A Die Welt és a Der Spiegel című német lap is Magyarországgal foglalkozott szombati számában. Előbbi „Juncker fenyegeti Orbánt” címmel közölte Florian Eder írását.
Jean-Claude Juncker kis fekete füzetében, amelyben az Európai Bizottság elnöke feljegyzi mások viselt dolgait, az utóbbi időben eléggé megszaporodhattak az Orbán Viktorról szóló bejegyzések – indítja írását Eder. A menekültügyi szabályozással, a „nemzeti konzultációval” és a CEU körüli fejleményekkel kapcsolatban kifejtette:
mivel a bezárkózás politikája nem működik ellenségkép nélkül, és Magyarországnak nincsenek természetes ellenségei, ennek a politikának az EU-t kell megtennie ellenségnek, éppen azt az EU-t, amelynek legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Magyarország.
Ám az EU a politika fegyverein kívül más eszközzel nem tud fellépni a politikai illendőség határainak folytatólagos átlépésével és elvei kiüresítésével szemben, és Juncker – aki nem felejt –, tudja, hogy a politika birodalmában miként kell becserkészni a zsákmányt.
A bizottsági elnök április 29-ére összehívta az Európai Néppárthoz tartozó uniós kormányfőket, hogy megvitassák, Orbán és pártja kereszténydemokrata-e még. Juncker ezzel emeli a tétet a hatalmi játszmában, ő az első néppárti vezető politikus, aki fenyegeti Orbánt. A magyar kormányfő a Néppárt iránti hűség bizonyításaként legutóbb megszavazta, hogy továbbra is Donald Tusk legyen az Európai Tanács elnöke, de ezzel kiadott egy zálogot a kezéből, így eljött Juncker pillanata – írta Florian Eder.
A Der Spiegel „Az ellenállás szalmalángja” címmel közölte Jan Puhl írását, aki az utóbbi napok magyarországi tüntetéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy 2014-ben sikerrel demonstráltak a tervezett internetadó ellen, és polgári kezdeményezések a közelmúltban keresztülhúzták a kormányfő olimpiarendezési terveit. A miniszterelnök külföldiekkel szembeni merev politikája eddig nem váltott ki ilyen nagyságrendű tiltakozást, de az új felsőoktatási törvény miatt sok fiatal magyar aggódik a szabadsága miatt.
Így adódik a kérdés, vajon veszélybe került-e Orbán hatalma – írta a Der Spiegel szerzője, aki szerint valószínűbb, hogy a tüntetések végül csak szalmalángnak bizonyulnak.
Kifejtette: egy parlamenten kívüli, struktúrákkal nem rendelkező mozgalom tiltakozik, és a Fidesz kipróbált kampánygépezetével a tüntetők nem tudják felvenni a versenyt. A parlamenti ellenzék sem lesz abban a helyzetben, hogy komolyan veszélyessé váljon Orbán számára a 2018-as választáson. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik jobboldali radikális, a második számú ellenzéki párt, a kommunisták utódpártja pedig korruptnak, elitistának és kevéssé hitelesnek számít, míg a kisebb pártok megosztottak.
A tüntetéseken egyik ilyen pártnak sincsen szerepe, és arra sem képesek, hogy az ellenállást képviseljék a parlamentben – tette hozzá Jan Puhl, kiemelve:
Orbán Viktor valószínűleg hosszabb ideig kormányoz majd még Magyarországon.
(MTI)
