Az elmúlt két hónapban megváltozott a helyzet a hazai munkaerőpiacon, civil szervezetek és munkaerő-piaci szakértők is úgy látják, hogy kitörési pont lehet a magyarországi bevándorlók számára a munkavállalás. Akkora ugyanis a hiány e területen, hogy a cégek, üzemek most már a menekülteket is keresni kezdték az üres álláshelyek betöltésére.
„Érdekes helyzetben kell dolgoznunk” – jegyezte meg Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója hétfői sajtótájékoztatójukon. A humanitárius, illetve nemzetközi védelmet élvező személyek (azaz a menekültek vagy oltalmazottak) helyzetében fordulat látszik: immár rájuk is szükség van a gyárakban, üzemekben és a szolgáltatószférában.
Egyrészt a piacon érezhető az igény az új munkaerő bevonására, éppen a gazdaság élénkülése miatt, ám ez Kováts szerint „elképzelhetetlen pusztán csak a hazai munkaerő mobilizálásával”. Másrészt a migráció „a közérdeklődés középpontjába került” az egyesület vezetője szerint, miközben „nincs politikai támogatottsága” a külföldi munkaerő itthoni foglalkoztatásának. Kováts tehát óvatosan írta körül a hazai propagandát, amely a menekültkérdésben érzékelhető, és nem tett több politikai utalást sem.
Nyolc éve dolgozik nálunk egy ghánai férfi, és ő az egyik legmegbízhatóbb munkatársunk. Az újonnan felvett magyarokkal szemben rá bonyolultabb feladatokat is bízhatunk
– mondta Kovács Zoltán, az EasyGet Textil Kft. képviselője a sajtótájékoztatón, amely valóságos fórummá alakult át a migránsokat segítő civilek és a megjelent munkaadók között.
Kovácstól és kollégájától, Gál Zoltántól például megtudtuk, hogy cégüknél évek óta foglalkoztatnak migránsokat, menekülteket. A külföldi dolgozók száma változó, és a migránsok alkalmazása nem mindig sikeres. Nagyon nehéz fizikai munkát kell végezniük, használt ruhákat válogatnak, majd a szortírozás után bálázzák azokat, és aztán az 55 kilós bálákat kell mozgatni. Erre magyar munkaerőt keveset találnak, de sokszor a külföldiek sem bírják a terhelést.
A kulturális háttér befolyásolja a munkájukat is – Ramadánkor például sokkal legyengültebbek egyes dolgozóik –, amivel immár a cég irányítói is tisztában vannak. A civilek kérdésére válaszolva megjegyezték: ők egyelőre nem készülnek a Ramadánra, az legközelebb csak fél év múlva lesz úgyis.
Előfordul, hogy a hiányzást a külföldiek nem jelentik be előre, nincsenek tisztában a magyar munkajogi szabályokkal. Ennek ellenére, ha sikerül a nyelvi nehézségeken és a kulturális különbségekből fakadó problémákon túllépni, nagyon jó munkaerőről van szó – mondták el Gálék.
Máshol is figyelembe veszik, ha például a vallási okok miatt egyes munkákat nem szívesen látnak el egyes menekültek: az Eurest étteremüzemeltetőnél dolgozó Péter Emese elmondta a 24.hu-nak, hogy igyekeznek személyre szabottan foglalkozni a külföldi munkavállalókkal. Arra is figyelnek például, hogy ha valaki nem akar disznóhússal érintkezni, akkor például a vegetáriánus szendvicsek készítéséhez osztják be. Így mindenki elégedettebb és a munkaadónak is jobb, ha úgy érzik a dolgozói, hogy tisztelik szokásaikat. A magyar dolgozókra is figyelnek, hiszen valóban egyre nehezebb jó munkaerőt találni – mondta a toborzási specialista.
A sajtótájékoztatón megszólalt egy etiópiai diák, Aziz, aki elmondta, hogy jó élményeket szerzett, amikor egy magyarországi munkaerő-kölcsönző, a Job Impulse Kft. révén kapott munkát. Jelenleg viszont már egy magyarországi egyetemen tanul, így nem szorul a kft. szolgáltatásaira. A Job Impulse egyébként döntően osztrák és német tulajdonú cégeknek kölcsönöz munkaerőt – mondta el Bartha Angelika a cég részéről, és hangsúlyozta, jók a tapasztalataik a menekültek foglalkoztatásakor.
A menekültekkel immár húsz éve foglalkozó Menedék Egyesület igazgatója szerint a munkavállalás az egyik legnehezebb pont, ha az itt élő külföldiek társadalmi beilleszkedését nézzük. Főleg azoknak okoz ez gondot, akik nem ezért érkeztek ide – mondta Kováts András. Nekik komoly támogatásra van szükségük ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni, sokszor hiányos nyelvtudásuk és itteni körülményeik miatt.
A 24.hu kérdésére az egyesület munkatársa, Barcza Ildikó közölte, hogy
Kováts András ehhez hozzátette, hogy a különböző hivatalos statisztikák szerint 13-15 ezer, más becslések szerint 15-20 ezer ember lehet, aki Magyarországon tartózkodó külföldi, és munkavállalását engedélyhez kötik. A menekültek tehát ennek a létszámnak csak egy töredékét teszik ki, pár százas számukkal.
Zságer László, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) programkoordinátora ennek kapcsán elmondta, hogy október elsejével Budapesten megnyílt egy migrációs ügyfélszolgálati információs pont a Fővárosi Önkormányzattal és a Belügyminisztériummal való együttműködésben. (A „migrációs ügyfélpont” a Bárczy István utcában található, a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatánál.) A projekt, amelyet az Európai Unió is támogat, a migránsok elhelyezkedését is támogatja, hiszen a Bevándorlási Hivatal szakhatóságai nem minden esetben tudnak az ilyen igényekkel is foglalkozni.
Magyarországon döntően nem az általában emlegetett ázsiai és afrikai migránsok jelennek meg a munkaerőpiacon, és persze nem is mindig legálisan. Zságer a 24.hu-nak a sajtótájékoztató után elmondta, hogy
érdemes kimenni a ferihegyi repülőtérre, és megnézni a kijevi járattal érkezőket.
Gyakorlatilag munkavállalók utaznak be a fapados járatokkal, és a szerb mellett az ukránok teszik ki a másik fontosabb „vándorló” munkaerő-piaci csoportot Magyarországon.
Ami a távolabbról érkezőket illeti, a hivatalos eljárásban menekült-státuszt kapók számára Magyarországon azért is válik egyre fontosabbá a munkavállalás, magyarázta Barcza Ildikó, mert a korábban őket támogató szociális háló egy része megszűnt. Így az érintetteknek úgy kell elkezdeniük magyarul tanulni, és beilleszkedni az itteni társadalomba, hogy nincs ismerősük, barátjuk, ráadásul szinte azonnal el kell helyezkedniük, hogy fenn tudják magukat tartani.
Barcza szerint a munkaerőhiány miatt számos cég nyitott az új, más kulturális hátterű munkaerő bevonására, „de látni kell, hogy főként a nemzetközi védelembe vett embereknek, rengeteg kihívást jelent, hogy bekapcsolódjanak” a magyar környezetbe. Általában nehéz a korábbi végzettségüknek megfelelő munkát vállalniuk. Abban kell segíteni nekik, hogy elkezdjenek dolgozni, és minél magasabban kvalifikált munkát láthassanak el.
