Közélet

Az őszödi beszédben gyökerezik a Momentum

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2017. 10. 10. 11:39

A család és az iskola jellemzően lenevel a politikáról, ezért ritkán bukkannak fel új szerveződések.
Korábban a témában:

A kutatások szerint vannak olyan közegek, így az iskola, a család és a kortárs csoportok, amelyek lenevelnek a politizálásról, ezért izgalmasak a szociológusok és politológusok számára az új szerveződések – mondta a 24.hu-nak Fényes Csongor. A szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Metropolitan Egyetem végzett hallgatója két corvinusos PhD-hallgatóval, Angyal Emesével és Fellner Zitával azt kutatja, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a politika felé fordult a Momentum alapítóinak érdeklődése.

Fényes elmondta: a politikai szocializációval már négy éve foglalkozik. Azt gondolja, az új szerveződésekben eltérően alakul ez a folyamat azoktól a trendektől, amelyek a társadalom egészére jellemzőek, ezért keresik azokat a csatornákat, eseményeket, szereplőket, amelyek az 1989 után felnőtt generáció tagjait politikailag aktívvá tudják tenni.

Ezt a szerepet a két legfontosabb közeg, a család és az iskola nem tölti be hazánkban, egyikbe sem kerülnek be politikai témák – mutatott rá a kutató, hozzátéve: a politikai kultúra átadása és átvétele nem történik meg, egy rosszul szocializált közeg nő fel.

Mindenki hárítja magától a politikát, a család és az iskola egymásra mutogat

– mondta.

A kutatásban a Momentum azon tagjait vizsgálták, akik még a NOlimpia-kampány előtt csatlakoztak a szervezethez. Szembetűnő volt, hogy az ő esetükben a család nagyon fontos szocializációs szereplő, gyermekkoruk óta napi, heti szinten beszélnek politikai témákról otthon. Négyötödük naponta találkozik a közügyekkel, belpolitikával, külpolitikával, és ahol beszélnek a politikáról, ott vita is van. A szülők politikai beállítottsága szempontjából sokszínű a szervezet, jobboldali és baloldali szavazók egyaránt vannak közöttük, de jellemzően a család is bátorította a megkérdezetteket arra, hogy politizáljanak.

Az őszödi beszédnek és a 2006-os eseményeknek nagyon erős hatása volt abban, hogy elkezdjenek foglalkozni politikával

– állapította meg a kutatás, amelyben a résztvevők átlagéletkora 25-26 év, vagyis többnyire középiskolások voltak akkor. A történtekről elkezdtek barátaikkal, családtagjaikkal beszélni, és folyamatosan híreket fogyasztani. Rendkívül negatív képük van 2006-ról, bár sem ők, sem szüleik nem vettek részt a tiltakozó megmozdulásokban, de elégedetlenek.

A 2006-os történések politikailag „megtermékenyítő” hatása leginkább a budapestiekre jellemző. A kezdeti tagok között viszont nagyjából egyenlő arányban vannak budapestiek és vidékiek. Az utóbbiak jellemzően városokból, megyeszékhelyekről származnak, és sokan mentek tanulni Budapestre. Az, hogy a kutatásban részt vevők háromnegyede most Budapesten él, a tanulmányi mobilitásnak köszönhető – mondta Fényes Csongor.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a tagok milyen szavakat társítanak a „politika” kifejezéshez. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport 2015-ös kutatása, amelyet a magyar egyetemisták és főiskolások körében végeztek, azt mutatta, hogy leginkább olyan negatív dolgokat kapcsolnak a fiatalok a politikához, mint a „korrupció”, „hazugság”, „csalás”, „szar”.

A momentumosok körében végzett kutatásban viszont inkább pozitív kifejezések kerültek elő, mint „közügy”, „közösség”, „felelősség”, de jelen van a „harc” is.

Önbesorolás alapján a kutatás résztvevői úgy vélik, jobban élnek, mint a magyarországi átlag, de az is kirajzolódik, hogy folyamatosan érzékenyítették őket szociálisan. Azok közül, akik budapesti gimnáziumokban tanultak, többen elmondták: volt olyan tanáruk, aki megismertette őket különböző hátrányos helyzetű csoportokkal, például diáknapokon „élő könyvtár” jelleggel. Mindez nem épül be az oktatási időbe, azoknak a tanároknak viszont, akik beemelik a kérdést, kulcsszerepük van a szocializációban.

A kutatásból kiderül, hogy a momentumosok politikai szocializációjában nem volt jelentős szerepe a hallgatói önkormányzatoknak. Kevesen vonódtak be, sokan viszont negatív példaként, korrupt, hazug,  lopásról és csalásról szóló társaságként említik a HÖK-öket.

„Döglött lóként” tekintenek a középiskolai diákönkormányzatokra is, megemlítették, hogy ezek a szervezetek a tanárok akaratának legitimálására szolgálnak, tagjaikat pedig sokszor nem demokratikus úton választják, vagy csak egészen egyszerűen nem működnek az érdekérvényesítés, illetve a politika megtanulásának terepeként.

A 2012 körüli hallgatói tüntetéseken részt vettek, de nem szervezőként, hanem vonulóként, ugyanis a Hallgatói Hálózat és az egyetemfoglalások működése, a bázisdemokrácia számukra egyáltalán nem vonzó. Megnézték, hogyan működik, de hivatkozási pontként nagyon sokszor előkerült, hogy ez számukra fejetlenséget jelent, strukturáltabban működő szervezetre van szükségük, amit a párt jelent. Üdvözlik ugyan a mozgalmakat, részt vesznek a netadóellenes megmozdulásokon, a Tanítanék Mozgalom tüntetésein, de nem mint szervezők. Ezek a mozgalmak ugyanis előjönnek, majd kidurrannak, ők viszont ennél folyamatosabb dolgot akarnak elérni. Ez abból is látszik, hogy 2014-ben kezdtek el szerveződni, aminek már csak az eredményét láttuk, amikor 2017-ben feltűntek a népszavazási kezdeményezéssel – mondta a kutató.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.