Közélet

Az őszödi beszédben gyökerezik a Momentum

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 10. 10. 11:39

A család és az iskola jellemzően lenevel a politikáról, ezért ritkán bukkannak fel új szerveződések.
Korábban a témában:

A kutatások szerint vannak olyan közegek, így az iskola, a család és a kortárs csoportok, amelyek lenevelnek a politizálásról, ezért izgalmasak a szociológusok és politológusok számára az új szerveződések – mondta a 24.hu-nak Fényes Csongor. A szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Metropolitan Egyetem végzett hallgatója két corvinusos PhD-hallgatóval, Angyal Emesével és Fellner Zitával azt kutatja, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a politika felé fordult a Momentum alapítóinak érdeklődése.

Fényes elmondta: a politikai szocializációval már négy éve foglalkozik. Azt gondolja, az új szerveződésekben eltérően alakul ez a folyamat azoktól a trendektől, amelyek a társadalom egészére jellemzőek, ezért keresik azokat a csatornákat, eseményeket, szereplőket, amelyek az 1989 után felnőtt generáció tagjait politikailag aktívvá tudják tenni.

Ezt a szerepet a két legfontosabb közeg, a család és az iskola nem tölti be hazánkban, egyikbe sem kerülnek be politikai témák – mutatott rá a kutató, hozzátéve: a politikai kultúra átadása és átvétele nem történik meg, egy rosszul szocializált közeg nő fel.

Mindenki hárítja magától a politikát, a család és az iskola egymásra mutogat

– mondta.

A kutatásban a Momentum azon tagjait vizsgálták, akik még a NOlimpia-kampány előtt csatlakoztak a szervezethez. Szembetűnő volt, hogy az ő esetükben a család nagyon fontos szocializációs szereplő, gyermekkoruk óta napi, heti szinten beszélnek politikai témákról otthon. Négyötödük naponta találkozik a közügyekkel, belpolitikával, külpolitikával, és ahol beszélnek a politikáról, ott vita is van. A szülők politikai beállítottsága szempontjából sokszínű a szervezet, jobboldali és baloldali szavazók egyaránt vannak közöttük, de jellemzően a család is bátorította a megkérdezetteket arra, hogy politizáljanak.

Az őszödi beszédnek és a 2006-os eseményeknek nagyon erős hatása volt abban, hogy elkezdjenek foglalkozni politikával

– állapította meg a kutatás, amelyben a résztvevők átlagéletkora 25-26 év, vagyis többnyire középiskolások voltak akkor. A történtekről elkezdtek barátaikkal, családtagjaikkal beszélni, és folyamatosan híreket fogyasztani. Rendkívül negatív képük van 2006-ról, bár sem ők, sem szüleik nem vettek részt a tiltakozó megmozdulásokban, de elégedetlenek.

A 2006-os történések politikailag „megtermékenyítő” hatása leginkább a budapestiekre jellemző. A kezdeti tagok között viszont nagyjából egyenlő arányban vannak budapestiek és vidékiek. Az utóbbiak jellemzően városokból, megyeszékhelyekről származnak, és sokan mentek tanulni Budapestre. Az, hogy a kutatásban részt vevők háromnegyede most Budapesten él, a tanulmányi mobilitásnak köszönhető – mondta Fényes Csongor.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a tagok milyen szavakat társítanak a „politika” kifejezéshez. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport 2015-ös kutatása, amelyet a magyar egyetemisták és főiskolások körében végeztek, azt mutatta, hogy leginkább olyan negatív dolgokat kapcsolnak a fiatalok a politikához, mint a „korrupció”, „hazugság”, „csalás”, „szar”.

A momentumosok körében végzett kutatásban viszont inkább pozitív kifejezések kerültek elő, mint „közügy”, „közösség”, „felelősség”, de jelen van a „harc” is.

Önbesorolás alapján a kutatás résztvevői úgy vélik, jobban élnek, mint a magyarországi átlag, de az is kirajzolódik, hogy folyamatosan érzékenyítették őket szociálisan. Azok közül, akik budapesti gimnáziumokban tanultak, többen elmondták: volt olyan tanáruk, aki megismertette őket különböző hátrányos helyzetű csoportokkal, például diáknapokon „élő könyvtár” jelleggel. Mindez nem épül be az oktatási időbe, azoknak a tanároknak viszont, akik beemelik a kérdést, kulcsszerepük van a szocializációban.

A kutatásból kiderül, hogy a momentumosok politikai szocializációjában nem volt jelentős szerepe a hallgatói önkormányzatoknak. Kevesen vonódtak be, sokan viszont negatív példaként, korrupt, hazug,  lopásról és csalásról szóló társaságként említik a HÖK-öket.

„Döglött lóként” tekintenek a középiskolai diákönkormányzatokra is, megemlítették, hogy ezek a szervezetek a tanárok akaratának legitimálására szolgálnak, tagjaikat pedig sokszor nem demokratikus úton választják, vagy csak egészen egyszerűen nem működnek az érdekérvényesítés, illetve a politika megtanulásának terepeként.

A 2012 körüli hallgatói tüntetéseken részt vettek, de nem szervezőként, hanem vonulóként, ugyanis a Hallgatói Hálózat és az egyetemfoglalások működése, a bázisdemokrácia számukra egyáltalán nem vonzó. Megnézték, hogyan működik, de hivatkozási pontként nagyon sokszor előkerült, hogy ez számukra fejetlenséget jelent, strukturáltabban működő szervezetre van szükségük, amit a párt jelent. Üdvözlik ugyan a mozgalmakat, részt vesznek a netadóellenes megmozdulásokon, a Tanítanék Mozgalom tüntetésein, de nem mint szervezők. Ezek a mozgalmak ugyanis előjönnek, majd kidurrannak, ők viszont ennél folyamatosabb dolgot akarnak elérni. Ez abból is látszik, hogy 2014-ben kezdtek el szerveződni, aminek már csak az eredményét láttuk, amikor 2017-ben feltűntek a népszavazási kezdeményezéssel – mondta a kutató.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.