A német Süddeutsche Zeitungban az amerikai Princeton Egyetem professzora írt Egyetemek mint a nép ellenségei címmel. Jan-Werner Müller szerint Orbán Viktor magyar kormányfő a CEU elleni lépéssel “ráront a tudomány szabadságára”, az EU pedig tétlenül nézi ezt. Mint írta, ha Soros György nem lenne, Orbánnak és Trumpnak ki kellene találnia. A milliárdos
ideális ellenségkép, nem utolsósorban azért, mert rajta keresztül ki lehet szolgálni az antiszemita előítéleteket anélkül, hogy az ember túlságosan láthatóan bepiszkítaná a kezét.
A politológus szerint még egyetlen jobboldali populista sem jutott hatalomra saját erejéből, sem Nyugat-Európában, sem Észak-Amerikában, mindig kellett “a konzervatív elit kollaborációja”,
Orbánt is sok éve fedezi az Európai Néppárt az Európai Parlamentben.
Orbán az EU alapjait ásta alá
Az EU úgy is összeomolhat, hogy “névleg ugyan valahogy fennmarad, de a közös Európai Ház alapjai lassan erodálódnak”. Orbán létrehozott egy modellt, amellyel országa “egyszerre lehet az EU-ban és az EU-n kívül”, “beszedi az uniós támogatásokat, de nem igazán tartja magát a szabályokhoz”. Ez előnyösebb mint a Brexit, amely költséges lesz Nagy-Britanniának, de “ha egyre több tagországban kiüresítik a demokráciát és a jogállamot, akkor eltűnik a tagok közötti bizalom, amelyre az EU felépül” – írta Müller.
Újabb Trump-Orbán párhuzam
A Spiegel Online Orbán ki akarja dobni az amerikai elitegyetemet címmel közölte Keno Verseck írását. A szerző szerint Orbán Viktor “támadásra szólít a civil társadalom ellen”, és most a felsőoktatásról szóló törvény módosításával “elűzné” a Soros György által alapított CEU-t, és tőle “üres fenyegetést” nemigen hallani. Miután év végi interjúban bejelentette, hogy 2017-ben ki kell szorítani az országból Soros Györgyöt és az általa szimbolizált erőket, most hozzákezd ígérete beváltásához. Az nem valószínű, hogy a CEU-ról megállapodást kötne a magyar és az amerikai kormány, mert Donald Trump “ugyanúgy ellenséggé nyilvánította Sorost, mint Orbán”.
Sajátjainak is kínos volt Orbán Máltán
A Financial Times (FT) című londoni lap online kiadásában megjelent cikk szerint Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) máltai konferenciáján régi sebeket tépett fel, amikor ostorozta a 2015-ös menekültválság idején alkalmazott uniós politikát. A tudósító, Jim Brunsden szerint Orbán Viktor szúrósan támadó beszédét feszengő csend fogadta, mivel az európai jobbközép vezetők éppen a populizmus leszerelését, az EU-ba vetett bizalom helyreállítását célozták meg. Merkel kancellár, aki régóta Orbán bírálatainak első számú céltáblája, a magyar kormányfő beszéde alatt feljegyzések írogatásával foglalta el magát, mások láthatóan kényelmetlenül érezték magukat. A többi résztvevő nem konfrontálódott nyíltan Orbán Viktorral, de Merkel erőteljesen védelmébe vette az EU menekültpolitikáját, Enda Kenny ír miniszterelnök pedig Európa egyik alapértékének nevezte a szükséget szenvedők megsegítését.
És újra az antiszemitizmus
A történelmi revízió jeleként értékelte Lukács György marxista filozófus szobrának eltávolítását a budapesti Szent István parkból a Le Monde. A francia balliberális napilap szerint az intézkedés a Kossuth tér háború előtti arculatnak megfelelő visszarendezésére emlékeztet, amelynek részeként az első demokratikus magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a kommunista rezsim alatt állított szobrát is elvitték. A cikkszerző Lou Heliot szerint a történelmet leegyszerűsíteni igyekvő szándék része annak az általános értelmiségellenes hangulatnak, amelyet időnként az antiszemitizmus is áthat, s amellyel a Jobbik és a Fidesz folyamatosan játszik.
