vezetett, hogy a volt társelnök nyíltan összefogáspárti volt. Hanem például az, hogy Hadházy nem volt eléggé beágyazva a pártba, és úgy manőverezett, hogy a párton belül nem szerzett maga mögé embereket. Hogy ne csak a vezetés, hanem a kongresszus is rábólintson erre az irányra, ahhoz még sok párton belüli meccset le kell majd játszani, pontosan ez vezethet „a hit harcosainak” kilépéséhez, mert ők egyértelmű kisebbségben maradtak.

A vidék 22-es csapdája

Ezeken a taktikai kérdéseken túl van két fontosabb kérdés, ami sokkal fontosabb egy jó választási szerepléshez, mint a ki, kivel fog össze kínlódás.

Az egyik, hogy mit állít az LMP a világról. Schiffer András szerint mára szinte semmi nem maradt az általa is alapított rendszerkritikus ökopárt gondolatiságából. Róna Péter programíró is távozott, azt mondta „a párt szellemi tartalma az utóbbi időben elsekélyesedett, kiüresedett.”

Általános kritika volt már a választás előtt is az LMP-vel szemben, hogy a nagy taktikázásban elveszett a párt karaktere.

Ezt többen annak a számlájára írták, hogy az LMP igyekezett ráhajtani a zsugorodó MSZP szavazóbázisára. Ezt többen Ron Werber-stratégiának nevezték (Werber kampánytanácsadóként segítette az LMP-t, de aztán kirakták a kampányból), mások meg mondták görögdinnyeprojektnek, mivel az LMP is kívül maradt zöld, belül viszont vörösebbé vált.

Az országgyűlési kampányra meghirdetett Szél-terv tartalmát nem sikerült túl jól átvinni, valószínűleg kevés választó tudná megmondani, mit is jelentett ez. Egyszóval az LMP-nek közérthető üzenetekben kell majd megfogalmaznia, mit képvisel, ha jól akar szerepelni az önkormányzati választáson.

Keresztes László Lóránt ki is emelte, hogy egyszerűbb üzenetekkel kell kommunikálniuk. Emellett arról beszélt hangsúlyosabban az új társelnök, hogy meg kell erősíteni a pártot vidéken. Ez a másik kihívás, amivel komolyan szembe kell néznie az LMP-nek, ha csak nem akar egy Budapestre beszorult kis pártként állandósulni.

Ez egy lózung, egy svindli

– mondta egy kritikus a vidéki építkezésre, aki szerint csak mondás szintjén van meg a pártban ez az akarat, de a gyakorlatban nincs kitalálva a módja. De ha ki lenne találva, akkor is nehéz lenne, mert helyi szinten a fideszes polgármesterek utcahossznyi előnnyel indulnak, mert sok mindent el tudnak intézni a kormánypártnak hála.

Ezért ez egy igazi 22-es csapdája, hogy egy jobb helyi pozíció eléréséhez önkormányzati választást kellene nyernie az ellenzéknek, viszont a jó választási szerepléshez pedig jobb helyi pozíciók, erősebb helyi szervezetek kellenének.

Kiemelt képünkön: Csárdi Antal országgyűlési képviselő és Szél Bernadett társelnök, országgyűlési képviselő az LMP kétnapos tisztújító kongresszusán Székesfehérváron. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI