Belföld választás 2018

Kerítéssel és többkulcsos jövedelemadóval képzeli el a jövőt a Momentum

A paksi bővítésnél a kisméretű atomerőművekben is több fantáziát lát a párt, amely az üresen álló lakásokat megadóztatná, Magyarországot pedig a mag-Európához csatolná.
Korábban a témában:

Egyszerre ígér vállalkozásbarát környezetet, piacpártiságot és erős szociális hálót a Momentum vasárnap meghirdetett programja, aminek része a kerítés megtartása, a menekültkvótákkal való kereskedés lehetősége és az erős európai integráció. A rekordalacsony társasági adót növelnék, a rekordmagas áfa csökkentésével viszont óvatos a párt. Ellenben visszahoznák a kétkulcsos jövedelemadót, ami a felső tíz százalékot érintené.

Az elmúlt 27 év politikáját egyébként elutasító Momentum már azzal meglepőt húzott, hogy a programismertetésre mások mellett az MDF-kormány prominens személyeit (Jeszenszky Géza külügyminiszter, Raskó György közigazgatási államtitkár, Bod Péter Ákos jegybankelnök), illetve a Gyurcsány-kormány idején, SZDSZ-jelöléssel néhány hónapig egészségügyi államtitkári posztot is betöltő Kincses Gyulát kérték fel (igaz, utóbbinak az Antall-kormányban és az első Orbán-kormányban is voltak tisztségei). Ennek fényében is érdekes számba venni az ígéreteket.

Kerítés, határőrizet

Mivel a Fidesz-kormányzás a legnépszerűbb eredményeként a határ mentén húzódó pengedrótkerítést tudja felmutatni, és azt állítja a politikai harcok középpontjába, hogy kik bontanák le azt, a Momentum sem megy el a kérdés mellett, és állást foglal a megtartása mellett, jelképesen átértelmezve annak szerepét.

A mostani kormánypárthoz képest a Momentum nem vizionál Európa elpusztítására törő ostromot, de nem gondolja azt sem, hogy a kerítés szükségszerűen ellehetetleníti az emberi jogok érvényesülését. A párt szerint a menekülni kényszerülők számára a menedékkérelem legrövidebb idő alatti elbírálásával kell biztosítani a szabad mozgás jogát, növelnék a tranzitzónák számát, és az első intézkedéstől a kérelem elbírálásig egyetlen hatóság alá rendelnék az eljárást.

Kitérnek arra is, hogy jelentősen javítani kell a kerítés őrzőinek ellátásán. A határzár mentén szükségtelennek tartják a folyamatos ellenőrzést, ahol csak lehet, ezt kamerarendszerrel, és megfelelő gyorsasággal reagáló erőkkel váltanák ki. A határőrizetből kivonnák a honvédséget, amelyet szerintük politikai célú látványbevetésekre használtak fel.

A Momentum úgy véli, hogy a migrációs válság kezelésében az EU kudarcot vallott.

A párt migrációs politikájának három pillére az ország és a többi európai állam védelme, a menedékkérők alapvető emberi jogainak biztosítása és a közös európai fellépés.

Érdekes, hogy a pártnak európai szintű ígérete is van: a formálódó kvótarendszer átalakítása oly módon, hogy az egyes országokra kirótt kvótákkal a nemzetállamok „kereskedhessenek”. Így egy tagállam dönthet úgy, hogy nem akar menekülteket befogadni, de ehhez meg kell állapodnia egy másik országgal a kvótája átvállalásáról és az ehhez való anyagi hozzájárulásáról.

Paksi bővítés, rezsicsökkentés

Az energiapolitikáról szóló fejezet elején leszögezi a párt, hogy nem utasítják el elvből az atomenergiát, ennek ellenére nem számolnak a paksi bővítéssel. A Paks-2 beruházással kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra hoznák, és az ország érdekeinek leginkább megfelelő módon felmondanák.

A kisméretű atomerőművek technológiájának gyors fejlődésével számolnak, de

hosszú távú energiastratégiájuk a megújulókra épül, amit csak a szükséges mértékig egészítenek ki földgázzal, esetleg atomenergiával.

Integrálnák az országot az egységes európai energiapiacba, növelnék az energiahatékonyságot és támogatnák a közösségi energiatermelést, azokat a beruházásokat, amikor a helyi közösségek közös befektetéssel építenek kisebb erőműveket.

Mivel az energiaszolgáltatók államosítása jelentős költséggel járt, ennek azonnali visszaalakítását nem tervezik. Ugyanakkor többszereplős nagykereskedelmi földgáz- és villamosenergia-piacot alakítanának ki és fokozatosan kivezetnék az energiaszektort sújtó különadókat. Az energia hatósági árának megállapítását elvennék a kormánytól és független energiahivatalra bíznák. A szociálisan rászorulók díjait jövedelemalapú támogatással csökkentenék.

Lakhatás

A lakásfenntartás és lakásbérlés kiemelten fontos a párt számára. Ösztönöznék az üresen álló lakások kiadását,

az önkormányzatok számára lehetővé tennék, hogy lakatlansági díjat vessenek ki a tulajdonosokra,

az ebből befolyt összeget pedig szociális lakástámogatásra fordítsák. Emellett lakbér-cafeteriával ösztönöznék, hogy bejelentsék az albérlőket. Előírnák, hogy a lakbért évente csak egyszer lehessen változtatni, hogy a bérlők előre fel tudjanak készülni.

Helyi ügynökségeket hoznának létre, amelyek a szociális bérlakások fenntartását és kiadását intéznék, illetve felmérnék, mely lakások válhatnak még szociális bérlakásokká. Ezekhez az ügynökségekhez csatlakozhatnának a kihasználatlan lakással rendelkező tulajdonosok is, akik számára a helyi önkormányzatok garantálnák, hogy a szerződés lejártával ugyanolyan minőségben kapják vissza ingatlanjukat.

Vállalkozások

Az adminisztrációs terhek csökkentését és az ötmilliárd forint alatti bevételű adónemek felülvizsgálatát ígéri a Momentum programja. A társasági adó kulcsát 9-ről 12 százalékra emelnék, a többletbevételt áfa- és járulékcsökkentésre fordítanák.

A nagyok jártak jól a csökkentéssel

A Fidesz épp idéntől csökkentette egységesen 9 százalékra a társasági nyereségadó kulcsát, amivel az 500 millió forintnál nagyobb eredménnyel rendelkező, jellemzően külföldi hátterű nagyvállalkozásoknak kedvezett. Korábban ugyanis az adóalap félmilliárd forintot meghaladó részére 19 százalék, az az alattira pedig 10 százalék volt az adókulcs.

Azt is ígérik, hogy a bérterhek csökkentésével visszaszorítanák a szürkefoglalkoztatást, a készpénzes fizetések kiszorításával és az áfalottó bevezetésével pedig elérnék a be nem vallott bevételek csökkenését.

Az ágazati különadókat teljesen kivezetnék, a bankadót viszont megtartanák.

A monopol helyzetű állami nagyvállalatokat újraszabályoznák, a versenyeztethető tevékenységeknél kikényszerítenék a valódi versenyt.

A protekcionizmus helyett a szabadkereskedelem mellé állnak, támogatják az európai szinten megkötött egyezményeket, amíg eleget tesznek a fenntarthatóság elvének és a magyar vállalatok érdekeinek. Támogatnák a kkv-k jelenlétét a regionális piacokon, rámutatnak: a jelenlegi kormány keleti és déli nyitás politikájával ellentétben a magyar vállalkozások nem Kazahsztánban, Mongóliában és Angolában, hanem a visegrádi országokban, Romániában vagy a Balkánon akarnak befektetni.

Adózás

A Momentum visszavezetné a progresszív személyi jövedelemadót, a jelenlegi 15 százalékos mellé 25 százalékos felső kulcsot vezetnének be, ami a munkavállalók legtöbbet kereső 10 százalékát érintené. A legkevesebbet kereső 30 százalék számára bérkiegészítő adójóváírást vezetnének be, ami a minimálbérek szintjén a kereset 15 százalékát jelenti, felette pedig csökkenő mértékben növelné a havi nettót.

Az áfacsökkentésre óvatos ígéretet tesznek:

ha a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, 27-ről 25 százalékra csökkentik az általános kulcsot 2022-ig.

A jelenlegi 18 és 5 százalékos kedvezményes áfakulcsokat egy 10 százalékos kedvezményes kulcsban vonnák össze, felülvizsgálnák az ez alá tartozó termékek és szolgáltatások körét, a jövőre nézve pedig egyértelmű szabályt hoznának arról, hogy mi sorolható ide, hogy ne az iparági lobbi és a kormányzati kegy legyen a meghatározó.

Fix szociális juttatást vezetnének be a rászorulóknak – azoknál a háztartásoknál, ahol a családtagok jövedelme nem éri el a fejenkénti 35 ezer forintot, a háztartás összjövedelmét kiegészítenék annyival, hogy meglegyen ez az összeg.

Nyugdíjrendszer

Politikai ciklusokon átívelő szabályokat rögzítenének, hogy a nyugdíjas társadalomra az elit ne tekinthessen szavazatvásárlásra használható hatalomtechnikai eszközként. Kizárólag demográfiai és makrogazdasági változóktól tennék függővé a jövőbeni általános öregségi nyugdíjkorhatárt és a kifizetett nyugdíjak összegét. A nyugdíjminimumot 35 ezer forintra emelnék.

Olyan rendszert vezetnének be, amelyben minden munkavállaló automatikusan csatlakozik önkéntes nyugdíjpénztárhoz,

de fontosnak tartják, hogy ez szabadon lemondható szolgáltatás legyen. Így a munkavállaló saját kérésére a teljes fizetéséhez hozzáférhet, de ebben az esetben elesik a megtakarítások után járó adókedvezménytől.

Törvénykezés

A nemzet egyetértésével megszülető alkotmányt szorgalmaz a Momentum, amelynek megalkotásában mindenki szót kap, és hatályba lépését népszavazás előzi meg. A törvényeket mindenki által ismert rendben, kötelező egyeztetés után hozzák meg, minőségi és független hatásvizsgálatok alapján. Minden jogszabálytervezetnél legalább négy héten át elérhető internetes konzultációt biztosítanának. Új adónemeket csak évente egyszer, egy csomagban lehetne bevezetni.

Javasolják, hogy a köztársasági elnököt a választók közvetlen szavazással, két fordulóban válasszák meg.

Európai Unió

A párt célja, hogy Magyarország az Európai Unió magjához, és ne a perifériájához tartozzon. Úgy vélik:

ahhoz, hogy legyen szavunk abban, milyen irányba fejlődjön Európa, az Unió belső köréhez kell tartoznunk.

Szerepet szánnak a visegrádi négyeknek is, úgy vélik, üres frázisok hangoztatása helyett szakpolitika-központú együttműködésre kell kitérni, kiemelten a biztonságpolitika, energiapolitika, tudomány, kultúra és oktatás különböző területein.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.