Belföld
Budapest, 2017. december 12.
Hollik István kereszténydemokrata képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén az Európai Parlament Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben című határozati javaslat összevont vitájában 2017. december 12-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Ezt mondja Hollik Istvánnak, ha összefutnak az utcán és az OLAF-ügyről kezd beszélni

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 02. 19. 18:12

A 24.hu nemrég megszerezte az OLAF Elios Innovatív Zrt.-vel foglalkozó jelentését. A jelentést cikksorozatban dolgoztuk fel, amelynek a részeit itt érheti el. A kormány viszont sokáig nem tudott mit kezdeni azzal, hogy olyan cég érintett egy uniós pénzekkel kapcsolatos botrányban, amelyik korábban a miniszterelnök vejének tulajdonában volt. De a kormányzati kommunikáció megpróbált kapcsolni, és három pontos sorvezetőt küldtek ki a fideszes politikusnak. Ezt a három pontot kell akkor ismételgetniük, ha az Elios-ügyről kérdezik őket.

Tuzson Bence sajtótájékoztatója
Belemukkant a kormány az OLAF-botrányba
Bajnai, Simicska, Brüsszel, nincs álláspont. Mindenki felelős, csak Tiborcz István helikopter.

Ez a három pont azonban vagy részben, vagy egyáltalán nem igaz, ezért érdemes a pontokat egyenként is megnézni. A továbbiakban azt írjuk le, hogy mit mondjon válaszként akkor, ha Hollik István elkezdi önnek sorolni a kormányzat pontjait a zöldségesnél.

Az első pont:

az Elios-jelentés egy brüsszeli kampányjelentés, Brüsszel beavatkozása a magyar választási kampányba,

A hosszú válasz:

Brüsszelinek brüsszeli, hiszen az OLAF központja, a többi nagy uniós szervhez hasonlóan, Brüsszelben van. Kampányjelentésnek viszont erős lenne, több ok miatt is.

  • Egyrészt azért, mert az OLAF-nak nagyon pontosan kellett volna időzítenie ahhoz, hogy előre tudja, egy 2015-ben indított vizsgálat pont a magyar választási kampány hajrájára fog beérni.
  • Másrészt azért, mert a jelentést az OLAF nem hozhatja nyilvánosságra, csak a magyar kormány.
  • Harmadrészt pedig azért, mert nem az OLAF-tól származik a jelentés alapötlete. Nem az OLAF találta ugyanis ki, hogy a magyar miniszterelnök vejének cége 13 milliárd forint értékben nyerjen gyanús közvilágítási pályázatokat, az OLAF csupán megállapította, hogy ezek a pályázatok szervezett csalással születtek.

Az OLAF valóban az Európai Bizottság felügyelete alá szervezve működik, és az Orbán-kormány ezt a szervet szereti Brüsszelként emlegetni. De az OLAF létrehozásáról egy olyan szerződés döntött, amelyeket a kormányfőknek is alá kellett írni az Európai Tanácsban, és a képviselőknek is meg kellett szavazniuk az Európai Parlamentben. Ez a szerződés pedig rögzíti, hogy az OLAF független szervezetként működik, amelyet egy öttagú felügyelőbizottság ellenőriz. Ez a bizottság független, de szakmai szempontból tapasztalt emberekből áll fel.

Annak pedig, hogy egy brüsszeli szervezet vizsgálódott az Elios ügyeivel kapcsolatban, van értelme, hiszen Tiborcz István cége uniós alapokból finanszírozott, tehát Brüsszeltől kapott pénzből kifizetett pályázatokat nyert meg szervezett csalással.

Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését
A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.

De ami még ennél is fontosabb, sokkal kevésbé lehetne azzal vádolni az OLAF-ot, hogy beleszól a magyar választási kampányba, ha nem a magyar miniszterelnök lányának férje él vissza az uniós forrásokkal.

Ahogy egyébként a magyar kormány fel is használta már a kampányban az OLAF egyik jelentését. A négyes metró beruházásáról szóló jelentés most is elérhető a kormány honlapján, és a kormánypárti média előszeretettel hivatkozott is rá Minden idők legkorruptabb beruházásaként.

Budapest, 2015. április 13.
Utasok a 4-es metró Kálvin téri állomásán 2015. április 13-án. Ezen a napon az utasforgalomban is elkezdték tesztelni a 4-es metró automata vonatirányító rendszerét. A kéthetes teszt során a szakemberek azt vizsgálják, hogy fennakadások esetén járműkísérői beavatkozás nélkül a központi, illetve az állomási diszpécserek mennyi idő alatt tudják az adott hibát megtalálni és elhárítani.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A 4-es metró Kálvin téri állomása
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ráadásul a Fidesz egyelőre arról nem beszél, hogy a tényeket miként változtatja meg, ha a jelentés részletei novemberben vagy májusban kerülnek nyilvánosságra, akkor vajon ártatlanabbak vagy bűnösebbnek számítanának-e a résztvevők. Azaz a kormánypárt az időzítésről és a műfajról tereferél, a lopásról egyelőre hallgat.

A rövid válasz:

Persze, hogy brüsszeli vizsgálat, hiszen Tiborczék uniós pénzeket csaltak el.

A második pont:

2014-ben is a választások előttre időzítették az ezzel kapcsolatos híreket, most ugyanezt teszik. Ezt az ügyet egyszer már kivizsgálták, most csak megismétlik a vádaskodásokat,

A hosszú válasz:

2014-ben a választások előttre semmilyen OLAF-jelentést, vagy hírt nem időzítettek. Az Elios-ról pedig nem is szólhatott ilyen OLAF-jelentés, hiszen a vizsgálat csak 2015-ben kezdődött el, az LMP feljelentése után. A másik híres korabeli OLAF-vizsgálat, amelyben a Budapest szíve-programot vizsgálták, szintén csak 2015-ben kezdődött.

Fotó: hírtv

Az is furcsa, hogy miért hivatkozik a kormány arra, hogy ezeket a közbeszerzéseket egyszer már vizsgálták és mindent rendben találtak. Az OLAF-jelentésében olyan egyszerűen átlátható trükkök szerepelnek, mint az, hogy a rivális ajánlatokat ugyanazon a számítógépen készítették, mint a nyertesét, és minden alkalommal pontosan ugyanannyival is voltak túlárazva. Ha a magyar hatóságok ezeket a kifejezetten átlátszó trükköket nem vették észre, akkor azért nem az OLAF a felelős.

A rövid válasz:

Nem volt ilyen OLAF-bejelentés, csak 2015-ben kezdődött minden ilyen vizsgálat.

A harmadik pont:

Orbán Viktort próbálják támadni vele, pedig az OLAF-jelentéssel érintett időszak nagy részében a Simicska Lajos vezette Közgép volt a tulajdonos.

A hosszú válasz:

Ezt a magyarázatot két részre kell bontanunk.

Az első az, hogy Orbán Viktort akarják vele támadni. Nehéz lenne nem támadni a miniszterelnököt azzal, hogy a veje azután kezdett minden korábbi tapasztalat nélkül jelentős összegű közbeszerzéseket nyerni, hogy megismerkedett a lányával. Ráadásul ezek a közbeszerzések kifejezetten Tiborcz István cégére voltak írva. Az OLAF-ügy pont azért szólt akkorát, amiért a kormány most kiakadt: mert a miniszterelnök családja érintett benne.

Lázár városán mutatták meg Tiborczék, hogyan kell közbeszerzést nyerni
Az Elios körül olyan tanácsadók tűntek fel, akik később a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

A Simicska-szál ennél komplexebb. Természetesen Simicska Lajos is érintett a botrányban, de ez nemhogy felmentené a miniszterelnököt, hanem még közelebb hozza a botrányt hozzá.

2010-ben jelent meg az Eliosban Simicska Lajos, pontosabban többségi tulajdonosként az E-OS Energiakereskedő Zrt., amely a Közgép Zrt. cége. Az Eliosban akkor 22-22 százalékot birtokolt a ciprusi Nicosiában bejegyzett Biskelor Enterprises Limited, illetve a Green Investments and Solutions Kft. A ciprusi cég mögött bárki állhatott, a Green Investments tulaja akkor Orbán András volt.

A Simicska-féle E-OS 2013 közepén kiszállt az Eliosból, a jelentésben vizsgált 35 projektből mindössze háromnál esett arra az időszakra a felhívás kiírása, vagy az Elios-szal történt szerződés megkötése, amikor a Közgép még közvetett tulajdonos volt.

Budapest, 2013. szeptember 7.
Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (k) és férje, Tiborcz István (j) egyházi esküvője a Margit körúti ferences templomban 2013. szeptember 7-én.
MTI Fotó: Burger Barna
Elios-ügy: Nagy pénzt vett ki Tiborcz, de most Simicskával fizettetnének
Orbán Viktor veje nem a papírok aláírásában, hanem a pénzfelvételben jeleskedett.

Ezt követően az üzletrészeket 50-50 százalékos arányban a Green Universe Kft. és a Green Investments and Solutions Kft. jegyezte. Utóbbiban 2013 januárjától kis megszakítással 2014 áprilisa végéig volt tulajdonosként bejegyezve Hamar Endre. Őt váltotta Tiborcz István, és egy évig, 2015 áprilisáig volt tulajdonrésze a cégben.

Simicska Lajos és Orbán Viktor viszonya 2014-ben kezdett el megromlani, de a látványos szakítás 2015 február 6-án pénteken, a híres G-napon történt. Abban az időszakban, amikor Simicska közösen üzletelt Orbán Viktor vejével egy csalásokban érintett cégben, Simicska és Orbán még közeli barátok voltak, a milliárdos pedig a Fidesz második legfontosabb embere volt. Ez nem menti fel a felelősség alól Orbán Viktort, vagy Tiborcz Istvánt, sőt. Elvégre a Fidesz most – tényekkel nem alátámasztható módon – azzal védekezik, nem a miniszterelnök veje, hanem a miniszterelnök akkori barátja, a Fidesz akkori második legfontosabb embere nyerte a legtöbbet a bulin. Ezt belső elszámolási vitának hívják. És sem próbálkozik a Fidesz azzal, hogy nem történtek visszaélések.

A rövid válasz:

Simicska Lajos Orbán Viktor közeli barátja volt, amikor a miniszterelnök vejével üzletelt egy csalásokban érintett cégben. Persze, hogy Orbán is szóba kerül a jelentés kapcsán.

Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Kommentek

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.