A magyar demokrácia állapotáról vitáztak csütörtökön délelőtt Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE).
Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő, az ügy jelentéstevője az ülés elején elmondta, az EP azon a véleményen van, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok sérültek. A menedékkérők, kisebbségek (pl. romák, LMBT közösség) jogain túl említette a gyülekezési szabadságot, a bírói függetlenséget, a civil társadalom helyzetét is. A magyar helyzeten tesztelnék, hogy az unió hogyan reagál, ha egy tagállam sérti az uniós alapértékeket – mondta, hangsúlyozva, hogy a munkát pártatlanul, kooperatívan, bizonyítékokra támaszkodva kell lefolytatni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megköszönte a meghívást és a figyelmet, amellyel Magyarország felé fordulnak. Örül a vita lehetőségének, azt mondta: mi magyarok a vitát és a párbeszédet a demokrácia alapjának tartjuk. Soha nem ugrottunk el a vita elől – magyarázta, hozzátéve, hogy az EU-ba belépésünk fontos oka, hogy a vitákat demokratikus körülmények között meg lehet vívni.
Kijelentette: sok minden nem fog tetszeni a bizottságnak abból, amit el fog mondani, de a magyar embereknek sem tetszik, ahogy „önök” támadják Magyarországot.
Olyan országot támadnak, amely saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé
– jelentette ki, hozzátéve, hazánk mindent megtett azért, hogy az EU vissza tudja szerezni elveszített versenyképességének legalább egy részét. Amikor a Fidesz átvette Magyarország irányítását, csődközeli gazdasági helyzetben voltunk, de helyreállították Magyarországon a „munka tiszteletét”, a magyar emberek pedig összefogtak és bizonyították, hogy a legnehezebb helyzetből is van kiút.
„Mi magyarok olyanok vagyunk, akik szeretik az őszinte és egyenes beszédet” – mondta, majd megvádolta az EU-t azzal, hogy a képmutatás és a politikai korrektség uralja a vitákat. „Mi magyarok teljesen mást gondolunk az illegális bevándorlásról és annak hatásairól, mint önök ebben a bizottságban” – jelentette ki. Ellenőrizetlenül és szabályozatlanul érkezett másfél millió bevándorló, akik nem tartják tiszteletben életformánkat és kultúránkat, 27 jelentős terrortámadás történt – sorolta.
Azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy Soros György ugyanebben a teremben tartott beszédet, szerinte senkit ne akarjanak meggyőzni, hogy Soros felszólalása és az itt meghozott döntések között nincs összefüggés. A nemzeti konzultáció is szóba került, Szijjártó szerint helyes, ha az emberek véleményt nyilváníthatnak az életüket befolyásoló kérdésekben, a magyar kormány pedig tartja magát az emberek közvetlenül kinyilvánított akaratához. A magyar emberek nemet mondtak az illegális bevándorlásra és a kötelező betelepítési kvótára – hangoztatta. „Továbbra is harcolni fogunk a magyar emberek érdekéért” – mondta, hozzátéve, a legutolsó lehetőségig elmennek minden olyan ügyben, ahol a magyar emberek akaratával ellentétes döntés születik.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke felszólalásában elmondta: feladatuk az emberi jogok védelme, alapvetően a menekültek védelmére koncentrálnak, jogaik tiszteletben tartására a büntetőjogi eljárások során. De azt is említette, hogy a társadalom egészét is védik a túlkapásokkal szemben. Magyarországon azt látták az elmúlt évek során, hogy a kormány szisztematikusan gyengítette a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, az alapvető értékeket egyre nagyobb veszély fenyegeti.
A magyar kormány azt kérdőjelezi meg, hogy ezek közös európai értékek, a magyar civil társadalom szerepe azonban az is, hogy az európai intézményeket arra sarkallja, hogy az értékek védelme érdekében járjanak el
– mondta Pardavi. 2013-ban agresszív propagandakampányt kezdtek és egyéb intézkedéseket hoztak, hogy olyan civileket félemlítsenek meg, akik elszámoltatnák a kormányzatot. Alaptalan, félrevezető vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, emellett teleplakátolták Magyarországot az európai intézményeket támadva.
Említette, hogy az ENSZ különmegbízottja is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy folyamatosan megbélyegzik az emberi jogok védőit, és megbélyegző nyelvezetet használnak a politikai vezetők. A civil törvényt is szóba hozta, ami alapján külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálni azokat, akik 23 ezer eurónál nagyobb támogatást kapnak külföldről. Amely szervezet ezt nem tartja be, azt fel is oszlathatják. A Velencei Bizottság aránytalan és szükségtelen beavatkozásnak nevezte ezt a gyülekezési szabadságba, és jogsértési eljárást indított.
A civil törvény azért is szükségtelen Pardavi szerint, mert a szervezetek már most is átláthatóan működnek, és megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztetik Magyarországot. Félő, hogy a jogszabály nem az utolsó ilyen lépés, mert évek óta kampányol a kormány a civilek ellen. Ez hasonlít ahhoz, ahogyan Oroszországban ellehetetlenítették a civileket.
Elszomorítónak nevezte, hogy a magyar kormány az intoleranciát fűti az adófizetők pénzéből. A migránsokkal szembeni félelemkeltés is oda vezetett, hogy a társadalomban elharapózik a gyűlölet, például megakadályozták, hogy egy faluban menekültek pihenjenek. Ezek olyan rasszista tendenciák, amelyek Európa-szerte megtalálhatók, de másutt nem a kormányok korbácsolják fel. A magyar kormány aggasztó és veszélyes példát mutat – mondta.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a magyar médiahelyzetről szólal fel. Szerinte van még szabad sajtó, de nincs sajtószabadság, az ugyanis sokkal többet jelent pár bátor újságíró küzdelméért. Azt jelenti, hogy minden újságírónak ugyanannyi joga van összegyűjteni az információkat és megírni, mint másoknak. A médiát kizárólag a politikai kommunikáció eszközévé alakítják, ahol a kritika mindig támadásként van felfogva, nincs szociális párbeszéd, nincs nyitottság – jelentette ki.
A 2008-as gazdasági válság meggyengítette a magyar reklámpiacot, a nyugati befektetők számára már nem termelt elég profitot. Nagy eladások történtek, Fidesz-közeli üzletemberek vásárolták meg ezeket a részesedéseket, például Andy Vajna kormánybiztos, Mészáros Lőrinc, illetve Matolcsy Ádám.
Megemlíti, hogy Vajnáé az egyetlen országos kereskedelmi rádió, övé a TV2, ami a legtöbb állami reklámot kapja és teljesen aránytalanul van a piacon, fő versenytársa, a nézettebb RTL Klub huszadannyit kap. Kitér arra, hogy Heinrich Pecina bezárta a Népszabadságot, a kiadót pedig Mészáros Lőrinc vette meg, 12 megyei napilapra rátéve a kezét. A kormánypárti Magyar Idők 90 százalékban állami reklámokból tartja fenn magát, és semmiféle statisztika nincs arról, hogy hányan olvassák. Az európai versenyjog értelmében vannak olyan eszközök, amelyekkel fel lehetne lépni a médiaszabadságnak ártó kormányzati intézkedésekkel szemben – vélekedett Polyák.
A médiapiaci átalakulás nem lett volna lehetséges a Médiatanács döntései nélkül
– mondta, rámutatva arra, hogy a testület kizárólag a Fidesz által kiválasztott tagokból áll. Nem átlátható a médiarendszer, nincs független felügyelet, így a politikai hatás könnyen érvényesül. Mindez a médiarendszer torzulásához vezet, az állami támogatással kapcsolatos EU-jogszabályokat sem tartják be. Az Európai Bizottságnak van hatásköre, hogy fellépjen ez ellen – mondta a szakember.
Erős Európára, több egyértelmű megfogalmazásra lenne szükség – közölte.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője rámutatott: 2010-ben a választók még az 1989-ben elfogadott kétforduló választási rendszer alapján adtak kétharmados többséget a Fidesznek. Ez egyértelmű alkotmányozó felhatalmazást jelent, amivel a kormány élt. A döntések éles nemzetközi és belföldi ellenzéki kritikát váltottak ki. Szerinte „optikai csalódás”, hogy Magyarország reflektorfénybe került, miközben az uniós kötelezettségszegési eljárások száma alapján a középmezőnyben vagyunk, 13. helyen a tagállamok közt, ez nem olyan kirívó, mint Németország vagy Spanyolország esetében, amelyek ezt a rangsort szokták vezetni.
Az alapvető kérdés Szánthó szerint, hogy a magyar kormány vagy az Országgyűlés megtehette volna-e ezeket a lépéseket önálló hatáskörben, vagy ezek uniós kompetenciák. Úgy látja,
nem demokrácia-vitáról, hanem szuverenitás-vitáról van szó, lényeges közjogi és társadalompolitikai kérdésekben nincs tisztázva sem politikailag, sem jogilag, hogy mi tartozik kizárólag a tagállami szuverenitás körébe, és mi uniós hatáskörbe.
Az EU és jogelődjei Szánthó szerint gazdasági együttműködésként indultak, a szuverenitásviták nem törtek élesen a felszínre. Az elmúlt mintegy 15 évben azonban egyre több kihívással szembesült az EU, csatlakoztak volt szocialista államok, amelyek teljesen más politikai és jogi kultúrával, más szuverenitásélménnyel bírnak, mint a nyugat-európai államok. A gazdasági konjunktúra időszakában a jólét és a prosperitás elnyomta a nemzeti identitás és szuverenitás kapcsán a felszín alatt meglévő kérdéseket, problémásabb időszakban előkerültek ezek a kérdéskörök. Mivel az uniós intézmények nem tudtak megfelelő választ adni, számos tagállam úgy gondolta, saját hatáskörében teszi meg.
Szánthó azt mondta, az uniós szerződések nem adnak definíciót az uniós értékek mibenlétére, a világnézeti vita abba torkollik, hogy az egyik oldal szerint multikulturalizmuson, egyenlőségen alapuló föderatív EU-ra van szükség, a másik pedig azt, hogy nemzetállami szuverenitást tiszteletben tartó, nemzetek Európájára. Ha valóban erről folyna a vita és nem technikai, „eljogiasított” kérdésekről, komoly diskurzust tudnánk folytatni nemzeti identitásról, az uniós értékek valódi tartalmáról, az értelmesebb és őszintébb lenne – jelentette ki.
Képviselői hozzászólások
Monika Hohlmaier német néppárti képviselő nagyra értékelte, hogy a magyar kormány részt vesz a vitában, ez nem jellemző minden tagállamra, hazánk jobb példát mutat, mint a lengyel kormány. Pozitívan szólt a gazdasági fejlődésről, aminek világos nyomát látni, a bérek a kkv-k körében is növekedtek, ami szokatlan Európában, ez pozitív társadalmi fejleményt tükröz. Problémát lát ugyanakkor abban, hogy az illegális bevándorlást összemossák a terrorizmussal, ez nagyon egyoldalú megközelítés, hiszen a terroristák minden utat felhasználnak, nem lehet differenciálatlanul összemosni a jelenségeket, ez elfogadhatatlan, mert azt a benyomást kelti, hogy minden migráns terrorista. Kéri, hogy ezt változtassák meg.
Louis Michel, az ALDE frakció belga képviselője arról beszélt, hogy a magyar kormány nem tartotta be a csatlakozási szerződést sem, és évekig hallgatták, hogyan sértegették az uniós intézményeket. Szijjártó szerinte most is cinikus volt és provokált, azt sem említette, hogy Magyarország az uniós alapokból kap finanszírozást. A „nemzeti konzultációkat” propaganda- és manipulációs célokra használják. Szerinte a magyar kormány demokráciáról alkotott képe nem felel meg az európai értékeknek és a demokráciának. Mindez többségi zsarnoksághoz vezet. Igazi párbeszédre lenne szükség, hogy átalakítsák politikájukat, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartsák. Azt kéri Szijjártótól, fogadja el az eljárást.
Judith Sargentini újabb felszólalásában egyebek mellett azt a kérdést szegezte Szijjártónak, hogy miért csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ha a szuverenitás ilyen kardinális kérdés számára, a szövetség ugyanis a szuverenitás megosztásáról is szól. Kristina Winberg, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport svéd képviselője viszont megköszönte, hogy Magyarország szembeszáll az uniós „diktátumokkal”, intő példának nevezte hazáját, és azt mondta, jó lenne, ha Szijjártó lenne Svédországban a migrációs miniszter.
Josef Weidenholzer, az S&D frakció osztrák képviselője elmondta, megrázó tapasztalata volt Röszkén, szisztematikusan megsértik az emberi jogokat, bilincsben visznek orvoshoz várandós asszonyokat, ez nem felel meg az emberséges eljárásnak. Felmerül a kérdés, mi a cél ezekkel az intézkedésekkel – nyilván nem a határvédelem, hiszen az elmúlt években több ezer ember jött Ausztriába Magyarországról, nem működik a lezárás.
Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy a magyarországi helyzet nem különbözik más tagállamoktól, például 55 ezer civil szervezet van az országban, túlnyomó többségüknek nincs problémája. Nem bántalmaz a rendőrség tüntetőket, nem ölnek meg újságírókat, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, mint más tagállamokban, ahol nem látnak problémát. Szerinte azért szapulnak bennünket, mert nem állunk be a sorba a migrációs politikát illetően, a magyar közvéleményt ez irritálja.
Sophia in ‘t Veld, az ALDE frakció holland képviselője azt mondta, Orbán nyolc éve elfojtja a kritikus hangokat és az ellenzéket, ez áldemokrácia. A gazdaság azért megy jól Magyarországon, mert uniós támogatást kap. Orbán süket a demokrácia hangjára, eljött az ideje, hogy a Néppárt kitegye a Fideszt – közölte.
Válaszok
Szijjártó Péter az elhangzottakra úgy reagált: Európa akkor tud erős lenni, ha vitáinkat a józan ész mentén tudjuk rendezni, és nem érzelmi kitörések határozzák meg. Megdöbbentette az a felvetés, hogy egy kormány képviselheti-e azt az országot, ahonnan érkezik. Magyarország kormánya a magyar embereket képviseli, a magyar emberek véleménye és iránymutatása alapján jár el – szögezte le.
„Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista”, azt viszont állítja, ha van egy másfél milliós ellenőrizetlen és szabályozatlan migrációs hullám, az lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek, hogy elküldjék az embereiket olyan helyekre, ahová korábban nehezebb lett volna – vélekedett. Beszélt arról is, hogy aki megfelel a nemzetközi jog feltételeinek, az megkapja a menekültstátuszt Magyarországon.
Azt is mondta, Magyarországon kb. 60 ezer civil szervezet működik, a meghallgatáson egy olyan szervezet szólalt fel, amelynek 282-en adták egy százalékos hozzájárulásukat. A civil szféra Magyarországon színes, 750 millió euró költségvetési támogatásban részesülnek – közölte Szijjártó. „A modern világban nem tudok egyetérteni” azzal, hogy elnyomnák a civil szférát azzal, hogy egy NGO-nak ki kell tennie honlapjára, hogy külföldről kap támogatást – mondta a politikus.
Pardavi Márta elmondta: az átláthatóság fontos és legitim érték, az is legitim cél, hogy megtudjuk, ki mit finanszíroz. Ez rendezve van Magyarországon, részletesen szabályozzák a kiadások elkönyvelését, a Helsinki Bizottságnál ez évente 60 oldalas excel dokumentumot jelent, amit honlapjukon és a bíróság weblapján is nyilvánosságra hozzák. A civil törvény ezen felül semmit nem követel meg, csak gyanúsnak állítja be a külföldi finanszírozást. Nem minden civil szervezet emeli fel a hangját fontos problémában akár kritikus módon, ezt sok esetben meg is akadályozza az, hogy eleshetnek az önkormányzati, állami támogatástól – mutat rá.
Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy 1000 ember kapott nemzetközi védelmet, legtöbbjük már nincs Magyarországon, mert ezeknek az embereknek az integrációját támogatni kellene, de ezt nem teszi meg az állam. Ehhez jön az idegengyűlölet magas szintje, amit a nemzeti konzultáció tovább szított.
Polyák Gábor elmondta: a menekültkérdésben zajló vita a 2010 óta létrejött médiahelyzet következménye, ami hatalmas túlsúllyal a kormány üzeneteit közvetíti. Ebben a helyzetben nehéz ellenkampányt folytatni, egyre kevesebb a felület, és aki ebben részt vesz, az azonnal megtudja magáról, hogy Soros-katona, vagy ennél rosszabb is történhet vele. Ennek megint csak a Fidesz irányítása alá került médiumok az eszközei.
A média helyzetéről szóló nemzetközi felmérésekre a Fidesz képviselői legyintenek, és azt mondják, hogy a Freedom House vagy a Riporterek Határok Nélkül annak az összeesküvés-elméletnek a részei, aminek középpontjában Soros György áll. Sok újságíró elhagyta a pályáját, értékes tudás veszett el a médiarendszerből a politikai beavatkozás következtében, akik pedig a rendszerben maradtak, meghasonulva vesznek részt a Fidesz kommunikációs érdekeinek kiszolgálásában.
A 2010 előtti médiarendszert sem látja pozitívnak, de számszerűen bizonyítható, hogy az állami hirdetések elosztása igazságosabb volt, most pedig egyes médiumok ebből élnek, mások pedig nem kapnak semmit.
A nemzeti konzultációt viccnek nevezte, szerinte nem valódi kérdésekre nem valódi válaszlehetőségeket sorolnak, bármit válaszolnak, az a Fidesz előre deklarált álláspontját erősíti. Tudjuk már azt is, hogy nem tartják számon a beérkezett kérdőíveket, nem történik tudományosan értékelhető feldolgozás.
Szánthó Miklós azt mondta, nem hinné, hogy valakinek a szabadságjogait veszélyeztetné a szabályozás, ezért uniós beavatkozásra nincs szükség. Nehezen megfogható, homályos fogalmak képviselik az európai értékeket, mindenki azt magyaráz bele, amit akar – mondta. Kérdés szerinte, hogy alapjog-e a homoszexuálisok házassága, vagy az, hogy valaki aszexuális genderfluidnak vallja magát? Alapjog-e, hogy a menekült bárhol befogadást nyerjen, vagy az az alapjog, hogy az első biztonságos országban? Nem látja az alapjogok konkrét tartalmát, számos felnagyított kérdést be lehet ezekbe pakolni – mondta.
Mi történik?
Az EP képviselői májusban 393 igen szavazattal (a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt számos képviselője is támogatta), 221 nem ellenében, 64 tartózkodás mellett fogadta el azt az állásfoglalást, amely megállapítja, hogy hazánkban súlyosan leromlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. A határozat lényeges pontjai:
- Az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források felhasználását Magyarországon – különösen a menekültügy és a migráció, a nyilvános kommunikáció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a gazdaságfejlesztés területén.
- Felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezzen hatályon kívül a menekültügyi szigorításokról szóló jogszabályokat, a CEU-t ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítást, és vonja vissza a civil szervezetek külföldi támogatásának megbélyegzéséről szóló törvényjavaslatot.
- Ugyancsak a határozatban az Európai Parlament „fájlalja”, hogy az Európai Bizottság nem reagált korábbi kéréseire arra vonatkozóan, hogy tegyen lépéseket a jogállamiság megerősítésére Magyarországon. Azt is kifogásolják, hogy a bizottság jelenlegi megközelítése elsősorban a vitatott magyar jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, nem a tendenciákkal, az intézkedések jogállamiságra gyakorolt hatásával. Megjegyzik, hogy a kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat, és nem kezelték a helyzetet szélesebb összefüggésében.
A határozattal az EP kezdeményezte az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt legsúlyosabb szankció, a hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek végső következménye az lehet, hogy Magyarország elveszítheti szavazati jogát a tagállamok állam- és kormányfőiből álló döntéshozó testületben, az Európai Tanácsban. Ez hosszadalmas és sok ponton megakasztható bürokratikus folyamat, amelynek az első fázisánál járunk.
A határozattal az Európai Parlament utasította a LIBE bizottságot, hogy készítsen különjelentést arról, hogyan sérülnek az EU alapértékei Magyarországon. A jelentés márciusban kerül a bizottság asztalára. Csütörtökön nyilvános meghallgatást tartanak azzal a céllal, hogy a képviselők első kézből tájékozódjanak a magyar demokrácia állapotáról.
A meghallgatáson a kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Várhatóan ugyancsak a kormányt támogató állásponton helyezkedik majd el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ nevű szervezet elnöke. A kormányközeli sajtóban szerepeltetett, civilnek mondott szervezetet az Átlátszó korábbi cikke szerint a Fidesz pártalapítványának segítségével hozták létre.
A kormánykritikus álláspontot a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Pardavi Márta és Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője képviseli. A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a menekülőknek, a fogvatartottaknak és a hatósági erőszak áldozatainak. A Mérték pedig 2011-ben jött létre a Nyílt Társadalom Intézet támogatásából azért, hogy a médiapiaci folyamatokat a Fidesz akkor újonnan elfogadott médiaszabályozásának tükrében elemezzék.
