Belföld

Orbán szerint az internet olyan alapvető szükséglet, mint a tej és a kenyér

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a “büdzsé elbírja” és van iparpolitikai értelme. A miniszterelnök ezt a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián mondta, majd arra kérte a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint

a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a “basic needs” körébe tartoznak.

Elmondta, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.

A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani.

Elmondta, “öröm az ürömben”, hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.

A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg.

Mint mondta, a digitális forradalom nem csak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.

A politikai vezetők feladata szerinte, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák.

Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok.

Azt is elmondta, a digitalizációt a közjó szolgálatába kell állítani, kiszűrve a negatív hatásokat, ebben az első feladat, hogy senki ne szoruljon ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, annak minden állampolgár számára elérhetővé kell válnia.  A digitalizáció veszélyeiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar digitális stratégia fontos része a gyermekvédelmi stratégia, a veszélyes, káros tartalmaikkal szembeni védekezés.

Kiemelt terület a kiberbiztonság, mint mondta, mérsékelni kell a digitalizációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik