Amióta a Fidesz törvénymódosítással igyekezett elérni, hogy titokban maradhasson, mire költötték a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a hozzájuk kiszervezett közpénzt, hogy aztán a jogszabály elbukjon az Alkotmánybíróságon, nem találkoztunk állami cégnél azzal az érveléssel: a közpénz elveszítheti közpénzjellegét.
Egészen mostanáig, amikor a 2017-es vizes vb-t szervező Bp2017. Kft. – egyebek mellett – erre hivatkozott annak érdekében, hogy továbbra se kelljen kiadnia a szerződéseket, amelyekből kiderül, mennyiért használhatja Hosszú Katinka és Shane Tusup úszóklubja az irdatlan mennyiségű közpénzből felhúzott és üzemeltetett Duna Arénát.
A Bp2017 Kft.-nek azért kellett érveket találnia a titkolózásra, mert a 24.hu január 24-én bíróságon is nyert ellene: a meghagyás alapján ki kell adnia a közérdekű adatokat tartalmazó szerződéseket. A tárgyaláson nem képviseltette magát a cég, ahogyan dokumentumokat sem adott be. Ám a határidő utolsó napján az időhúzás mellett döntött. Bírósági ellentmondásuk szerint a bíróságnak nem lett volna hatásköre dönteni az ügyben, és egyebek mellett, rögzítették azt is:
Ennek a beadványnak köszönhetően május 2-án újabb tárgyalást tartanak az ügyben. A 24.hu több mint egy éve, 2017 márciusában küldte el az első kérdéseket az ügyben, ám
Már az is majd fél évig tartott, mire kiderítettük, ki az adatgazda, azaz kinek kell válaszolnia a kérdésre. Minisztériumok, állami cégek tettek meg mindent, hogy ne akadjunk a szerződések nyomára. Sem a Duna Arénát építtető állam, sem az üzemeltetési pályázatot kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem kívánta megmondani, hol lehetnek az adatok. Hosszú idő után végül a Nemzeti Sportközpontok egyik válaszából derült ki, hogy a Duna Aréna üzemeltetője a 2017-es vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. volt, így a cégnél kell lennie a dokumentumoknak.
Ez annyiban meglepő volt, hogy a Bp2017 Kft. korábban adatigénylésünkre azt közölte, egyetlen szerződést kötött Hosszú Katinkáékkal: a versenyző és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel állapodott meg arról, hogy 25 millió forintot fizet a budapesti vb népszerűsítéséért.
Időközben lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely a 24.hu beadványa nyomán jelentést tett közzé, miután a Bp2017 Kft. többszöri felszólítása ellenére sem teljesítette adatigénylésünket. A NAIH megállapította, hogy az állami cég nem tartotta be az infotörvény előírásait. A szervezet kiemelte:
Jellemző, hogy a Bp2017 Kft. az egész eljárás során nem lépett kapcsolatba a NAIH-hal, annak ellenére, hogy a hatóság többször is tájékoztatta a fejleményekről, és kérte az adatok közzétételét. A bíróság előtt sem megtámadható jelentés publikálása után is néma maradt a Bp2017 Kft., ezért fordultunk bírósághoz, ahol, kimondták: a 24.hu-nak van igaza, az adatokat ki kell adni.
Erre jött a már bemutatott ellentmondás, amivel a cég tovább tudja húzni az időt, hiszen a következő tárgyalást május 2-án tartják az ügyben. Azaz addig nem derül ki, mennyit fizet havonta Hosszú Katinkáék cége a Duna Aréna üzemeltetőinek, hogyan szerződtek a felek, miért maradt el a pályázat.
Ha a bíróság májusban újra kimondja, hogy a közpénz közpénz, a közérdekű adat pedig közérdekű adat, akkor 15 hónap után talán hozzájuthatunk a szerződésekhez, kiderülnek a számok. Amelyeket ebben az időszakban hiába kérdeztük számos alkalommal, Hosszú Katinka és Shane Tusup klubja sem árulta el.
Így lehet legalább 15 hónapig titok, hogy egy magáncég milyen feltételekkel, mennyi pénzért használja a több tízmilliárdos állami létesítményt.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
