Ezt ígérik a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program alapítói, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesület (MÉKISZ), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és a gyógyszerészek képviseletében a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). A vevők egyebet nem észlelnek majd, csak az É-logó megjelenését.
De mitől tudják valamire azt mondani, hogy biztonságos? Uniós szabály szerint ugyanis engedélyeztetni nem kell ezeket a termékeket, csak bejelenteni. Azt írta az öt szervezet, hogy a programba belépő gyártók stb. vállalják, hogy csak megfelelő minőségtanúsítási eljárással garantált, biztonságos étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Felmerült bennünk a kérdés:
A MÉKISZ és a kamara közös válaszában azt írta a 24-hu-nak, hogy
- a tisztességes piaci szereplők csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő terméket hozhatnak forgalomba. Ez eddig is így volt és ezután is így lesz.
- A kérdés az, hogy minden piaci szereplő betartja-e az előírásokat, vagy esetleg vannak olyanok, akik úgy kívánnak előnyre szert tenni, hogy nem így tesznek, és ez hatással lehet a termék minőségére.
- Mivel számos jel utal arra, hogy erre a kérdésre igen a válasz, és a piacfelügyeletet gyakorló hatóságok erőforrások hiányában nem képesek a szabálysértők kizárására, ezért van szükség az önszabályozásra.
Változik ettől valami?
Annyi történik, hogy a programban részt vevő vállalkozások termékei a piacra jutás előtt átesnek egy kockázatértékelésen (=tanúsítás), amely alkalmas arra, hogy a fogyasztókra kockázatot jelentő termékeket ki tudják szűrni. Elsősorban a gyógyszertárakba bekerülő termékek útját lehet ilyen módon biztosítani, ezért azt a célt tűzték ki az ötök, hogy a patikai forgalomból kiszűrjék a szabálytalan termékeket. Vagyis a gyógyszertárban vásárolt étrend-kiegészítők biztonságossága nő ettől.
A kockázatértékelés/tanúsítás a termék minőségét meghatározó tényezőket értékeli, és az ezekben rejlő kockázatot hivatott felmérni. Eredményeképpen
Február elsejétől minden újonnan belistázni kívánt termék átesik a kockázatértékelésen, amit a nagykereskedők minőségbiztosítói végeznek el. A korábban belistázott termékekről pedig a beszállítók tesznek nyilatkozatot, hogy a kockázatértékelés szempontjaira figyelemmel megfelelnek-e a követelményeknek.
Nem lehet tőle semmi bajunk, ha elfogyasztjuk?
A kamara és a ÉKISZ magyarázata szerint Ez nem jelenti azt, hogy ezek a termékek biztosan bajt okoztak a fogyasztónak, de most már ki tudják szűrni azokat, amelyekről a kockázatértékelés alapján látszik, hogy nem az előírások betartásával készültek.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban az elmúlt években több vizsgálatot végeztek és számos alkalommal buktak ki minőségi problémák, egyes esetekben hamisítás gyanúja is felmerült, azonban nincs tudomásuk arról, hogy ilyen hamisított termékeket patikákban vásároltak volna.
Amelyik patikán nincs É-logó, ott nem biztonságos az étrendkiegészítő?
Forrás: hamisitasellen.hu
A védjegy célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót: a védjegyhasználó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a nála forgalmazott termékek biztonságosak legyenek, írták megkeresésünkre. Azok a patikák, amelyek nem csatlakoztak és nem a programban részt vevő nagykereskedőtől, gyártótól, forgalmazótól szerzik be az étrend-kiegészítő termékeket, esetlegesen egy általuk nem ismert kockázatot vállalnak, amely érintheti a fogyasztóik egészségét. Hozzátették, jogkövető vállalkozásként az sem tarthat szabálytalan termékeket, aki nem csatlakozik a megállapodáshoz. Csak a többi patikának magának kell meggyőződnie arról, hogy rendben vannak az általa forgalmazott étrend-kiegészítők.
A program gazdái szerint egyébként a gyógyszertárakban forgalmazott termékek legnagyobb része eddig is biztonságos és hamisításmentes volt. De kis számban lehettek közöttük olyanok, amelyek az általánosan elfogadottnál nagyobb kockázatot jelenthetnek, mert nincs a minőségüket befolyásoló tényezőkről kellő információ.
Az étrend-kiegészítő piac forgalma 35-40 milliárd forintra becsülhető. A kockázatos termékek száma minimális, azonban egészségügyi kockázat esetében a kis számú termék is sokkal több, mint az elfogadható.
Nem csak patikák csatlakozhatnak
A programhoz minden, az étrend-kiegészítők és speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek piacán érintett szereplő (gyártók, importőrök, nagykereskedők, gyógyszertárak, különböző kiskereskedők) csatlakozhat, amennyiben vállalja a program előírásainak, követelményeinek a betartását. Az aktuális lista a MÉKISZ honlapján található.
Nem termékhez kötődik!
Kiemelték még, hogy a program és annak logója nem konkrét termékhez köthető. Az „É” logót termékre nem lehet rátenni. Ezt a logót azok a vállalkozások használhatják, akik részesei a programnak, és annak jelölésére szolgál, hogy az adott vállalkozás a programban való részvételével kívánja garantálni a fogyasztók biztonságát, alávetve minden termékét a kockázatértékelésnek. Ezzel egyben
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint az új rendszer lehetővé teszi a legális szereplők biztonságos termékeinek akadálymentes piacra juttatását, ugyanakkor védi a fogyasztót is, mivel csökkenti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba kerülését.
A jelenlegi EU-s szabályozás alapján a terméktípus forgalmazása bizalmi elvre épül, vagyis az önszabályozó rendszer kialakításán kívül az érintetteknek nem áll rendelkezésére egyéb módszer a veszélyes termékek kiszűrésére. A fogyasztó számára a védjegy jelenti az egyetlen fogódzót, amely alapján meggyőződhet arról, hogy a termék valóban biztonságos és nem tartalmaz egészségre káros összetevőket – írták megkeresésünkre.
