Nagy vihart kavart a kormány terve a panelházak visszabontásáról, a program viszont egyelőre még a helyzetelemzésnél, a célok és alapelvek megfogalmazásánál, illetve a nemzetközi példák összegyűjtésénél tart – derül ki abból a nyolcvanoldalas dokumentumból, amit a Miniszterelnökség küldött az Indexnek.
A munkaanyagot a Miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkársága dolgozta ki, de nincs benne konkrétum arról, hogy mikorra valósulna meg a panelrehabilitáció, csak azt említik, milyen lépései lennének a megvalósításnak.
Részletesen elemzik a német tapasztalatokat – ebből az derül ki, hogy az általános energetikai felújítás, a zöld tető, a környezetjavítás és hasonló lépések mellett valójában ritkán bontottak vissza panelépületeket. Ahol ezt megtették, az azért történt, mert az újraegyesítés után a keletnémet városokból sokan költöztek el, így számos lakás, vagy akár épület is üresen állt. Az is fontos különbség, hogy Németországban nem adták el a lakásokat, azok önkormányzati lakástársaságok tulajdonában maradtak.
Egyebek mellett amszterdami példa is szerepel a dokumentumban, ott a Bijlmermeer lakótelepen részben egy 1992-es repülőgép-katasztrófa miatt bontották vissza az épületeket. A külföldi példákkal szemben tehát fontos különbség, hogy a magyar kormány lakókkal teli házak visszabontásán gondolkodik, mivel üres lakások jellemzően nem a panelépületekben vannak.
