Népszavazás: Nem lett érvényes, Orbán mégis alkotmányt módosít

Kilencig 7,25 százalék az országos átlag, már ami a részvételt illeti. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kapja már össze magát, mert ez a 6,79 százalék  (31 120 szavazó) még GYODÁ-val is kevés. Bezzeg Bács-Kiskun: 8,92 százalék (37 988 szavazó).

A főváros XV. kerületében, a 14-es szavazókörnél a szavazatszámláló bizottság egyik tagja jelentette, hogy a szavazóhelyiség melletti közterületen gyanús csomagot találtak.

A tűzszerészek 8:20-kor az átvizsgálás időtartamára a szavazóhelyiséget bezáratták.

A szavazókört 8:40-kor újra megnyitották, addig nem lehetett szavazni.

nyolcnegyvennégy

“Tudta? Gandhi születésnapjának tiszteletére a mai napon az erőszakmentességet hirdeti a világ… A magyar ember szeret gyűlölni.”

A szocik brüsszelistája, Ujhelyi István fészbukposztolta ezt az imént.

A Bazilikában ma reggel Márton Zoltán atya a menekülteknek ajánlotta vasárnapi miséjét. Erről Katz kolléga számolt be az imént telefonon. Tőle tudjuk azt is, hogy az istentiszteleten nagyjából húszan vettek részt, köztük néhány turista.

Fotó: valasztas.hu

Orbán Viktorról és a kvótanépszavazásról közölt elemzést a Foreign Policy külpolitikai oldal. A Magyarország túl kicsi Orbán Viktornak című cikkben emlékeztetnek, a magyar miniszterelnök volt az első olyan uniós vezető, aki nyíltan Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt mellett tört pálcát.

Idézünk: “Orbán nem fog megállni a menekülteknél, sokkal grandiózusabb tervei vannak: Trump európai visszhangjaként azt hangoztatja, hogy az elit nem képes kezelni az emberek aggodalmait, ezért elvesztette legitimitását. Itt az idő a radikális változtatásra: és ez nem más, mint ő maga.”

Mi történt a fiatal, liberális Orbán Viktorral? – teszi fel a kérdést a cikk, mely a politikusi pálfordulása kapcsán a Star Wars-szal von párhuzamot: az idealista Orbán meg akarta menteni Európát a gonosz erőktől, ám csalódott a konszenzuskereső közösségben és kiderült, hogy a rossz ő maga és egy csavarral Dart Vaderré vált.

Alapos szemlénk itt olvasható.

Már ha az igenek győznek.

Erről azután nyilatkozott, hogy leadta szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában. Bővebben itt cikkezünk erről.

Na, mit gondolnak, ezt most miért mondta a kormányfő? (Pragmatikus válaszunk: ha a nyolcmillió választópolgárból csak pár százan is megeszik, hogy van esély lemondatni Orbánt, s eredeti tervük ellenére mégis mennek szavazni, azzal a referendumot közelebb tolják az érvényességi küszöbhöz, miközben az igenek elsöprő győzelmét nem veszélyeztetik.)

Pedig korábbi szavazásokon, akkora volt a sor, mint a Fradi bajnoki címeinek száma, de az imént az egyik neve elhallgatását kérő kolléga a Bakáts téren ikszelt, s azt írja 12 mp alatt végeztem, borítékot nem adtak, “ha nagyon kell, adunk”, minden tag külön megköszönte a végén, hogy megjelentem.

Ez is egy MTI-s román kandúr, konkrétan kanadai szőrtelen szfinx, zsűritag által vizsgálva. Félelmünk fokozódik.

A királyi MTI bukaresti macskakiállítás fotóit mixelte a népszavazási hírek közé, egyebek mellett ezt a félelmeteset. Alkalmi konteo-csoportunk arra jutott, hogy ez a bengálicica valami burkolt fenyegetés.

A fővárosban a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 344 ezer választópolgárból 0,78 százalék, 10 522 honfitársunk adta le szavazatát.

A XX. kerületiek a leghonvédőbbek (Kőbánya a kőbányaiaké, tudta?) 1,17 százalékos aktivitással, amihez 611 friss polgár kellett; az Újhegyi lakótelepiek nyakába liheg a XVIII. kerület, ahol ugye mi is hozzájárultunk voksunkkal a dicséretes  1,16 százalék/933 szavazó részidőhöz (lásd 6.33-as posztunkat). A nyócker viszont igazán összekaphatná magát, hiszen szerény 0,41 százalékával (226 szavazó) huszonharmadik a huszonhárom fős mezőnyben. Hajrá magyarok!

Frissítés 11.22-kor: figyelmes olvasónk belenyomta orrunkat a piszkunkba, ráadásul totál jogosan, amikor figyelmeztetett bennünket, hogy a XX. kerület nem Kőbánya, hanem Erzsébet. Nagyon ciki, bocsánat. De ettől még Kőbánya a kőbányaiaké. Sőt: Erzsébet az erzsébetieké. Mi több: Jamaica a jamaicaiaké.

A népszavazásnál elkezdi lecserélni a Nemzeti Választási Iroda a korábban használatos papírurnákat, amelyek könnyen megrongálódtak, beszakadtak, vasárnap már minden szavazókörben lesz egy nagy és egy kis műanyag urna.

Az urnák szürkék, plombával záródnak, 42×42 centiméter az alapjuk, a kisebb 40 centiméter magas, a nagyobb 85 centiméteres. A nagyobb urnába legalább ezer, a népszavazáson használt borítékot lehet elhelyezni.

Az urnák színe azért szürke – és nem a külképviseleti voksolásnál megszokott átlátszó – mert a magyarországi voksolásnál nem kötelező a szavazólapot borítékba tenni, az átlátszó urnánál pedig – amennyiben a választópolgár nem használja a borítékot – sérülhetne a szavazás titkossága.

Az NVI számításai szerint az urnáknak két ciklus alatt megtérül az áruk. A nagyobb urna nettó 17 500 forintba került, a kisebb 9 ezerbe. (MTI)

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országos népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.

Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 331 szavazókör szavazatszámláló bizottsága megkezdte munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták voksukat.

Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.

Az országos népszavazáson a szavazókörök zárásáig, este 7 óráig valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.

Az amerikai kontinensen már szombaton szavaztak, az első Amerikán kívüli szavazókör szavazóhelyiség Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 7 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, közel-keleti  szavazókörök szavazóhelyiségek is.

A magyarországi szavazóhelyiségek egy időben nyitott ki a szavazóhelyiség

• Svédországban (Stockholm),
• Norvégiában (Oslo),
• Dániában (Koppenhága),
• Hollandiában (Hága),
• Belgiumban (Brüsszel),
• Németországban (Berlin, München, Düsseldorf és Stuttgart),
• Franciaországban (Párizs),
• Svájcban (Bern),
• Olaszországban (Milánó és Róma),
• Spanyolországban (Barcelona és Madrid),
• Lengyelországban (Varsó és Krakkó)
• Csehországban (Prága).

Ezen a 18 külképviseleten 4 807 választót várnak, a legtöbben Münchenben (761), Brüsszelben (714),  Bernben (394) és Berlinben (391) szavaznának.

Szintén a magyarországi szavazóhelyiségekkel egy időben nyitott meg a külképviseleti szavazóhelyiség a Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Ausztriában (Bécs), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Horvátországban (Zágráb és Eszék), valamint Szerbiában (Belgrád és Szabadka). A 9 külképviseleten 1119 választót várnak, Bécsben például 502-t, de Szabadkán is sokat, 446-ot.

Dél-Európában szintén 6 órakor nyitott meg Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó), Montenegróban (Podgorica), Koszovóban (Pristina), Macedóniában (Szkopje) és Albániában (Tirana), összesen 245-en voksolnának ezeken a külképviseleteken.

Az afrikai kontinensen is most nyitott meg a külképviseleti szavazóhelyiség Egyiptomban (Kairó) és a Dél-Afrikai Köztársaságban (Pretoria), ezen a két külképviseleten 43-an voksolnának.

Közép-európai idő szerint reggel 7 órakor nyitnak a szavazóhelyiségek Írországban (Dublin), Nagy-Britanniában (London), Portugáliában (Lisszabon), Marokkóban (Rabat), Algériában (Algír), Tunéziában (Tunisz) és Nigériában (Abuja). Ezen a hét külképviseleten összesen 1640-en voksolnának, Londonban 1327-en, Dublinban 221-en.

Mivel ez a hét külképviselet olyan időzónában van, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy – bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök szavazóhelyiségek – az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 6 óráig szavazhatnak.

A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik szeptember 24-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap  11 231-en szavazhatnak (2014-ben az országgyűlési választáson 28 ezren, az európai parlamenti választáson 7 500-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben).

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik. A külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat, hanem az urnákat legkésőbb csütörtökig Magyarországra szállítják a Nemzeti Választási Irodához, és itt számlálják meg a voksokat.

“Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

– a kérdés, amit meg kell válaszolni. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki.

• Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.
• A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja.
• A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
• Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le a voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 80 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.
• A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
• Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz a szavazatszámláló bizottságtól, délután 15 óráig. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
• A választáson valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, közülük több mint 195 ezer fiatal (18-22 éves) lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson országos választáson, ők azok, akik a 2014-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.
• A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15 és 17:30 órakor.
• Várhatóan vasárnap 22-23 óra körül már 90 százalék feletti lesz az adatok feldolgozottsága.

Szavazólapunkat (ami vékony), természetesen csak kitöltés előtti állapotában mutathatjuk, de hogy komolyan vesszük a világok háborúját, arra alkalmi kompozíciónk a bizonyíték.

– Uram, uram! Nem sikerült rendesen behelyezni az urnába a szavazólapját, felakadt a nyíláson a boríték!

– Ó. Köszönöm a figyelmességét. Néha mily kicsiny dolgokon múlik a nemzet jövője.

Ez a párbeszéd zajlott 6.08-kor Pestszentimrén a 61-es szavazókörben, s a bizottság tagjainak iróniafogékonyságát dicséri, hogy kacagott a stáb.

Évek óta szokásunk elsőként szavazni, akár helyhatóságot, akár parlamentereket küldünk, ahová küldeni kell őket; most is mi csekkoltuk az urnák ürességét a nemzetiszín szalaggal történő lezárás előtt. Némi vacillálást csupán az gerjesztett, hogy a mozgóurnában két hungarocell-lapot leltünk, melyet a bölcs elnök végül kivetetett fémkorpuszából.

Kacagás volt ok már 6.46-kor, érkezésünkkor, mikor is az imént dicsért elnök a következő megjegyzést tette: „Na, meg is jött az első áldozat.”

További feljegyzésre méltó esemény, hogy az elnök fölhívta az egyik tag figyelmét:

“Laci bácsi, figyelj oda, vékony a szavazólap, nehogy kettőt adj valakinek.”