Hétfőn két országgyűlési bizottság is meghallgatja kinevezése előtt Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) leendő vezetőjét. A onkológiai intézet főigazgatójából lett miniszternek előbb a kulturális bizottság előtt kellett bizonyítania a felkészültségét (ide tartozik például a szintén Kásler fennhatósága alá kerülő oktatásügy), majd dél után a népjóléti bizottság következik.
Professzor Oravecz Nóra kiselőadása a nemzeti értékekről
Egy miniszteri meghallgatás sosem showműsor, de ha olyan lesz Kásler Miklós miniszteri működése, mint a bevezető beszéde, akkor
Kásler azzal kezdte a kulturális bizottságban, hogy a közép- és hosszútávú terveiről fog beszélni bevezetőjében. Konkrétumokat alig mondott, felemlegette az Emmi eddig lépéseit, amelyekről azt mondta, hogy jók az alapok, jók az irányok, ezekre kell építkezni. A fő célokat Kásler szerint meghatározott alapértékekből kell levezetni, ezek a nemzet megtartása és a nemzeti szuverenitás védelme, illetve a keresztény- és értékalapú kultúra megerősítése és további fejlesztése. Mindezek alapja a demográfiai helyzet javítása, majd megfordítása a miniszterjelölt szerint.
Kásler Miklós arról is beszélt, hogy cél a teljes foglalkoztatottság elérése, amihez szükséges az innováció, az „árnyaltan differenciált módszerek”, az „iskolából kikerülő képzett szakemberek felkészítése a kor kihívásaira.” Ilyen, a multicégek negyedéves értékelőjéből ismerő frázisokon túl nem hangzott el semmi erről a témáról.
Ezután jött egy Oravecz Nóra-blokk, olyan észrevételekkel, mint hogy
fontos az egyén és a család biztonsága, a testi- és a lelki harmónia,
illetve hogy
a család, a közösség, a nemzet megmaradásához fontos a nemzeti identitás, a hit, a szeretet.
A bizottság fideszes tagjai átszellemült mosollyal hallgatták a professzorhangon elmondott közhelyeket.
A magyar oktatás spirituális, szakrális és digitális lesz
Kiemelt cél a korszerű és magas szintű oktatás
– jelentette ki Kásler. Megtudhattuk, hogy az oktatásban sem lesznek nyaktörő irányváltások: a miniszterjelölt címszavakban elmondta, hogy lesz digitalizáció, innováció – óvodától a felsőoktatásig –, fel kell készíteni a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira, lesznek ösztöndíjak, pedagógus-béremelés. Hogy pontosan hogy, és mennyi pénzből, az nem derült ki. Az viszont igen, hogy
Kásler azt is szeretné, ha a pedagógusképzést alapjaiban megújítanák, mert szerinte így lehet jobb a köznevelés, majd erre épülve igazi kultúrnemzet a magyar, egyben példa minden európai nép számára.
Hála Istennek, hogy épült elég stadion!
Kásler Miklós feltárta azt az összefüggést is, hogy mi a közös az egyaránt általa felügyelt kultúrában és sportban: mindkettő lehetőséget biztosít arra, hogy a magyarság megélje általa az identitását. Ezért mindkét terület támogatása fontos. Magyarul: marad a Magyar Művészeti Akadémia és a stadionépítések is.
A sport Kásler szerint „önfegyelemre és önvédelemre tanít”, valamint a különböző népbetegségek megelőzésében is fontos szerepe van. Ezért is jó szerinte, hogy mindenféle sportlétesítmények épülnek szerte az országban.
Cél, hogy minél több kiemelkedő magyar- és nemzetközi sporteseményt szervezzünk!
– mondta a miniszterjelölt, aki szerint a magyar tradíció fontos része az élsport támogatása, de a tömegsport is nagyon fontos, ezért a mindennapos testnevelés is marad. Ezért örül Kásler, hogy megfelelő sportlétesítmények épültek az elmúlt időszakban.
Ellenzékiek két percben
Minden bizottsági tag két egész percben kérdezhetett a miniszterjelölttől, mivel az ülés elején a fideszes elnök, Pósán László ügyrendi javaslatát megszavazva erről döntött a kormánypárti többségű bizottság. Pósán kedves mosollyal kocogtatott is bőszen a poharán mindig, amikor lejárt a szűk időkeret. Ami arra volt elég, hogy minden ellenzéki kérdéseket hadarjon, illetve minden fideszes elmondjon egy tirádát arról, hogy mennyire örül, hogy egy olyan felkészült, kompetens, komplexen gondolkozó ember kapja ezt a nagy tárcát, mint amilyen Kásler Miklós.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról kérdezett, hogy lesz-e újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, mit tesz majd Kásler a funkcionális analfabetizmus visszaszorításáért, a pedagógusok és a diákok túlterheltségének csökkentéséért. A DK-s Gréczy Zsolt a romló PISA-tesztekkel és a szerinte nem elégséges pedagógus-béremeléssel hozakodott elő.
Dúró Dóra (Jobbik) azt indítványozta, legyen egy másik miniszteri meghallgatás, amikor nem lesz ilyen szűk időkeret. majd arról kérdezett, hogyan oldják majd meg azt, hogy a diákok szerezhessenek nyelvvizsgát még középiskolában, ugyanis 2020-tól a felsőoktatási felvételihez már kelleni fog a nyelvvizsga. A másik jobbikos tag, Farkas Gergely az elvándorlás megállításáról kérdezett.
Az Együtt színeiben mandátumot szerző, de már az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs azt kérdezte, a GDP pontosan hány százalékát fordítanák az oktatásra, és lesz-e párbeszéd oktatási kérdésekről. Az MSZP-s Hiller István Alföldi Róbertről kérdezte a leendő minisztert, konkrétan azt, mit szól ahhoz, hogy két városban sem léphetett fel.
Kásler mindezeket a szakállát simogatva, bölcs nagypapa képzetét keltve hallgatta végig. Majd hosszú, kifárasztó „válaszba” kezdett, amelyben latin idézettől kezdve az óvónő édesanyjáról szóló anekdotáig minden előkerült, csak éppen válaszok nem. Azt mondta ugyanis az új miniszter, hogy a bevezetőben már mindenre előre válaszolt, az értékek le vannak fektetve, majd lefordítják ezeket a gyakorlatra.
Déja vu a népjóléti bizottságban
Kásler bevezetőjének elején ugyanazt mondta el a népjóléti bizottságban, mint két órával korábban. Majd áttért a bizottság hatáskörébe tartozó demográfiai és egészségügyi témákra. Nagy vonalakban itt is elmondta, hogy a kormány eddigi politikája jó irányba ment: folytatni szeretné miniszterként a családtámogatási programokat, örömét fejezte ki, hogy csökkent a fiatalok kivándorlása, illetve azt mondta, az egészségügyi fejlesztések is sok reményre adnak okot, de az alapellátást megerősítené.
Érezhető volt, hogy Kásler az egészségügyhöz valóban ért, nem úgy, mint a minisztériumához tartozó többi területhez. Egész konkrétan elmondta, hogy milyen prevenciós célokat, milyen stratégiai elképzeléseket szeretne miniszterként támogatni. Például beszélt szűrőprogramokról, a várólisták hosszának csökkentéséről, a HPV megelőzéséről.
A szegénység újratermelődését megakadályozta részben a gyermeksegély-, és a különböző iskolai felzárkóztatási programok
– tért át a Kásler szociális témákra. Itt ismét döcögősen olvasott fel mondatokat romák felzárkóztatásáról, „rászorulókról”, fogyatékosságügyről. A jövendőbeli miniszter visszatért a semmitmondó általánosság világához, és a kormányintézkedések propagandisztikus felsorolásához.
Ellenzékiek három (!) percben
A népjóléti bizottságban a kulturális bizottsághoz hasonlóan időkeretet határoztak meg a fideszes Selmeczi Gabriella javaslatára. Az ellenzékiek ezt nem szerették volna, de mivel mint minden országgyűlési bizottság, ez is fideszes többségű, ezért megszavaztak egy háromperces felszólalási időkeretet.
Tiszteljük professzor úr munkásságát, de értse meg, hogy most egy politikai közegbe lépett be
– kezdte a jobbikos Lukács László, felkészítve arra a miniszterjelöltet, hogy politikai jellegű kérdésekre is kénytelen lesz válaszolni a bizottság előtt, és a későbbiekben is. A jobbikos képviselő konkrétan arra volt kíváncsi, hogy az egészségügyi finanszírozás tekintetében GDP-arányosan mekkora összeget tartana elégségesnek a jövendőbeli miniszter. Majd kérdezett még arról, lesznek-e kórház bezárások, mi lesz a hálapénzzel, az orvosi bérekkel.
A párbeszédes Szabó Tímea az orvosprofesszor „szokatlan nyilatkozatait” emlegette fel. Kásler Miklós korábabn azt mondta, a Tízparancsolat betartásával egy sor betegség megelőzhető.
A Ne lopj! parancsolatot érvényesnek tartja a kormányára is?
– kérdezte ennek farvízén a képviselő. Ezután Szabó Tímea felidézte azt is, hogy a leendő miniszter azt is mondta, azért élnek rövidebb ideig a férfiak, mert nőkkel élnek együtt. „Ha férfiakkal élnének a férfiak, akkor tovább élnének?” – keresett értelmet az ellenzéki képviselő Kásler Miklós szavaiban.
Szabó Tímea szerint a háromgyerekes családok kétharmada szegény, és nem születik elég gyermek, pedig egyre több a szülőképes korú nő. Szabó utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy az Országos onkológiai Intézetet több mint húsz évig vezető Kásler személyesen érez-e felelősséget azért, hogy rákos halálozásokban uniós összehasonlításban utolsó helyen áll Magyarország.
László Imre (DK) a dolgozói szegénységről, a szociális szektor bérezéséről, az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerről kérdezett.
Majd szót kért a fideszes Révész Máriusz, aki a miniszterjelölt feladatát magára vállalva – egyébként korrekt – érvekkel és adatokkal cáfolta Szabó Tímea és László Imre kritikáját. Révész azt is mondta, hogy
Korózs Lajos (MSZP) bizottsági elnök emlékeztetett mindenkit, hogy nem plenáris vitán vesznek részt a képviselők, hanem miniszteri meghallgatáson, úgyhogy ne egymással vitatkozzanak, hanem a miniszterjelölttől kérdezzenek.
Itt érdemes megjegyezni, hogy ebben a formában nem sok értelme van egy miniszteri meghallgatásának: a szűk időkeret miatt alig lehet érdemben kérdezni, illetve mivel egymás után hangzanak el a kérdések, és nem válaszol rájuk rögtön a jelölt, ezért a nagy részük megválaszolatlan marad.
A rabszolgatörvénykönyvvé avanzsált munkatörvénykönyv megváltoztatására készülnek?
– kérdezte a jobbikos Ander Balázs, aki a rossz munkakörülmények között dolgozókért emelt szót. Illetve azt is kifejtette, hogy ugyan nő a termékenységi ráta, de ha csak ilyen tempóban, akkor tovább fog fogyni a magyar népesség. A jobbikos ezért azt kérdezte, emelik-e a családi pótlékot tíz év után, támogatják-e majd jobban a három gyermeknél kevesebbet vállaló családokat is, illetve indítanak-e bérlakásprogramot?
A jobbikos politikus szerint a XXI. század egyik legfontosabb ügye a cigányintegráció ügye. Ezért nem szabadna, hogy „farkasok harmincadjára jussanak súlyos milliárdok”, utalva ezzel arra, hogy szerinte Farkas Flórián nem bánt jól a romaintegrációs pénzekkel.
A fideszes Pesti Imre itt sikeresen mondott egy bombasztikusat:
Ungár Péter (LMP) bölcsődei férőhelyekről, apagyesről kérdezett. A jobbikos Rig Lajos pedig jogosan megjegyezte, hogy értékekről többet beszélt Kásler Miklós, mint konkrét szakmai tervekről.
Végül szót kért az alelnök Selmeczi Gabriella, aki védelmébe vette kéretlenül is a miniszterjelöltet, és néhány dologban oda-odaszúrt az ellenzékieknek.
Kásler Miklós eljátszotta újra a kulturális bizottságban megcsillogtatott trükköt, miszerint mivel az alapértékekről beszélt eleget, ezért lényegében mindenre válaszolt előre. Azonban mégis úgy döntött, hogy válaszol néhány kérdésre: elmondta, hogy a Tízparancsolat betartása szerinte azért előnyös, mert ha betartja az ember, akkor nem kerül szembe másik emberrel.
Rettentően tisztelem a nőket, lehet ez kicsit konzervatív
– mondta Kásler a férfi-férfi-együttélésre vonatkozó kérdésre.
Az orvosigazgató miniszter szerint a rákos halálozási számokkal sincs nagy probléma, körülbelül az EU-átlagot hozza Magyarország. Majd azzal fejezte be, hogy a szűrővizsgálatokat és az alapellátást persze fejleszteni kell.
