Belföld csatatér
Miskolc, 2017. szeptember 3.
A diósgyőri vár Miskolcon 2017. szeptember 3-án. Hamarosan megkezdődik a vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme.
MTI Fotó: Vajda János

Már Acélváros is narancssárga: így ne lenne újabb kétharmad?

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2017. 12. 07. 06:30

Toronymagasan vezet Miskolcon a Fidesz jelöltje, a Jobbik tartja magát, és feljött a második helyre, az MSZP zuhanórepülése viszont magával rántotta a 2014-ben itt nyerni tudó országgyűlési képviselőjük népszerűségét. A korábban háromosztatú borsodi csatatér friss felmérésünk szerint felborult, és nehéz helyzetbe került az ellenzék, de az adatokból az is látszik, hogyan verhető a Fidesz.

2014-ben a Fidesz-KDNP letarolta az országot: a kormánypártok 106-ból 96 egyéni választókerületet (evk) nyertek meg, a baloldali Összefogásnak (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP) csak tíz győzelem jutott. Ezek közül nyolcat Budapesten szereztek meg, mindössze két nem fővárosi evk-ban tudtak elsők lenni: Botka László városában, Szegeden (Csongrád megye 1. evk-jában) Szabó Sándor nyert, Miskolcon (Borsod 2-ben) Varga László.

Az MSZP-s Varga győzelme volt a legszűkebb, így nézett ki a sorrend:

  1. Dr. Varga László (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP): 14798 szavazat (31,39%),
  2. Sebestyén László (Fidesz-KDNP): 14560 szavazat (30,89%),
  3. Pakusza Zoltán (Jobbik): 14425 szavazat (30,6%).

Néhány száz szavazaton múlt a mandátum sorsa, háromosztatúbb evk-t rajzolni sem lehet, ezért is lett Borsod 2 az egyik Csatatér

A hagyományosan baloldali Miskolcon ebben a választókerületben ugyan csak egy hajszálon múlott, de 2014-ben nem működött Orbán Viktor kötcsei doktrínája a centrális erőtérről – azaz hogy a Jobbik és a baloldal között megoszlanak az ellenzéki szavazatok, és a Fidesz nevető harmadikként győz. Pedig pontosan ezért írta át kormányon a Fidesz a választási törvényt, és tették egyfordulóssá 2014-től az országgyűlési választást, hogy ne lehessen megtörni visszalépésekkel a centrális erőteret.

Miskolc, 2014. szeptember 26.
Varga László országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj Zemplén megyei elnöke az Egy megye, 357 település, több mint félmillió lakos - borsodi szocialisták a megyéért! címmel tartott sajtótájékoztatón Miskolcon 2014. szeptember 26-án.
MTI Fotó: Vajda János
Varga László országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj Zemplén megyei elnöke
Fotó: MTI/Vajda János

Borsod 1-ben, Miskolc másik választókerületében viszont működött az orbáni stratégia: Csöbör Katalinból, a Fidesz-KDNP jelöltjéből lett országgyűlési képviselő úgy, hogy a szavazatoknak csak 33,68 százalékát gyűjtötte be. És azt is érdemes észben tartani, hogy hiába volt vörös bástya évtizedekig az „Acélváros”, 2010 óta a fideszes Kriza Ákos a polgármester, biztos képviselő-testületi többséggel a háta mögött. 2014-ben pedig magabiztosan nyert újra a nemrég fideszes választókerületi elnöknek is megválasztott városvezető.

Látszik, hogy már Miskolcról sincs könnyű mandátuma az MSZP-nek, sőt, a cigánykérdést bátran használó Jobbik is erősebb Észak-Kelet-Magyarországon, mint országos átlagban. De nem kell tippelgetnünk, vannak friss adataink.

A Republikon Intézet 24.hu-nak készített közvélemény-kutatásából első körben az tűnik ki, hogy vége a kiegyenlített küzdelemnek a három párt között: ha ma lenne a választás, akkor a Fidesz-KDNP jelöltje simán behúzná a választókerületet.

Fidesz: 50 százalék

A Fidesz előnye meggyőző, bár gyengébb az eredményük, mint a legfrissebb országos közvélemény-kutatások szerint, amelyekben mostanság egyéni csúcsokat döntögetnek. A második legerősebb párt a Jobbik, amely jobban áll, mint országosan. A baloldali, liberális ellenzéki pártok brutálisan le vannak szakadva. Közülük első a szocialista párt, de a DK és az LMP nincs sokkal lemaradva, ők nagyjából az országos támogatottságuknak megfelelően szerepelnek Miskolcon.

Összességében a pártválasztók körében:

  • a Fidesz 50,
  • a Jobbik 26,
  • az MSZP 9,
  • az LMP 6
  • a DK 5,
  • az Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,
  • a Momentum 1,
  • az Liberálisok és az Együtt-Párbeszéd 0 százalékon áll.

A megkérdezettek 3 százaléka mondta, hogy biztosan nem megy el szavazni, és 24 százalék a bizonytalanok, nem válaszolók aránya. Ám a listás eredmények most kevésbé érdekesek, a nagy kérdés az, hogy melyik jelölt szerezheti meg a győzelmet egyéniben.

Nézzük először, kik lesznek a jelöltek. A százalékarányokat a pártválasztók között kell érteni, a teljes népességben mért népszerűség az ábrán látszik.

Forrás: 24.hu/Besenyei Violetta

Az ex-MIÉP-es könyvgyűjtő, a tanárból lett politikus, és a szocialista pártban felnövő jogász csatája

A Fidesz Hubay György, önkormányzati képviselőt indítja, aki kalandos úton érkezett a kormánypártba, sok helyi politikus meg is lepődött azon, hogy őt indítják. A legtöbb evk-ban a választókerületi elnökből csinál jelöltet a Fidesz, Borsod 2-ben viszont úgy tudjuk, azért nem Kriza Ákos indul, mert ő polgármester szeretne maradni. A 2014-ben csak második Sebestyén Lászlót viszont nem engedik újrázni. Hubayról egyetlen érdekes adatot emelnék ki azelőtt, hogy őt egy másik cikkben bemutatnánk: vagyonnyilatkozatában egyetlen értékes ingóságot tüntet fel, a 3500 darabos könyvgyűjteményét.

Hubay 2006-ban még a Függetlenek Miskolci Egyesülete és a Miskolci Orvos Társaság nevű civil szervezet közös jelöltjeként gyűjtött 140 szavazatot az önkormányzati választáson. Korábban pedig MIÉP-színekben indult Miskolcon. Az országosan teljesen, helyben szinte teljesen ismeretlen politikust annyira hirtelen húzta elő a Fidesz, hogy még Facebook-oldala sincs, amivel lehet, hogy egyedülálló a Fidesz-jelöltek között.

Kriza hiába népszerűsíti Hubayt az utóbbi időben (közös nyilvános szereplések, megszólalások a helyi sajtóban, stb.), a jelölt így is népszerűtlenebb pártjánál (45 százalék). Mégis biztosan vezet, a Fidesz népszerűségének köszönhetően.

A Jobbik jelöltje, a helyi alapszervezet elnöke, Pakusza Zoltán viszont valamivel népszerűbb pártjánál (29 százalék), ez a biztos második helyhez volt elég. Pakusza volt 2014-ben is a Jobbik-jelölt, viszont vele nem elégedetlen a pártja, így újra próbálkozhat. A korábban egy diósgyőri középiskolában földrajz-történelem szakos tanárként dolgozó Pakusza jelenleg önkormányzati képviselő, és az eredményébe beleszámíthat, hogy nagyon aktív a körzetében és városi szinten is.

Ahogyan Varga László szocialista jelölt is aktív, lokálpatriótaként azóta is sokat van Miskolcon, hogy 2014-ben országgyűlési képviselő lett belőle. Ő is népszerűbb, mint a pártja, de mivel a zuhanórepülésben levő MSZP magával rántotta az ő támogatottságát is, ezért ez csak egy harmadik helyre futotta (16 százalék). Ráadásul tudjuk, hogy a DK Borsod 1-ben állít jelöltet (egészen konkrétan egy poltikai celebet: Debreczeni Józsefet), így itt nem is mértünk DK-jelöltet.

Varga László relatív magas támogatottságában – ha az MSZP és a DK támogatottságát összeadjuk, Varga azon túl is hoz százalékokat – nyilván van szerepe annak, hogy helyben régóta aktív, közismert politikus. A szocialista jogász lényegében az MSZP-ben nőtt fel: 2000 óta tagja a Fiatal Baloldalnak, már azelőtt önkormányzati képviselővé választották Miskolcon, hogy lediplomázott volna a város egyetemén, volt városi frakcióvezető, jelenleg BAZ-megyei MSZP-elnök és parlamenti frakcióvezető-helyettes.

A többi jelöltnek lényegében nincs esélye labdába rúgni, de azt érdemes kiemelni, hogy az LMP kétszer olyan jól áll most, mint 2014-ben. A kolozsvári konzulátusra távozó 2014-es jelöltet, Mile Lajost váltó Doszpoly Botond 7 százaléka egy százalékponttal jobb, mint az LMP helyi eredménye és a párt országos eredményénél is jobb, pedig 2014-ben alulmúlták azt Miskolcon.

Miskolc, 2013. július 25.
Légi felvétel a miskolci avasi lakótelepről 2013. július 25-én.
MTI Fotó: Vajda János
A miskolci avasi lakótelep
Fotó: MTI/Vajda János

A tét az újabb kétharmad

Fel kell tenni egy alapvető kérdést:

ha Miskolcot is ilyen könnyen bukhatja az ellenzék, akkor hogy ne lenne újra akkora kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, mint a ház?

A Republikon több lehetséges forgatókönyvet is mért, amelyre lehet azt mondani, hogy nem lehet a választókat kockás papíron összeadogatni, de itt épp arról van szó, hogy lehet következtetni az adatokból az átszavazási hajlandóságra.

Indul a Csatatér, a 24.hu választási sorozata
Áprilisig öt olyan választókerületre figyelünk, ahol eldőlhet a választás.

Ha baloldali összefogással számolunk, akkor Varga László máris felkapaszkodik 20 százalékra, amivel még mindig le van maradva a Jobbik-jelölt mögött, de már belátható közelségbe kerül. Ez azért fontos, mert azért megy a harc, hogy ki legyen a fideszes jelölt kihívója: aki ezt el tudja hitetni magáról, az képes lehet kiütni Hubayt 2018-ban. Ha valamelyik ellenzéki magához vonzza a másik jelölt szavazóit, akkor verheti a Fideszt, különben biztos a kudarc.

Az LMP és a Momentum kivonása  képletből nem sok vizet zavar: Pakusza Zoltán és Varga László is közel azonos mértékben erősödne ettől. Kicsit feljönnének Hubayra, de még mindig csak helyosztót játszanának.

És itt jön az eredmények egyik legérdekesebb része:

a Jobbik-választók csaknem fele lenne hajlandó átszavazni Varga Lászlóra abban az esetben, ha Pakusza nem indulna, addig fordított esetben a baloldali szavazók csupán egyharmada szavazna át a jobbikos jelöltre, többségük nem tudna választani.

De most kizártnak tűnik, hogy akár a jobbikos, akár az MSZP-s visszatáncoljon a másik javára, pedig ezzel szűkre, 10 százalék körülire zárulna az olló az ellenzéki jelölt és Hubay György között. Abban viszont eligazítja a pártokat, hogy mire számíthatnak, ha sikerül a Fidesz kihívójának szerepét megszerezniük: a Jobbik ezzel jóval kevesebbet nyerne, mint az MSZP.

Hogy ez miért lehet így? Valószínűleg azért, mert a Jobbik az MSZP rovására erősödött, és a korábbi MSZP-szavazók könnyedén visszaszavaznának ejtett pártjukra, a szocialista szavazók viszont nem támogatnák ilyen könnyen a Jobbikot.

A kampány mindenesetre igazán csak most indul, de az biztos, hogy az ellenzéknek elég mélyről kell felküzdenie magát.

A kutatás – minden választókerületben – 300 fő telefonos megkérdezésével készült. A maximális hibahatár 95 százalékos valószínűséggel 5,8%. Természetesen kisebb elemszámú részminták esetén (például pártválasztóknál) a hibahatár megnövekedik. Éppen ezért a kutatás, mint bevezető cikkünkben is jeleztük, leginkább az egyes politikai blokkok támogatottságának mérésére, valamint a blokkok közötti átszavazási hajlandóság mérésére alkalmas.
vissza a címlapra

Kommentek

MISSION, TX - JUNE 12: A boy and father from Honduras are taken into custody by U.S. Border Patrol agents near the U.S.-Mexico Border on June 12, 2018 near Mission, Texas. The asylum seekers were then sent to a U.S. Customs and Border Protection (CBP) processing center for possible separation. U.S. border authorities are executing the Trump administration's "zero tolerance" policy towards undocumented immigrants. U.S. Attorney General Jeff Sessions also said that domestic and gang violence in immigrants' country of origin would no longer qualify them for political asylum status.   John Moore/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.