Aggodalommal figyeljük Oroszország hatalmi törekvéseit
– mondta Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külügyi szakpolitikusa a Kompország Keleten – Orosz befolyásszerzés Magyarországon és Európában című rendezvényen.
A héten ez a második pódiumbeszélgetés az A Liberális Magyarországért Alapítvány szervezésében, a keddi családon belüli erőszakról szóló beszélgetésen nem jelent meg senki a kormány politikusai közül, viszont a pénteki eseményen ott volt Szent-Iványin kívül
- Gulyás Gergely, országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke,
- Kész Zoltán, független országgyűlési képviselő és
- Ungár Péter, az LMP külpolitikai szakszóvivője.
Természetesen nem lehetett szó nélkül hagyni Putyin csütörtöki magyarországi látogatását, de a Fidesz alelnöke szerint kár ennek a találkozónak rendkívüli jelentőséget tulajdonítani. Gulyás Gergely azt mondta, a magyar kormány normális, konszolidált viszonyra törekszik Oroszországgal.
Józan ésszel senki sem kérdőjelezheti meg, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekedni Oroszországgal.
Hozzátette, Magyarország energiabiztonsága Oroszország nélkül nem szavatolható, és úgy gondolja, ez nem a magyar kormányok hibájából adódik.
Kész Zoltán szerint az elmúlt 7-8 év legfigyelemreméltóbb pálfordulása az Orbáné, ahogy
Úgy gondolja, nehéz elmagyarázni a két ország pragmatikus kapcsolatait azoknak, akiknek a családját egykor kiirtották a szovjet katonák. Szerinte Orbán és Putyin az embertelenségben talált egymásra, a magyar miniszterelnöknek imponál Putyin elnyomó rendszere. Mindeközben pedig élvezzük az EU előnyeit, így sunyiságnak tartja, amit Orbán csinál.
A kormány arról beszél, hogy a nyugat és kelet között egyensúlyozik, pedig az oroszoktól nem jön pénz, csak a propaganda.
Kész úgy gondolja, Orbán moszkvai hatalomtechnikai elveket követ, elég megnézni a köztévé dezinformáció-terjesztését vagy az orosz titkosszolgálatok Magyarországi működését – például a bőnyi merénylet kapcsán.
Ungár Péter úgy gondolja, a magyar külpolitika feladata az lenne, hogy a hazai nemzeti érdeket képviselje. Az unió 2014 márciusa óta – a Krím jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be. Szijjártó Péter nemrég arról beszélt, hogy ezek a szankciók nem hatékonyak és kártékonyak.
Nehéz annál jobban megsérteni a magyar érdekeket, mint bevonulni egy szomszédos országba, jelentette ki Ungár.
Úgy véli, a magyar kormány álpragmatizmusának az eredete az, hogy a gáztól függünk, pedig
ez nem egy kőzet, ami állandó, hanem egy adottság, ami ellen a kormány ezer dolgot tehetett volna az elmúlt hat évben.
Szerinte amikor a magyar miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország egy “más dimenzió”, akkor a “merjünk kicsik lenni” elvet érvényesítette, Oroszország távlati terveinél – Szíriáért Ukrajna megszerzése – rosszabb pedig nem történhet Magyarországgal.
Szent-Iványi elmondta, Putyin új jaltai megállapodást akar, ahol a saját térfelén azt csinál, amit akar, és békét követel területért. A külügyi szakpolitikus kifejtette, hogy Oroszország 2014 óta háborút visel Európa és a nyugat ellen különböző eszközökkel. Mint:
- kibertámadások,
- dezinformációs hadjárat,
- a szélsőjobb támogatása.
Putyin tervében Orbánnak fontos szerepe van az európai egység felbontásában. Azt hiszi, ő játszik, de igazából vele játszanak.
Leszögezte, természetesen egyikük sem oroszellenes, ők Putyin-ellenesek. Ha a tényleg pragmatikus gazdasági kapcsolatról lenne szó, akkor szerinte nem lenne baj vele, de akkor ahhoz el kellene választani a politikát. A magyar-orosz együttműködés zászlóshajó-projektjének Paks 2-t tartja, mivel ez nem csak konzervalja, hanem felerősíti majd Magyarország energiafüggőségét.
Mivel úgy tűnt, a Fidesz alelnökét leszámítva elég nagy egyetértés született a magyar-orosz kérdésről, így Gulyás Gergely annyit fűzött hozzá, hogy
elnézést, hogy jelenlétemmel és megszólalásaimmal megzavarom a harmóniát.
Szerinte az ország egyedül normális gazdasági kapcsolatok kialakítására törekszik az oroszokkal, nekünk más emberjogi és demokratikus mércéink vannak. Túlzottnak érzi a Paks 2 miatti orosz túlsúly okozta félelmeket. A szankciók esetleges feloldásáról az a véleménye, hogy miután jelentős német politikusok is a szankció ellen érveltek nemrég, így szerinte hónapok, maximum évek kérdése, amíg feloldják majd, viszont Európának együtt kellene lépnie a kérdésben.
A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, hogy a Krím annektálása után a magyar miniszterelnök az elsők között ítélte el az orosz beavatkozást, viszont
Kész Zoltán emlékeztetett, hogy az amerikai ENSZ-nagykövet épp csütörtökön jelezte, az Egyesült Államok nem enyhíti az Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt hozott szankciókat, amíg a Krímet vissza nem szolgáltatják Kijev fennhatósága alá. Ráadásul Oroszország az utóbbi időben legyengült, és amíg a Fidesz reménye a Trump-adminisztráció, éppen ők gyengítik majd tovább az oroszokat.
