A KSH értékelése szerint az AIDS betegséggel kapcsolatos felvilágosító munka nem elégséges: alig vannak megelőző és szűrőprogramok, pedig jelentősen javíthatnák a korai diagnózis és a sikeres kezelés esélyét. A tudatlanságból fakadóan enyhültek a fertőzéssel kapcsolatos félelmek.
Az új AIDS-betegek számának utóbbi öt évben tapasztalt jelentős emelkedését a felderítetlen fertőzötteknek a statisztikákban megjelentnél jóval magasabb száma okozhatja.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Oroszországot is magában foglaló európai régiójában 2014-ben 142 ezer új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük csaknem 30 ezren uniós országban éltek. Az Oroszország nélküli átlagot – 79 fertőzött egymillió lakosra – jóval meghaladó volt az új fertőzöttek száma a kontinens keleti felén (223), míg Közép-Európában átlag alatti (26). Míg keleten a heteroszexuális és drogfüggő populáció a legveszélyeztetettebb, addig az uniós országokban továbbra is a homoszexuális közösség. Európában a fertőzöttek felét későn diagnosztizálják, ami növeli a megbetegedés és a vírus átadásának kockázatát. A halálesetek nagy része a késői diagnózis következménye.
A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A használt szerek összetétele és az iskoláskorúak drogfogyasztása 2013-tól nagyon kedvezőtlen irányba fordult. A szintetikus kannabinoidok (herbál) rövid idő leforgása alatt a második leggyakoribb pszichoaktív szerré váltak, népszerűségük az amfetaminéhoz hasonló. 2010 óta 108 új pszichoaktív szert azonosítottak, ebből 42-t 2014-ben.
Az iskolások leggyakrabban kannabiszt, gyógyszereket vagy gyógyszert és alkoholt együtt használnak kábítószerként. 1995 és 2003 között az iskolások körében a kábítószert kipróbálók aránya megnégyszereződött, a 2007-ben kezdődő kis csökkenés után pedig 2011-től újra jelentős növekedésnek indult. Ugyanekkorra a fiúk és lányok közötti korábbi jelentős különbség – amely a fiúk túlreprezentáltságát mutatta – már nem volt kimutatható.
A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelésen részt vevők 69 százaléka kannabiszt használt, a második helyen az amfetamin típusú stimulánsok álltak. Ez utóbbiakat a szakemberek különösen veszélyesnek tartják olcsóságuk és követhetetlenül változó összetételük miatt. Az intravénás szerhasználat átalakulását mutatja, hogy míg 2010 előtt a tűcsereprogramok kliensei fele-fele arányban használtak heroint és amfetamint, 2014-ben már a felhasznált szerek 68 százaléka új pszichoaktív szer volt.
(MTI)
