Miskolcnak már van tapasztalata a bevándorlókkal, pedig azok Magyarországról, pontosabban Magyarország területéről érkeztek a városba

– mondta Orbán Viktor, amikor március elsején Miskolcon járt kampányolni a fideszes jelölteknek, Csöbör Katalinnak és Hubay Györgynek. Gulyás Gergely frakcióvezető megerősítette a gyanút, hogy a miniszterelnök az avasi cigányokra gondolt, akik a 2005-ben indult Fészekrakó-program indulása után kezdtek a lakótelepre költözni.

Érzik, hogy szarabb, de hogy mitől, azt nem tudják

Riport az Avasról, Miskolc rossz hírű, harmincezres lakosú lakótelepéről, ahol Orbán és Gyurcsány is megkapta a magáét.

A megszólalás miatt cigányvezetők és ellenzéki politikusok is elővették Orbánt, és bocsánatkérésre szólították fel, ami nem történt meg. És nem is fog, mivel ez nem elszólás, hanem kiszámított politikai lépés volt: Miskolcon kampánytéma a cigányság, és a hozzájuk kötött közbiztonsági problémák.

Nem véletlen, hogy a 2014-ben alig elbukott Borsod 2-ben azt a Hubay Györgyöt indítja a Fidesz, aki a miskolci önkormányzat rendészeti bizottságának elnöke, előszeretettel fotózkodik rendőrök társaságában, és nyilatkozik rendszeresen telepfelszámolásról, miközben markológépek dolgoznak a háttérben.

De vajon az ilyen cigányságot elítélő nyilatkozatok, vagy az őket keményen érintő telepfelszámolások oda vezetnek, hogy a cigányok nem szavaznak a Fideszre, miközben az a közmegegyezés az országban, hogy a cigányok általában fideszesek? Valakik szerint meggyőződésből, vagy a cigány önkormányzati vezetők ráhatása miatt, mások szerint azért, mert a közmunkával zsarolják őket a fideszes polgármesterek, megint mások a direkt és indirekt (például ételosztás) szavazatvásárlást látják a háttérben.

Ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni a számozott utcákban, Miskolc országosan legismertebb cigány szegregátumában, amely azóta van folyamatosan a hírekben, hogy elkezdték elbontani a gettót, hogy a felújított diósgyőri stadion parkolóját építsék a roskadozó házak helyére – utcára téve a lakókat.

Totális káosz a fejekben

A Fidesz jó, de a „Fidesz-KNP” – legyen az bármi is – rossz. A Jobbik egymillió „migráncsost” telepítene az országba. De Vona Gábor már visszalépett Orbán javára. Viszont Vona összefogott Gyurcsány Ferenccel és már 30 ezer „migránsost” betelepített az országba. Soros Györggyel karöltve, akinek Jakab Péter, a Jobbik egyik helyi jelöltje is segít. De a Fidesz-KDNP elnyomja a cigányokat, ezért kell a Fideszre szavazni. Vagy a DK-ra.

Körülbelül ezeket mondták a számozott utcák lakói, amikor a választásról kérdeztük őket. Nem értik? Nem véletlenül, meg sem próbáltunk rendet tenni ebben, mert akik nyilatkoztak, maguk sem tudtak.

Töredékes információkból, homályos eredetű vélekedésekből, személyes tapasztalatokból, közösségi véleményvezérek iránymutatásaiból áll össze a számozott utcaiak fejében valamiféle pártpreferencia. 

Amiből aztán valahogy szavazat lesz, de nem biztos, hogy túl sok, mert többen mondták, hogy őket aztán nem érdekli a választás.

„Még harmadikos se vagyok”

A számozott utcákban már nagy szó, ha valaki nyolc osztályt végzett. Éppen amikor egyszer ott voltunk, egy hétköznap délután hangos zene és bulihangok szűrődtek ki egy ház törött ablakai mögül.

Sikerült a lyánynak az érettségi

– magyarázta somolyogva Horváth Béla, a miskolci roma önkormányzat munkatársa. Aztán kiderült, hogy a lánynak az általános iskolai félévi bizonyítványában nem volt egyes, ezt ünnepelték. Béla egyik fia, János szavaiból derül ki, hogy mennyire sikeres a telepeken élő cigányok iskoláztatása:

A jó példa kevés, ahány fiatalabbal beszéltünk mind arról számolt be, hogy inkább koloncként tekintettek rájuk az iskolában. Plusz figyelmet nem nagyon kaptak, otthonról pedig nem sok segítségre számíthattak a szintén iskolázatlan szülőktől.

Többen már bőven felnőtt fejjel igyekeznek a város által indított felzárkóztató programokon nyolcosztályos bizonyítványt, érettségit, szakmát szerezni, de ezek az emberek kivételek, akik a napi közmunka után, mellett még próbálkoznak.

Ilyen környezetben nem meglepő, hogy a pártpolitikából nem árnyalt összefüggések, hanem zavaros elképzelések állnak össze a nagy arányban funkcionális analfabéta, vagy egyenesen analfabéta emberek fejében.

Ha valahol, akkor itt tarol a propaganda. A tévékben szólnak a Soros-reklámok, mindenki elmondta, hogy félnek attól, hogy bevándorlókat telepítenek az országba. Kritika nélkül épül be a fejekbe a „kormányzati tájékoztatás”, így lesz többeknek szimpatikus a Fidesz, hiába lakoltatják ki évek óta folyamatosan a számozott utcaiakat, ami miatt már minden lehetséges fórumon el is marasztalták a fideszes városi önkormányzatot.

„Ha fater azt mondja, Gyurcsány, akkor mindenki rá szavaz”

Ebben a miliőben megsokszorozódik a közösségi véleményvezérek szerepe. Béla a roma önkormányzat területi képviselőjeként ilyen véleményvezér, valamint sokan hallgatnak Váradi Gáborra, az Országos Cigány Önkormányzat miskolci irodájának vezetőjére.

Az a párt, amelyik ezeket az embereket maga mellé tudja állítani, lényegében egy-két emberen keresztül tucatjával, százával szerezhet szavazatokat. 

Ebben a versenyben egyedül a Jobbiknak nincs semmi esélye, mert a miskolci cigányság agyába rasszista pártként égett bele. Hiába beszélnek a jobbikosok már arról, hogy vannak törvénysértő, illetve törvénytisztelő állampolgárok, mindegy, hogy ki cigány, és ki nem, ezt a versenyt már évekkel ezelőtt elbukták.

Nem mintha egyébként bármelyik párttól sokat várna bárki a számozott utcákban. Érezhető cinizmussal, reménytelenséggel telt hangon beszélnek az itt lakók a választásról, pártokról: nem volt olyan ember a telepen, aki szerint bárki valóban képviselné az ő érdekeiket, senkinek nem sikerült olyan üzenetet eljuttatni ide, amiért bárki lelkesedni tudna.

Nem csoda, hogy a választás előtti ételosztásokban bízik több politikai formáció is, bár akikkel beszéltünk, mind a helyén kezelték ezt a témát.

Kijönnek ide, osztják a krumplit, aztán évekig le se szarnak minket

– mondta Béla testvére, akinek Gyurcsány szimpatikus, de azt nem tudta megmondani miért. A felesége is DK-snak mondta magát, miközben dühösen mutogatott a több hónapos csúszással épülő stadion felé: „Ki megy majd be oda négy-ötezer forintért? A szegény ember biztosan nem. Majd az Orbán, ő a nagy focis, há’ nem?”

A konkrét szavazatvásárlással kapcsolatban már óvatosabban fogalmaztak a számozott utcaiak. De senki nem tagadta, hogy előfordul az ilyesmi.

Az viszont látszik, hogy a politikailag aktív, szavazni hajlandó miskolciak inkább nem cigányok, és ezért könnyű kihasználni a cigányellenes érzületet, már csak azért is, mert sokaknak van valami hozzájuk köthető incidense, amit aztán könnyű feltüzelni, általánosítani. Aztán kamerarendszert, telepfelszámolást, és jobb közbiztonságot ígérni – ahogy a Fidesz teszi. Illetve a Jobbik is. A baloldali pártok pedig igyekeznek egyensúlyozni a miskolci szavazók érzelmei és a baloldali, liberális világnézetek között.