Belföld
Budapest, 2016. április 14.
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (b4), tőle balra Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítója és vezetője (b3), Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse (b2), jobbra Kovács Ágnes, a 2024-es olimpia megrendezésére vonatkozó budapesti pályázat sportolói bizottságának elnöke, olimpiai bajnok úszó (j4), Tarlós István főpolgármester (j3) és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (j2) leleplezi a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját a Gellért-hegyen rendezett ünnepélyes bemutatón 2016. április 14-én. A Graphasel designstúdió által tervezett emblémának a meghatározó elemei a Szabadság-szobor, a víz és az olimpiai ötkarika, utóbbi azonban nem a klasszikus formában, hanem "újraértelmezve" jelenik meg.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Ha a nép dönt, nem lesz olimpia

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2017. 02. 22. 10:13

A Medián szerint biztosan vissza kellene lépni a pályázattól, ha népszavazás döntene.

Ezen érdemben az sem változtatna, ha mindenki szavazhatna. A vidékiek között is egyértelmű többségben vannak, akik a visszalépést támogatják – írja legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása alapján a Medián.

Minden harmadik kormánypárti szavazó is a pályázat visszavonására szavazna, az ellenzék támogatói és a párt nélküliek körében pedig többszörös fölényben vannak az ellenzők.  Azt, hogy egyáltalán népszavazás döntsön, a budapestiek 53 százaléka helyeselné. A városokban is többségben vannak, akik szeretnék, ha (országos) népszavazást tartanának, de a falvakban már a népszavazás ellenzői vannak túlsúlyban. A népszavazás hívei csak a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok táborában vannak döntő többségben, a pártpreferencia nélküliek körében kisebb a támogatók fölénye, a jobbikosok pedig megosztottak a kérdésben.

A Fidesz-szavazók többsége ellenzi ugyan, hogy az olimpiai pályázat ügyében népszavazást tartsanak, de számottevő részük, csaknem kétötödük helyeselné ezt.

A Momentum Mozgalom kezdeményezéséről a magyarok kétharmada (66 százalék) hallott a felmérés idején (január 27-e és 31-e között). A budapestiek döntő többsége (82 százalék) ismerte az akciót, de a városokban és a falvakban élők többségéhez (62 és 59 százalék) is eljutott a hír, ami tekintettel az aláírásgyűjtés fővároshoz kötöttségére – kifejezetten nagymértékű ismertség.  Ha kiírják népszavazást, a budapestiek egyharmada – állítása szerint – biztosan szavaz. Ha országos lehetne a népszavazás, a vidéki városok lakói a budapestieknél is nagyobb arányban vennének részt, és a leginkább a községekben élők tartózkodnának a részvételtől.

Budapest kandidálása a hivatalos (2015. szeptemberi) bejelentés óta megosztja a közvéleményt, a Medián felmérései szerint az ellenzők minden időszakban többségben voltak, de fölényük soha nem volt akkora, mint most, 2017 elején.  2015-ben még háromszor annyian voltak, akik inkább irreálisnak érezték a kezdeményezést, és bár most is masszív többségben vannak a kételkedők, a különbség már csak másfélszeres. Az sem nem növelte az olimpiarendezés híveinek számát, hogy a vetélytársak sorozatos visszalépésével egyre inkább komolyra fordult a dolog. A polgárok egy része vélhetően éppen ezért érezte át a kérdés igazi tétjét.

Idén januárban 9 százalék volt azoknak az aránya, akik valószínűnek vagy szinte biztosnak érzik a budapesti pályázat sikerét, mégis annak visszavonását támogatják. Ez a véleménykombináció korábban alig volt kimutatható.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.