A 2010-2014 közötti kormányzati ciklusban alig vált korruptabbá Magyarország, 2014-ben aztán elindultunk a meredek lejtőn – ezt mutatják azok a számok, amelyek azt mérik, hogy a magyar emberek mennyire érzékelik a korrupciót. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett adatok (ki kell választani Magyarországot a listából) tanúsága szerint 2014-ben 54 ponton állt a lakosság korrupcióérzékelését kifejező mutató (100 a teljesen tiszta országot jelentené, 0 a korrupcióba fulladót), 2017-re sikerült ezt 45-re letornázni, azaz az itt élő emberek szerint elharapódzott a korrupció, uram-bátyám világ.
Talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor kormánya nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, és az sem lehet véletlen, hogy Orbán vejének volt cége olyan szervezett ügyeskedésben vehetett részt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint, amely miatt sok milliárd forintot szednének vissza Magyarországtól.
Itt nincs összehasonlítási alapunk, de az európai intézmények kedveltsége terén van. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Központi Bankban is jobban megbíznak a magyarok, mint ahogyan az EU-átlag.
