Ha nem lesz a jelenleginél szélesebb, az LMP-t is bevonó ellenzéki együttműködés, a Fidesz szinte biztosan kétharmados többséget szerez az április 8-i választáson.
A Republikon Intézet közvélemény-kutatásokra alapozott mandátumbecslése szerint az MSZP és a DK megállapodása önmagában kevés egyéni mandátumok megszerzéséhez: egy ilyen helyzetben az angyalföldi választókerület kivételével minden körzetben a Fidesz jelöltje győzne. Igaz, van további kilenc körzet, ahol 5 százalékpontos vagy kisebb a különbség az MSZP-Párbeszéd vagy a Demokratikus Koalíció és a Fidesz jelöltje között, ilyen például az újpesti és a szegedi 1-es választókerület. A Jobbik ennyire sehol sem tudja megközelíteni a Fideszt, a különbség a miskolci csatateres körzetünkben a legkisebb, 6 százalékpont.
Ha az ellenzéki oldalon nem lesznek további visszalépések, akkor
- a Fidesz 146,
- a Jobbik 20,
- az MSZP-Párbeszéd 15,
- a Demokratikus Koalíció 10,
- az LMP 8 mandátumot szerezne a Republikon Intézet becslése szerint.
- A Momentum és az Együtt a jelenlegi adatok alapján nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A Republikon Intézet azonban felállított egy másik forgatókönyvet is, amelyet győzelemre koordinálásnak nevezett el. Ez abból indul ki, hogy a jelenleg ismertnél szélesebb körű együttműködések is létrejöhetnek egyes választókerületekben. Az eredmény azt mutatja, hogy hiába áll jobban a Fidesz, mint a 2014-es választás előtt, „okos koordinációval” a kétharmados többség (amihez 133 mandátum szükséges) megakadályozható.
Ebben az esetben
- a Fidesz 130
- az MSZP-Párbeszéd 25,
- a Jobbik 20,
- a DK 16,
- az LMP pedig 8 mandátumot szerezne.
A két forgatókönyv közötti különbséget természetesen az egyéni választókerületi eredményekben kell keresni – a listás szerepléseket az egyéni jelölti visszalépések kis mértékben, a töredékszavazatok miatt befolyásolják csak.
Az alábbi infografika a parlamenti mandátumok várható eloszlását mutatja. A két forgatókönyv közül felül lehet választani.
A Republikon Intézet szerint ha a húsz, a baloldal számára legerősebbnek ígérkező körzetben az LMP, az Együtt és a Momentum is részt venne a koordinációban, akkor a Fidesz már csak a 86 választókerületet tudna megnyerni, míg a baloldali-liberális pártok húszat. Az ellenzék egy kivételével az összes budapesti választókerületben győzne, valamint Szegeden, Pécsen (Mellár Tamás körzetében) és a szigetszentmiklósi választókerületben is. Koordinációval egyébként a hiányzó belvárosi körzetben is összehozható a győzelem, ám az nincs a baloldal számára legerősebb húsz körzet között, a mandátumbecslésnél használt feltevés pedig az, hogy az együttműködés (egy feltételezett politikai döntés alapján) ezekre korlátozódik.
A Republikon Intézet úgy számolt, hogy ebben a húsz körzetben az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltjei szereznének mandátumot, egy helyen (a II. kerületben, Ungár Péter révén) pedig a parlamenti küszöböt egyébként is átlépő LMP lenne a visszalépések kedvezményezettje. A pártok természetesen hozhatnak ettől eltérő döntést is, mint történt az a függetlenként, de szocialista támogatással induló Mellár Tamás esetében (a térképünkön az egyszerűség kedvéért az ő körzetét is pirossal jelöltük), és egy-két helyen akár az Együtt vagy a Momentum jelöltjét is támogathatják az ő részvételük érdekében. Csepelen például vita folyik arról, hogy a négy éve győztes Együtt-politikus, Szabó Szabolcs vagy a szocialista Bangóné Borbély lldikó induljon, noha világos, hogy nyerésre ott is csak együttműködés esetén van lehetőség.
A jelölti koordináció – mivel annak lehetőségét mindkét fél kizárta – a Jobbikra nem terjedne ki, így a jelenlegi támogatottsági adatok alapján a párt e forgatókönyv szerint sem szerezne egyéni mandátumot. Ugyanakkor a Republikon feltevése, hogy a Jobbik tíz legerősebb körzetében a baloldali szavazók egy része felismeri, hogy az a Jobbiknak nyerhető körzet, így átszavaz a jobbikos jelöltre (az átszavazási hajlandóság becsült mértéke 15 százalék). Így az említett miskolci és a gyöngyösi körzetben nagyon szoros eredmény alakulna ki, vagy lenne érdemi esély a jobbikos mandátumszerzésre.
Hasonló átszavazási hajlandósággal számol az intézet a baloldal húsz legerősebb körzetében – vagyis ott a jobbikosok 15 százaléka is a baloldali ellenzéket segítené (mint láthattuk, a legtöbb esetben mandátumhoz).
A Republikon Intézet a választásig még több alkalommal készít mandátumbecslést a 24.hu számára, igazodva a pártok támogatottságának alakulásához, illetve a jelöltállítás történéseihez.
Kiemelt képünkön Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei, Kubatov Gábor, Novák Katalin, Gulyás Gergely és Németh Szilárd a párt kongresszusán 2017 novemberében.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
