Belföld

Lázár csodafegyvere visszafelé sül el

Már megint átszabják a régészetre vonatkozó törvényt, ami teljesen kizárná a feltárásokból a privát cégeket. Az ismét a szakma megkérdezése nélkül benyújtott javaslatot nem értik a régészek, totális rejtély, kinek állhat érdekében ez. Pláne, ha belevesszük, hogy a mostantól az ásatásokra kötelezett megyei múzeumoknak nincs is rá sem emberi, sem eszközi kapacitásuk.
Korábban a témában:

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég benyújtott egy törvénymódosító-javaslatot, ami az örökségvédelmi törvényt szabná át. Újraszabályozná például az állami elővásárlási jogot, a műtárgyforgalmat, az eltűnt műtárgyak körözését, azok külföldre való kivitelét, kölcsönzését és a régészeti feladatellátást. Ez utóbbi esetében az MTI híre szerint a jövőben a megelőző régészeti feltárások mellett a nagyberuházások régészeti feltárását is csak múzeumok végezhetnék, és ebbe csak állami vagy önkormányzati társaságokat vonhatnának be.

„A továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnének közre”, azaz totálisan kizárnák a privát régészeti cégeket a projektekből.

Egyedül a bontómunkába lennének bevonhatók a vállalkozások, mivel ott nagyrészt idénymunkásokat alkalmaznak, az ő közalkalmazotti foglalkoztatásuk pedig nem megoldható. Minden a szétvert Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ utódának, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek a feladata lesz, így az infrastrukturális nagyberuházások megelőző feltárásának koordinálása, illetve elvégzése is.

Ez szép és jó, végre elbánnak a multikkal, nem?

Sajnos nem feltétlen van így. Év eleji cikkünkben már foglalkoztunk azzal a kormányrendelettel, ami belerúgott a privát cégek Achilles-sarkába. Egészen addig az volt az ököl- meg a jogszabály, hogy magánvállalatok is részt vehettek a nagyberuházások, például autópálya-építések régészeti feltárásaiban, alvállalkozóként. Természetesen amit találtak, az az államé, ahogy minden, ami az anyaföldben van.

Koponyák roppanhatnak porrá a kormány döntése miatt
Alig van idejük a régészeknek feltárni az autópálya-építések helyén a területeket. Elveszhet az örökség az M44-es alatt is, ha valóban két megye múzeumának kell azt kiásnia.

A régi-új rendelet azonban helyzetbe hozta az úgynevezett megyei hatókörű múzeumokat: nekik kell elsődlegesen elvégezni a feltárásokat, ha ez nem megy, akkor segítségül hívható a szomszéd megye egyik hasonló múzeuma. Egy nagyobb projekt esetén (anno a Békés megyét a sztrádahálózatba bekötő M44-essel példálóztunk) előfordulhat, hogy ez sem elég, akkor próbálkozhat a Budavári Nkft., és utolsó opcióként az akkreditált régészeti cégek.

A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei dolgoznak az M30-as Miskolc-Kassa autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasza régészeti próbafeltárásán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót határában 2017. szeptember 13-án. MTI Fotó: Vajda János

Akkreditálni a Miniszterelnökségnél lehetett, az akkreditált cégek csak a geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe voltak bevonhatók, a nem akkreditáltak pedig csak a kézi és gépi földmunkákba. Az átszabott örökségvédelmi törvény viszont az akkreditációt is megszüntetné, mert minek az, ha a magáncég szinte semmit sem tehet.

A törvény indoklása szerint a fő cél az egyszerűsítés és a Lázár János Miniszterelnöksége által szorgalmazott bürokráciacsökkentés. „A régészeti feltárás végzése állami közfeladat” – szól a következő érv, majd később kiderül, a jelenlegi többszintű régészeti feltárási rendszer így kétszintűvé egyszerűsödik.

A Budavári Nkft.-nek a továbbiakban nem lesz feladata a megelőző feltárások koordinálása és elvégzése, ehelyett az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítésére szakosodott központi lelőhely-diagnosztikai szervezetté válik. Így nem lesz túlterhelt az állami cég, valamint magasabb színvonalon tud dolgozni. Az akkreditációs rendszert tehát megszüntetik, némi türelmi idővel. A 2015 tavaszán, az akkori törvénymódosítás után kiadott régészeti engedélyek pont 2018-ban járnak le (3 évre adják őket), ezt megvárná a mostani módosítás.

Visszatérnek a 20 évvel ezelőtti állapotok

Az a fonák helyzet állt elő most, hogy az akkreditált cégeket kizárták az egész régészkedésből, míg a nem akkreditáltakat nem, az alap földmunkákat (vagy a műszeres vizsgálatokat) elvégezhetik ők közbeszerzés után – mondta lapunknak Hoffmann József, a Régészeti Magánvállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Az itthon és külföldön is jó pár közbeszerzést elnyerő régészeti cég, a Salisbury Kft. vezetője, Hoffmann azt mondta, az örökségvédelmi törvényt 2001-es hatálybalépése óta már vagy ötvenszer módosították. Több mint két éve bevezették a régészkedő cégek kötelező akkreditációját, erre most kizárják őket. Már a tavaly decemberi kormányrendelet után is csak a geodéziai és a földmunkák maradtak nekik a gyakorlatban.

Szükség lenne egy teljesen új törvényre – mondta Hoffmann, aki szerint nyugaton sok jó kipróbált példa létezik. A mostani módosítás szembemegy minden örökségvédelmi törvénnyel. Ahogy a régész fogalmaz:

a húsz-harminc évvel ezelőtti állapotok visszatértét látja a szakma.

A módosító előtti rendszer úgy nézett ki, hogy a Budavári Nkft. kötött szerződést az építkezéseket levezénylő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel, ami megbízott egy múzeumot az ásatással. Az új rendszer lényege az lesz, hogy a Budavári végzi a próbafeltárást, a régészeti feltárás dandárja pedig a NIF-é lesz. Pontosabban a NIF megkeresi a Magyar Nemzeti Múzeumot, ami kijelöl egy megyei múzeumot a feladatra. Ha ennek nem lesz kapacitása, akkor maga a Nemzeti Múzeum látja majd el a feladatot.

Hoffmann szerint a múzeumot azonban nem erre hozták létre, az intézkedés pedig szembemegy a bürokráciacsökkentéssel. Minderre ugyanis kell majd kapacitást kiépíteni a Nemzeti Múzeum számára, de a 19 megye múzeumait is fel kell szerelni. A magáncégek viszont ellehetetlenülnének, még a magánberuházások feltárásait se végezhetnék el.

Csontlelet az egri Dobó István Vármúzeum által végzett, Árpád-kori temető feltárásán a gyöngyösi Olajbanfőtt Szent János-templom kerítőfalánál, 2017. MTI Fotó: Komka Péter

A fő gond, hogy Hoffmann szerint általában együttműködő, összeszokott régészeti csapattal vonulnak ki a helyszínre ezek a cégek. Ők végzik a dokumentációt, a térinformatikai digitalizációt, a restaurálást. Ezt nem akkreditált cégek idénymunkásai nem végezhetik, „abszolút dilettáns”, aki szerint egy-két szakfeladatot ki lehet venni a folyamatból. Utána meg megy az egymásra mutogatás.

A Közbeszerzési Döntőbizottság Hoffmann szerint már elmeszelte és versenykorlátozónak mondta ki a tavalyi kormányrendeletet.

„Olyan ember írta ezt a javaslatot, aki gyakorlatban régészeti feltárást nem látott” – fakadt ki Hoffmann a Semjén-féle javaslat láttán, amelynek egyébként Lázár János az előadója. Hoffmann szerint úgy viselkednek velük, mintha nem léteznének.

Szerinte nyugaton ez olajozottabban működik: Hollandiában tendereztetik a feltárást, amin múzeum is indulhat, ha lemond az előnyt jelentő állami normatíváról. Angliában nemes egyszerűséggel a beruházó dönti el, ki végezze az ásatást.

Alig van régész

Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a módosító indítvány úgy készült, hogy szakmai szervezeteket nem vontak be, legfeljebb pár múzeumot. A cél az, hogy felfejlesszék a múzeumok kapacitását. A régészek szerint sem volt baj, hogy az ásatások szakmai vezetése a közszférában dolgozó szakemberek kezében maradt.

De közben ugyanez az örökségvédelem drasztikusan leépült az utóbbi években, talán a mostani javaslat épp ezt fordítaná meg. A kérdés csak az, hogy milyen forrásból és kikkel. Ugyanis sok régész pályaelhagyó lett vagy elment az országból. A technikusoknál se mindegy, kit visz a helyszínre az ásatást végző, nem mindegy, hány éve dolgozik feltárásokon az illető. A vége az lesz Lassányi szerint, hogy a jogászok majd kitalálják, hogy lehet mégis bevinni nem állami alkalmazott stábokat, ha nem működik majd az új rendszer.

A Nemzeti Múzeumnak sem elég a létszáma ehhez, a kérdés csak az, megteremtik-e nekik. 500 régész van a régész szövetségben, közülük körülbelül 300-400 az, aki aktívan dolgozik. Így nem egyértelmű, honnan lesz meg a megfelelő létszám a múzeumoknak. Lassányi is egyetért, hogy a végén majd a régészekre fognak mutogatni, így akár a feltárási lehetőségek is szűkülhetnek. Gond még, hogy szinte teljesen megszűnt a kommunikáció a kormány részéről a szakmai szervezetekkel, de ez a sokat módosított örökségvédelmi rendszeren belül mindenhol így van.

Sok idejük mindenesetre már nincs a régészeknek, az október 24-én benyújtott javaslat parlamenti vitái is lezajlottak, hamarosan szavaz róla az Országgyűlés.

Kerestük az örökségvédelmi ügyekben illetékes Miniszterelnökséget is, ha válaszolnak, azt is közöljük majd.

Itt zajlik most feltárás

Megkérdeztük a NIF Zrt.-t, hol zajlik ma Magyarországon, az általuk irányított infrastrukturális nagyberuházásokon régészeti feltárás, amire a következő választ kaptuk: “A NIF Zrt.-nél az alábbi projektek esetében van folyamatban próba vagy megelőző feltárás”:

  • M86-os Szombathely-Csorna (80+775 – 139+165 kilométerszelvény közötti) szakaszhoz kapcsolódó 2 darab komplex pihenőhely és 2 darab tengelyterhelés- és össztömeg mérőállomás építése;
  • R76-os Zalaegerszeg M7 közötti szakasz 2×2 sávra való fejlesztése (M7-Keszthely között), I. ütem: Hollád csomópont-Balatonszentgyörgy;
  • M85-ös Csorna II-Sopron kelet;
  • M85-ös Sopron kelet-Fertőrákos;
  • M25-ös déli ütem;
  • M30 Miskolc-Tornyosnémeti közötti III. szakasz;
  • M4-es Berettyóújfalu-országhatár közötti szakasz kivitelezése, I. ütem;
  • M2-es Budapest-Vác szakasz 2×2 sávosítása;
  • 67-es főút Kaposvár-M7 közötti szakasz 2×2 sávra történő fejlesztése;
  • M70-es fejlesztése 2×2 sávra Letenye és Murakeresztúr között;
  • Cegléd-Szolnok közötti szakasz megközelítése, M4-es M0-Cegléd közötti szakasz;
  • 21-es főút Lőrinci, Szurdokpüspöki-Bátonyterenye közötti szakaszok.

(Kiemelt kép: Pópity Dániel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze mutatja a feltárt, 11 ember maradványait rejtő késő bronzkori, kora vaskori sírt Hódmezővásárhely-Kopáncs térségében egy homokbánya területén 2017. június 28-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.