Belföld
Mogyoród, 2017. június 27.
"Kiskatonák" harcászatot tanulnak a mogyoródi Military táborban 2017. június 27-én. A 11 éve működő nyári táborban hetente hatvan diák ismerkedhet a katonai élettel.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Valami nem stimmel az iskolák honvédelmi tervével

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 01. 03. 19:26

A kormány a NATO-ra mutogat, pedig a honvédelmi intézkedési terv közel sem új fogalom: már négy éve is létezett, csak akkor még nem hivatkoztak a migrációs válságra.
Korábban a témában:

Ahogy korábban megírtuk, hamarosan minden óvodának és iskolának fel kell készülnie a terrortámadásra: fél évet kaptak, hogy Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) készítsenek maguknak.

Az oktatási intézményeknek elküldött dokumentumból kiderül, hogy

az intézmény vezetője felelős az intézményre háruló honvédelmi és a válságkezelés katonai vonatkozású feladatai végrehajtásának megszervezéséért és támogatásáért.

A HIT a dokumentum szerint azért szükséges, hogy biztosítsa a feladatok végrehajtására való képességet megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot vagy váratlan támadás esetén.

A kormányzati terv leszögezi, hogy az intézménynek kell biztosítani

  • a honvédelmi feladatok végrehajtásának folyamatos irányítását,
  • a terveknek a bekövetkező változásoknak megfelelő pontosítását,
  • felkészülésüket a további rendszabályok kialakítására és azok végrehajtására, illetve
  • a terrorcselekmények elleni védelmi rendszabályok bevezetésére.

Arról nem esik szó, miért az intézményvezető feladata mindez az egyébként is sok helyen erőforráshiánnyal küzdő iskolákban, illetve hogy például a bölcsődékre miért nem vonatkozik a rendelet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az oktatási intézményekben egy NATO-kötelezettség miatt kell honvédelmi terveket készíteni, az erről szóló előírások hátterében pedig az áll, hogy „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni terrorcselekmény elkövetését”.

Tanácsadás

Egy NATO-hivatalnok a 24.hu kérdésére annyit mondott, a katonai szövetség elsődleges felelőssége, hogy megvédje a lakosságot a terrortámadások következményeitől, a NATO tagországai pedig elkötelezettek aziránt, hogy fokozzák a fegyveres támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. Hozzátette, a NATO kidolgozta tanácsait és minimumkövetelményeit, és tulajdonképpen egy fórumként működik a legjobb gyakorlatok és a tanulságok megosztására a nemzetközi felkészültség javítása érdekében.

A NATO iránymutatása pedig tanácsokkal szolgálhat a nemzeti hatóságoknak a lakosság figyelmeztetésére.

Azonban a nyitott és szabad társadalmak számára a NATO sem tudja garantálni az állandó teljes biztonságot. „A terrorizmus egy bonyolult probléma, ami nem oldható meg kizárólag katonai válasszal. A hírszerző szolgálatok, a rendőrség és a jogi szervek is kulcsfontosságúak a fenyegetés kezelésében” – jegyezte meg.

A kormány hivatalos oldalán kedden megjelent egy közlemény is, amelyben leszögezték, hogy a „NATO Válságreagálási Rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteni, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet bekövetkezése esetén. Ezért – ahogyan a honvédelmi törvény is előírja – a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettsége eleget tenni a NATO Válságreagálási Rendszer követelményeinek”.

Így az indoklás szerint Magyarországon minden állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel, erre NATO-tagként hazánknak nemzetközi kötelezettsége is van.

Mogyoród, 2017. június 27.
"Kiskatonák" harcászatot tanulnak a mogyoródi Military táborban 2017. június 27-én. A 11 éve működő nyári táborban hetente hatvan diák ismerkedhet a katonai élettel.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Képünk illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormány által emlegetett NATO Válságreagálási Rendszer tavaly december 13-án frissítette utoljára azt az interneten is elérhető dokumentumot, amelyben a NATO kríziskezelési elveit hosszan ismertetik.

Bizonyos esetekben a krízishelyzetek megakadályozhatók diplomáciai vagy egyéb intézkedések révén, amíg más helyzetekben akár a katonai erők bevetésére is szükség lehet.

Hozzátették, ebben a tekintetben a NATO holisztikus megközelítést alkalmaz a válság kezelésére, részt vesz annak minden szakaszában, és fontolóra veszi eszközök széles skálájának bevetését. A hatékonyság és a rugalmasság biztosítása érdekében pedig ezek az eszközök folyamatosan alkalmazkodnak a helyzethez. A NATO leszögezi, hogy a válsághelyzetek idején semmilyen döntés nem születik meg kormányzati felügyelet nélkül, a döntéseket a NATO-tagországok kormányai együtt hozzák meg.

A NATO egyre inkább hozzájárul a szélesebb nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a béke megőrzése és a konfliktusok elkerülése érdekében. Ennek következtében szoros együttműködést épít ki civil szereplőkkel, köztük a nem-kormányzati szervezetekkel és a helyi hatóságokkal.

A polgári felkészültség pedig azt jelenti, hogy az alapvető kormányzati funkciók ugyanúgy működnek vészhelyzetek vagy katasztrófa esetében is. Ez arra is vonatkozik, hogy a civil szektor a szövetséges országokban készen áll a NATO katonai műveleteinek támogatására. „Így olyan ellenállóképességre tehetnek szert, ami által a társadalom könnyebben és gyorsabban felépül egy-egy sokkhatásból” – áll a NATO oldalán.

Pánikkeltés

A civil készültség fokozásának megvalósítását nem részletezi a NATO iránymutatása, azonban a szövegben még csak utalás sem található arra, hogy „a migrációs válság miatt Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni terrorcselekmény elkövetését”.

Az időzítés pedig még inkább érdekes, hiszen a honvédelmi intézkedési terv közel sem új fogalom,

az erről szóló rendelet ugyanis 2017 januárja óta elérhető.

Ráadásul az iskolákon, illetve óvodákon kívül még rengeteg területet érint, az alábbi ágazatok rendelkeznek honvédelmi feladatokkal:

  • egészségügy,
  • kulturális ágazat,
  • felsőoktatás,
  • szociális ágazat és
  • a sport.

A HIT elkészítése pedig nem csak az iskolákban és az óvodákban az intézményvezető feladata, az egészségügyben például mindezért a kórház vezetője felel.

Ezen kívül azért is furcsa a kormány részéről egy jelenlegi NATO-kötelezettségre hivatkozni, mert a Magyar Közlöny 2013. szeptember 23-i számában már ott áll kidolgozva a honvédelmi intézkedési terv koncepciója Az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról címmel.

A több mint négyéves dokumentumban még szó sincs bármilyen NATO-kötelezettségről, viszont már itt is szerepel, hogy honvédelmi intézkedési terv készítésére kötelezettek a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint a katasztrófatervek készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltatók. A 2013-as miniszteri rendeletben még az állt, hogy a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek és a katasztrófatervek készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltatók kötelesek a honvédelmi intézkedési terv készítésére. Sőt, utóbbiak tekintetében a katasztrófavédelmi terv akkor még honvédelmi intézkedési tervnek minősült.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mi indokolja jelenleg az oktatási ágazat honvédelmi feladatinak bővítését, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Túlzás

A Tanítanék Mozgalom szerint azon még nem kellene felháborodni, hogy meg kell határozni, mi a teendő, ha baj van, de szerintük nem árt tudni, hogy kinek mi a feladata. Úgy látják, a honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik, amennyiben óriási apparátust mozgat meg, míg a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatlan.

Véleményük szerint gyanús, hogy az intézmények többségét csak belekeverték a HIT létrehozására jogszabály szerint valóban kötelezhető, a honvédelem alá tartozó oktatási-, nevelési feladatokat is ellátó egyéb intézmények (például katonai köznevelési intézmények) közé.

A Civil Közoktatási Platform az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásolja. Szerintük sem a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendő háború vagy terrorcselekmények esetén. Úgy gondolják, a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet. Ezért szeretnék elérni, hogy vonják vissza a leiratot.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. március 31.
A Budapest–Esztergom vasútvonalon végzett felújítási és villamosítási munkák során felújítják a Budapest-Angyalföld, újabb néven az Angyalföldi vasútállomás egy részét. A munkálatok miatt március 31-től július 29-ig változik a vonatok menetrendje, korlátozásokra kell számítani. 
MTVA/Bizományosi: Balaton József 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.