Az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó, a Magyar Nemzet által megismert, adatai szerint drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya. A köznevelési törvény szerint ilyen diáknak számít, akinek adott tanévben tanulmányi átlaga közepes alatti, az előző évi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Az adatgyűjtés célja, hogy a veszélyeztetett tanulókat segítsék, megelőzzék a tényleges lemorzsolódást, mert mi is vállaltuk az EU-célkitűzést, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. Ez ábránd. Az Eurostat szerint 2014-től 2016-ig romlott az arány, és tavaly a 0,2 százalékos javulás dacára 12,2 százalék lett a mutató.
A fővárosban, Csongrádban, Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb az érintett tanulók aránya, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban a legmagasabb, 16 és 19 százalék között van.
A gimnáziumokat alig érinti a probléma, az általános iskoláknál enyhe csökkenést látni, de a szakképzésbe járó diákoknál aggasztó a növekedés. Az ő számuk 76 ezerről 71 600-ra csökkent, mégis 13 700-ról 15 100-ra nőtt a lemorzsolódással fenyegetett gyerekek száma, azaz
Sokak szerint hozzájárulhat a lemorzsolódáshoz, hogy az Orbán-kormány a tankötelezettséget 16 évre csökkentette. A jelenlegi finanszírozás pedig arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett közmunkára küldjék gyermekeiket.
Kiemelt kép: Thinkstock