Négy vádlott között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik alezredesét is elítélték egy hivatali vesztegetés miatt indult büntetőügyben pénteken.
El lehetett intézni
Az ügynek 18 vádlottja volt, de csak négyük ellen volt megfelelő bizonyíték. Az elsőrendű vádlott, T. Zoltán a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán alezredesi rangban teljesített szolgálatot, titkos információgyűjtésnél látott el kapcsolattartói feladatokat. A vád szerint a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjei nagyobb vagyonnal rendelkezhettek, és büntetőeljárás megindulása esetén előzetes letartóztatásba is kerülhettek volna.
A másodrendű vádlott feladata volt, hogy felvegye a kapcsolatot a kiválasztott emberekkel, és tájékoztassa őket arról, hogy nagyobb összeg (általában tízmillió forint) ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás. Ha már megkezdődött a nyomozás, azt vállalták, hogy súgnak az érintetteknek a bizonyítékokról és a tervezett nyomozati cselekményekről. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottaknak pedig azt ígérték, hogy segítenek nekik minél előbb kiszabadulni.
A negyed- és ötödrendű vádlottak tárgyaltak a vesztegetőkkel, akik a harmadrendű vádlottnál helyezhették letétbe az anyagi ellenszolgáltatást.
Nem volt törvényes a bizonyíték
A további tizenhárom vádlottal szemben többnyire azért emeltek vádat, mert egyes nyomozások vagy büntetőeljárások során közvetítőkön keresztül az elsőrendű vádlotthoz fordultak információért vagy segítségért, amelyért cserébe anyagi ellenszolgáltatást kínáltak vagy nyújtottak. A bíróság dolgát nehezítette, hogy egy kivételével a vádlottak nem tettek vallomást, az ügyészség pedig „rendkívül szűk körben ajánlott fel bizonyítékokat”, szinte kizárólag lehallgatási anyagokat.
Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a nyomozó hatóság nem törvényesen jutott a feljelentés után folytatott titkos információgyűjtés lehallgatási anyagához, amelyet ezért a bíróság nem vett figyelembe bizonyítékként. A bíróság részletesen értékelte a bizonyítékokat, amelyek alapján a tizennyolc vádlott közül csupán négynek a bűnösségét találta megállapíthatónak.
Két évet kapott
T. Zoltán elsőrendű vádlottat minősített adattal visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés bűntette miatt két év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték.
A másodrendű vádlottat, M. Vincét négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásában, kétrendbeli befolyással üzérkedésben és egy rendbeli hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették.
E. Zsolt Arnold harmadrendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt két év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve.
A negyedrendű vádlott visszaesőként két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert bűnösnek találták hivatali vesztegetés elfogadásában és befolyással üzérkedésben. A próbaidőre elrendelték I. György pártfogó felügyeletét.
Az ítélet nem jogerős. (MTI)
