A t. Ház ott folytatja, ahol a múlt héten abbahagyta: a migránsellenes alkotmánymódosítás kudarca nyomán pörög tovább a “ki a nagyobb hazaáruló” verseny.
Napirend előtt Vona Gábor és Dömötör Csaba államtitkár ütötte egymást. A Jobbik most azt találta ki, hogy beadja a Fidesz bukott javaslatát, annyi módosítással, hogy pluszban a letelepedési kötvény forgalmazását is megszüntetnék; amire a Fidesz nyilván nemet mond, de legalább tolhatják az üvöltözős vízgereblyézést.
H. törpikék
A Jobbik-elnök onnan dobbantott, hogy Orbán a hazaáruló, hiszen pénzért ad letelepedési lehetőséget gyanús alakoknak, a Jobbik pedig nem hazaáruló, hiszen nem akarja engedni a hazaárulást. Miközben, így Vona, szomorúan látják, hogy a miniszterelnök „durcás óvodásként” reagál a „szakpolitikai javaslatokra”, sőt „dulifuli” lesz.
Terry Trianon, Cusi Mohács
Vona nem hagyta szó nélkül, hogy pár napja a kormánypárti médiában lehomoszexuálisozta őt Terry Black. Most azon vacillált a pártelnök, legközelebb vajon melyik „kormányzati mélyfelderítőt”, Terry Blacket vagy Zuschlag Jánost veti be ellene a habonyi kommunikációs gépezet, s vajon Trianonért vagy Mohácsért teszik őt felelőssé. (Lehet túlgondoljuk, de akkor most Terry a Trianon, Cusi meg a Mohács?)
Vona külön gratulált a „demokrácia ily sajátos építéséhez” a koalíció kereszténydemokrata képviselőinek, mondandójának e részét „hallelúja” felkiáltással zárta.
Halálra simogat
A Jobbik-elnök a felszólalásának legkínosabb/legszellemesebb részében megismételte a pénteki sajtótájékoztatóján már bevált panelt:
Kíváncsian várjunk, hányszor ismétli még el Vona ezt a két pletykát, milyen frekvencia kell, hogy betuszkolja őket a közbeszédbe.
Bazi nagy perverz lagzi
Válaszul Dömötör államtitkár köszöntötte a keresztény értékeknél Vonát, mondván, messziről jött, „onnan, hogy az iszlám az emberiség utolsó mentsvára”. Aztán persze lehazaárulózta vitapartnerét. Meg arról beszélt, hogy kémek, áfacsalók húzódnak meg a Jobbik soraiban, s ami ennél is rosszabb:
a Jobbik bazi nagy léptekkel masírozik a perverz technikai koalíció felé.
Dömötör a következő retorikai bravúrral ért a csúcsra:
Milyen érzés Gyurcsány Ferenccel egy akolban lenni, milyen érzés az MSZP-vel egy vályúból enni?
Kocsis Zoltánt immár a Fidesz is tiszteli
Azért az valami, hogy legalább holtában a Fidesz is szereti, tiszteli a november 6-án elhunyt zongoraművészünket, Kocsis Zoltánt. A volt pécsi alpolgármester, Csizi Péter “hogyan tudjuk megtartani Kocsis Zoltán örökségét?” címmel kérdezte az illetékes államtitkárt, a szintén fideszes Hoppál Pétert.
Ez tök szép, de azt is tegyük hozzá, hogy Kocsis több interjújában, utoljára tán nyáron, a Heti Válaszban ekézte az orbáni oktatás- és kultúrpolitikát, egyebek mellett azért, mert méltatlanul bánik a világszerte alkalmazott, nálunk viszont mellőzött Kodály-módszerrel.
Orbán is benézett
A kérdésekre bejött a miniszterelnök, s ha már bejött, válaszolt is az őt fumigálóknak, méghozzá hatalmasakat sóhajtva, hangját olykor meglepően lehalkítva, de ami ennél is riasztóbb, ha az ember a kilencedik kerület irányából néz a Parlament felé: mindezt lila nyakkendőben tette.
Orbán erre azzal jött, hogy „elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzem, önök éhségmenetet szerveztek, melynek élén milliárdos áll… tönkretették az országot”.
A Fidesz alatt viszont, így Orbán, két és félszeresére nőtt a minimálbér, nőtt a reálbér, alacsonyabb a munkanélküliség, „ennyit a magyar valóságról”.
Orbán cserébe adócsökkentésről, az egészségügyre, a pedagógusbérre adott milliárdokról, rendőrök és katonák közelgő béremeléséről szólt.
A kormányfői summa:
Ezek nem elégségesek, hanem elfogadhatóak!
Orbánnak akkor is kell Rogán
A zöld Szél Bernadettnek egyrészt az fáj, hogy a propagandának van minisztere Magyarországon, az oktatásnak és az egészségügynek viszont csak államtitkár jut. Másrészt sorra vette az elmúlt napok sajtójából az oknyomozói termést, felhánytorgatva, hogy Rogán Antalt rövid idő alatt háromszor is hazugságon kapták:
Orbán szerint Szél rendre kipécéz magának egy miniszter, és ma, hogy Fazekas tárcafő nincs bent a Házban, Rogánt nézte ki magának, de a kormányfőig az ilyen impertinencia föl nem érhet.
Én személyeskedéssel nem foglalkozom, a politikai blöffel sem foglalkozok… a kormányban csak a teljesítmény számít… Rogán Antal pozícióját minden személyeskedés csak erősíti.
Zárva válaszát a miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte Fazekas miniszter igencsak jól járt azzal, hogy ma távol tartja magát a parlamenti patkótól.
A szoci Harangozó Tamást is az érdekelte, hogy meddig marad posztján Rogán Antal, „akinek a neve egyet jelent az urizálással”.
Rogánt lefiúzták, öcsi melegít
Harangozó:
Azt szeretném kérdezni a miniszterelnöktől, hogy meddig védi még ezt a fiút.
Ha ez így megy tovább, egy-két ülés, s srác lesz a miniszterből, aztán jöhet az öcsi.
Orbán azzal reagált, hogy:
Minden egyes támadással erősítik őt. Ha egyetlen szó is igaz lett volna abból, amit mondtak rá, már rég feljelentést tettek volna ellene, de nem tették… A vádakat nevetségesnek, gyermetegnek tekintem, és nem is veszem őket komolyan.
Harangozó szerint Orbán fordítva ül a lovon, hiszen:
Minden nap, amit Rogán Antal miniszteri székben tölt, az önnek kellemetlen. Minden nap az ellenzéknek jó. Ön ezekkel a botrányokkal azonosul, ezeket támogatja, ami szégyen önre nézve.
A Jobbik is Rogánra parkolt
Hát akkor erősítsük Rogán Antalt!
Ezzel állt föl a jobbikos Apáti István. És ő is nekiesett Rogánnak, sorolva a példákat arra, amikor a miniszter füllentett. De a miniszterelnököt ez sem billentette ki, sőt, magára húzta a szitut, azzal, hogy őt is sokszor hazugozták le, s ha akkor megfogadja a lemondásra felszólító javaslatokat, ma nem állhatna a parlamentben.
Amúgy meg:
Politikust lehazugozni nem túl eredetei, nincs is sportértéke.
Aztán egy nehezen bogozható okfejtésben “tényekkel alátámasztott hazugságoknak” minősítette a Rogánt érő vádakat, zárásul pedig Apátit nevezte hazugnak, igen, arra hivatkozva, hogy a jobbikos képviselő pár hónapja azt ígérte, támogat majd egy migránsellenes alkotmánymódosítást, a múlt héten viszont nem szavazta meg a korrekciót.
Szél Bernadett a minimálbér-emelésre pattanva a gazdaságba húzta vissza Orbánt, amivel tételmondatot húzott ki a kormányfőből:
Én tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígértem, és ezt nem is adom alább.