Jól jellemzi a magyar állami egészségügy helyzetét, hogy egyre többen fordulnak el tőle, és mennek inkább magánrendelésre. Az OTP Egészségpénztár friss felmérése szerint legalábbis
- a magyar lakosság több mint negyede vett igénybe az elmúlt három hónapban magánegészségügyi szolgáltatást.
Az is beszédes, hogy akik elfordultak az állami rendszertől, miért tették.
- A megkérdezettek 34,5 százaléka az időpont-egyeztetéssel és a várakozással összefüggő problémák miatt választotta a magánszolgáltatókat. A többség arról számolt be, hogy több mint egy órát kellett várnia az sztk-ban.
- Kétharmadukat az zavarta a legjobban, ha valaki soron kívül ment be a rendelőbe.
A magán-egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet élénkülését igazolják az OTP Egészségpénztár 250 000 tagjának felhasználási szokásai is. Mert míg a gyógyszervásárlásokra valamint a gyógyászati segédeszközökre költött összegek 5, illetve 1,5 százalékkal csökkentek idén az első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest, addig magánegészségügyi célokra 18 százalékkal fordítottak többet a pénztártagok. Összességében azonban még mindig a gyógyszervásárlás viszi a prímet.
A hazai háztartások egészségügyi költései ma már meghaladják az évi 1000 milliárd forintot. Ez az elmúlt időszak évi 4-5 százalékos bővülésének eredménye, és a várakozások szerint a tendencia folytatódik. Ebből a legnagyobb hazai magánegészségügyi vállalkozásokat tömörítő PRIMUS Egyesület adatai szerint a járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generáltak.
A diagnosztikát és magánorvosi ellátást is kínáló Affidea vezérigazgatója, Leitner György szerint
- nemcsak a fővárosban, hanem országosan is egyre nagyobb az igény a magánrendelők szolgáltatásaira, és
- már nem kizárólag a jómódúak veszik igénybe, hanem egyre inkább a középréteg is.
Mint fogalmazott:
Tapintható a fordulat a magánegészségügyben.
Egyre többen, egyre többet tesznek félre egészségügyi költéseik fedezésére, tapasztalja az OTP Egészségpénztár. Az idei év első öt hónapjában 15 százalékkal bővült az új belépők száma, és mintegy 29 százalékkal, 2,25 milliárd forintra emelkedett a pénztárhoz érkező egyéni befizetések összege a tavalyi év azonos időszakához képest. Az átlagos havi befizetés 7 ezer forint felett van fejenként. Az új belépők átlagos életkora pedig 38,5 évre csökkent.
A felhasználási statisztikákból azt is lehet tudni, hogy az egyéni befizetéseket leginkább a magán-egészségügyi felhasználások népszerűsége hajtja. De megállt a munkáltatói befizetések visszaesése, sőt decemberhez képest némi növekedés is tapasztalható, és egyre több kkv is áldoz erre a célra. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy a juttatás adóterhe a tavalyi 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődött az ehocsökkenés miatt.
Egészségre vágyunk
De azért nem minden ennyire rózsaszín. Mint Leitner György saját kutatásukat összegezte:
Egészségre vágyik a magyar, de megelégszik az illúzióval.
Arra utalt, hogy bár az emberek zöme úgy érzi, törekszik az egészségtudatosságra, azonban ha a szűrővizsgálatokról van szó, akkor egy kicsit más kép rajzolódik ki. Néhány példával is szolgált:
- A nők 67 százaléka jár csak el nőgyógyászati rákszűrésre,
- a 40 év feletti nők fele nem jár mammográfiára,
- a lakosság mindössze 24 százaléka esik csak át kardiovaszkuláris szűrésen,
- a vezető halálokok közé tartozó vastagbélrák kiszűrését pedig csak 14 százalék veszi igénybe.
Általánosságban az a tapasztalat, hogy a fiatalok egészségtudatosabbak, és szívesebben veszik igénybe a szűrővizsgálatokat illetve magánegészségügyi szolgáltatásokat is.
A munkaerőhiány miatt, a dolgozók bevonzásához, megtartáshoz is jó eszköznek tűnik a dolgozók egészségmegőrzésére költeni, ami a nagyvállalatoknál már bevett szokás.
Fotó: OTP
Összeházasítják az egészségbiztosítást az egészségpénztárral
A magán-egészségbiztosítás piaca ma nagyjából 11 milliárd forintos, és stagnál. Aminek nyilván az is oka, hogy az egyéni egészségbiztosítási befizetések után nem járhat 20 százalékos adókedvezmény. Az egészségpénztári befizetésekre viszont igen.
A sajtóbeszélgetésen kérdésként felmerült, milyen irányba fejlesztenek, vajon az OTP Egészségpénztár nem kívánja-e a pénztári szolgáltatást biztosítással ötvözni. Ami leginkább akkor jöhetne jól, ha szűrésen valami komoly baj derül ki, és orvosolni kellene, magánellátásban, ami ugye nem olcsó. A pénztár ügyvezető igazgatója, Studniczky Ferenc elismerte, lépniük kell ebbe az irányba. Az év végére szeretnének kijönni a megoldással.
Studniczky Ferenc beavatott, hogy kétféle elképzelésen is dolgoznak. Az egyik, hogy az egészségbiztosításra egyénileg költött összeg elszámolható legyen az egészségpénztárban. Így járna arra is az adókedvezmény. A másik egy kombinált megoldás, amelyben a bizonyos szintű befizetés felett a biztosító állná a magánorvosi ellátást. Egyiknek sincs jogszabályi akadálya.
Más pénztáraknál van egyébként már hasonló lehetőség. Eddig azért vártak ki, hogy nevéhez híven országos szintű szolgáltatást tudjanak tenni a konstrukció mögé. Országos magánellátást.
A gond az, hogy ma sok kis szolgáltató van, akikkel külön-külön kell szerződni, hogy le lehessen fedni az egész országot. Leitner György szerint a biztosítóknak is ez lenne a jó, ha koncentráltabb lenne a piac.
És ami még nagyon hiányzik, hogy a fekvőbeteg-ellátásban is legyenek magánszolgáltatók. Hogy a diagnózis után a gyógyítás is képes legyen szintet lépni.
