Belföld

Szemlesütve, köszönés nélkül osonnak el a betegek az orvos mellett

Az antibiotikumot megkapta a beteg, de ez kevés, meg is kell operálni. Így jellemezte a magyar egészségügy egyik legnagyobb tabutémáját dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, aki el sem tudja magyarázni angol kollégáinak, hogy mi az a hálapénz.

Ön fogad el hálapénzt?

Tíz éve dolgozom orvosként, az első néhány évben elfogadtam. Hat éve már nem. Ha egy beteg mégis ragaszkodik hozzá, akkor a pénzt odaadom a nővéreknek.

Miért változott a hozzáállása a köpenybe csúsztatott borítékhoz?

Abban nőttem fel, hogy természetes volt, hogy pénzt adtunk az orvosnak, aki elfogadta azt. Amikor elkezdtem orvosként dolgozni, figyeltem a betegeimet, és láttam, hogy volt, aki teljesen őszintén adja, volt, aki nem szívesen. Olyan is volt, aki odaadta a pénzt, és rögtön hozzátette,  “akkor ugye később is kereshetem, doktor úr?”.  És volt a betegek egy csoportja, akik úgy érezték, hogy adni kellene, de nem tudtak vagy nem akartak. Ők szemlesütve, köszönés nélkül osontak el, hogy ne találkozzon a tekintetük az enyémmel. Akkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy ez nem természetes és nincs rendben így.

A legfrissebb hálapénzkutatásukból is az olvasható ki, hogy az orvostársadalom nagy része nincsen kibékülve a paraszolvenciával. Meglepte a felmérés eredménye?

Hogy az orvosok 94 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem akar hálapénzes egészségügyi rendszerben dolgozni, az nagyon is meglepett. Az is hozzátartozik a valósághoz, hogy 61 százalékuk annak ellenére, hogy a hálapénz jelenségét elítéli, kénytelen elfogadni az utólag adott borítékot. Ez amúgy egy tényleg reprezentatív felmérés. A válaszadók lefedik az orvostársadalom összetételét: sebészek, nőgyógyászok, pszichiáterek, ortopédek, szakorvosok, rezidensek és háziorvosok vannak köztük. Meglepő, de fontos üzenet a politikának és a többségi társadalomnak, hogy sokan ki merik mondani, a hálapénz kényelmetlen, megalázó, kiszámíthatatlan, nem fenntartható.

Forrás: Dr. Dénes Tamás

Akkor most az következik, hogy meg kell valahogy szüntetni. Mégis hogyan?

Vannak példák. Romániában jogilag tiltják a hálapénz minden formáját, mégis virágzik a borítékolás. Görögországban alapbéremeléssel próbálták megoldani a kérdést, sikertelenül, Csehországban viszont sikerült. Az országok korrupcióhoz való hozzáállása nagyban meghatározza, mi a hatékony módja a hálapénz kivezetésének.

A kormány nemrég váratlanul bedobott egy ötletet. 7,8 milliárd forint fejében két kórház vállalta, hogy az abortusz mellett a hálapénzt is eltörli. Ez lehet a magyar módszer?

A hálapénzmentes osztályok kialakítását fontos előrelépésnek tartjuk. A kezdeményezés több ponton egyezik a ReSzaSz javaslataival. Például abban, hogy – ahogy a Bethesda Kórház honlapján olvasható – ha valaki nem akar fizetni, az is biztonságban szülhet. Ha pedig valakinek extra szolgáltatásra van igénye, például saját orvosra, adott a lehetőség rá, plusz pénzért. El kell indítani ilyen modelleket, az eredményeit pedig szét kell teríteni az egész egészségügyre. Ami eddig történt a hálapénz ügyében, az nem elég. Ez olyan, mint egy vakbélgyulladás: az antibiotikumos kezelés megtörtént, de ez csak egyik része a terápiának. Ha nem operálják meg, meghal a beteg.

Ott van még a büntethetőség kérdése is.

Az volna a legrosszabb és legegyszerűbb megoldás, ha csak a jogi szabályozást szigorítanák, és azon kívül nem történne semmi. Nem egyszerű, hanem jó, működőképes megoldás kell ide. A jogi megoldás fontos: igenis, a hálapénz minden formáját tiltani kell azután, hogy kialakítottuk a gyakorlatban is működő hálapénzmentes keretrendszert. A szankcionálás minősége azonban egy morális kérdés, amit nem a ReSzaSz-nak kell eldönteni. Számos más eleme van még a hálapénz kivezetésének. A tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magán ellátás “tiszta” együttműködése, az orvosképzés és oktatás megbecsülése – ezek mind a megoldás részei lehetnek.

Mennyi lenne az a tisztességes alapbér, amire az orvos azt mondaná, nem megy külföldre, és nem fogad el hálapénzt?

A négy évvel ezelőtti felmérésünkben nettó három-, öt- és hétszázezer forint jött ki rezidensek, szakorvosok és főorvosok esetében. A mostani igényeket még fel kell mérni, de nem hiszem, hogy jelentősen változtak  az összegek. Mi nem nyugati béreket akarunk, de azt látni kell, hogy az orvosok 170 órát dolgoznak egy hónapban, átlag 1500 forintos órabérért. Helyre kell állítani az orvosi hivatás társadalmi és anyagi megbecsülését, mert jelenleg nincs összhangban a gyógyítással járó felelősség és teher a megbecsültséggel. Senki ne csodálkozzon azon, hogy elmegy Magyarországról az orvosa, ha meg sem becsülik.

Hány év alatt lehet kiirtani a csúszópénzt az egészségügyből?

Két és négy év közötti időtartamnak elégnek kell lennie.

2009 óta dolgozik az angol egészségügyben, havonta átlag egy hetet a brit rendszerben tölt el. Az ottani kollégái mit szólnak a magyar hálapénzgyakorlathoz?

Nincs is rá szavuk, nem tudom lefordítani nekik. Egyszerűen nem értik. Megrökönyödnek, hogyan tud működni egy ilyen rendszer. Nem is szívesen mesélek a brit kollégáknak arról, hogy itt vastag borítékokat dugdosnak a betegek az orvosok zsebébe azért, hogy normális ellátást kapjanak. Félek, hogy azt hiszik, én is így gondolkodom.

 

Kiemelt képünk illusztráció (MTI / Vajda János)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik