Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – közölte szerdán a luxembourgi székhelyű bírói testület.
A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket
– írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében támadta meg az Európai Bíróságon az Európai Tanács döntését, amely menekültek befogadására kötelezte volna. A per menetéről azóta nem sokat tudunk, de Ives Bot főtanácsnok július végén elmondta a véleményét a bíróság előtt. A véleményben Bot hét pontban cáfolta a magyar és szlovák kormányok vádjait. Már akkor is azt tanácsolta a luxemburgi hivatalnak, hogy utasítsa el a keresetet.
A most megtámadott jogszabály az Európai Tanács ideiglenes tanácsi határozata, és a bíróság valószínűleg még addig akart dönteni, amíg a határozat érvényben van. A határozat szerint az Európai Unión belül azokat a szíriai, iraki és eritreai menekülteket kell elosztani, akik idén szeptember 17-ig Görögországba, vagy 26-ig Olaszországba érkeztek. Ha a tanácsi határozat lejár, az még nem jelentett volna jót Magyarországnak, mert a Tanács korábban azt mondta, hogy utána is érvényes marad.
Már az ítélet előtt is úgy tűnt, hogy a Bíróság az EU javára fog dönteni. Ezzel viszont támogathatják a Bizottságot abban, hogy a 160 ezres teljes kvótából a bizottság által megnevezett 40 ezres számot megduplázzák. Ezt azóta a Bizottság szóvivője megcáfolta.
Press reports on alleged new @EU_Commission relocation decision of 40.000, are false. @Avramopoulos in the press-room today on #MigrationEU.
— Margaritis Schinas (@MargSchinas) September 6, 2017
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a Twitteren azt írta, az Európai Bíróság megerősítette a nézeteiket, és reméli, hogy minden tagállam be fogja tartani az ítéletet. Szerinte most lehetőség van egy nyílt seb begyógyítására, mert tisztában kell lenni a problémákkal, de a szolidaritás nem egyirányú utca.
#EuGH bestätigt unsere Auffassung. Wir erwarten, dass das Urteil von allen EU-Staaten respektiert und umgesetzt wird. #migrationEU 1/3
— Manfred Weber (@ManfredWeber) September 6, 2017
Korábban elég nagy kavarodás volt abban, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács tagjaként aláírta-e a kvótamegállapodást. Erről itt olvashat részletesebben. A miniszterelnök valójában egy olyan határozatot írt alá, amely kimondta, hogy be kell tartani azt a határozatot, amelyet a Belügyminiszterek Tanácsa hozott a relokációról.
Békítés
A mostani döntés előtt Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke – ennek a pártcsaládnak a tagja a Fidesz is – azt mondta,
a szerdán kihirdetendő döntése esélyt jelent arra, hogy az Európai Unióban végleg begyógyítsák a nyílt sebeket, amelyeket a migrációs politika okozott.
Azt is hozzátette, hogy
Megértem Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor pénzügyi támogatást kér Magyarország külső határainak ellenőrzéséhez, ugyanis ez hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez. Magyarország a külső határokat sokak számára ellenőrzi. Üdvözlöm, hogy Orbán Viktor egyértelműen támogatja az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást.
Az idézet végén azért van egy erős odaszúrás Orbánnak, akitől egyértelműen azt várják el, hogy tartsa be a bíróság döntését. Orbán a döntés előtt nem sokkal elkezdte követelni Brüsszeltől, hogy fizessék ki annak a pénznek a felét, amelyet Magyarország a határvédelemre költött a menekültválság kezdete óta.
Az európai határok megvédése eddig 800 millió eurójába, 270 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ez a magyar költségvetés számára is komoly kihívásokat jelentett
– mondta Orbán. Erre Jean-Claude Juncker egy elég erős válaszlevelet küldött kedden.
Odacsapott
A Politico által megszerzett válaszlevélben Juncker felsorolta az összes segítséget, amelyet a bizottság az elmúlt időszakban nyújtott, illetve felajánlott Magyarország számára. A bizottság elnöke emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, és visszaadta azt a csaknem négymillió eurónyi forrást, amit a bizottság előre kifizetett Magyarországnak.
Juncker azt is felhozta, hogy a bizottság három alkalommal, összesen 6,26 millió euró értékben tett elérhetővé rendkívüli segélyt Magyarországnak, amely ennek nagy részét nem hívta le. Ugyanakkor Magyarország továbbra is hozzáfér az EU belső biztonsági alapjából a részére határvédelemre elköltött összeghez, ami a 2014-2020-as költségvetési ciklusban több mint 40 millió eurót tesz ki.
Megjegyezte, hogy Magyarország minden évben a GDP-je több mint három százalékát kitevő uniós támogatást kap, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. Egyben jelezte: a szolidaritás kétirányú utca, és nem egy tál, amiből ki lehet válogatni a határvédelmet, és ott lehet hagyni a közösen elfogadott áttelepítési megállapodást.
Juncker szerint, ha Magyarországnak további konkrét, sürgős pénzügyi segítségre van szüksége a külső határvédelemhez, a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérést, és az uniós jogszabályokkal összhangban hozzájárulást nyújtani a megerősített határvédelemhez.
