Elkezdődött a röszkei terrorcselekménnyel vádolt szíriai férfi pere, akit a tavaly őszi röszkei zavargások után három nappal, Győrben fogott el a Terrorelhárítási Központ. Ahmed H. tagadta az állami szervek ellen irányuló erőszakos cselekményeket, a bíró megemelt hangon kérdezett, az ügyész ízekre szedte a vádlott vallomásait, az ügyvéd egyelőre nem látja azokat az adatokat, amelyek alapján védence terrorcselekményben bűnös lehet, szerinte a per a magyar jogrend próbája lehet – írja a hvg.hu.
Tavaly ősszel a Röszke–Horgos átkelőnél kirobbant zavargások után pár nappal, Győrben egy vonaton fogták el a férfit, első ízben tiltott határátlépés miatt hallgatták ki és helyezték előzetes letartóztatásba, majd később merült fel a terror gyanúja is. Ahmed H.-nál elfogásakor kilenc útlevelet is találtak, amelyekről rövidesen kiderült, hogy családtagjai hiteles okmányai, de lefoglalták mobiltelefonját is, amelyben militáns tartalmú felvételeket is találtak, sőt ősszel még felvetődött a magyar hatóságok részéről az is, hogy kapcsolatban áll a Tabligh Dzsamaat, a Szövetség a hit terjesztésére fundamentalista mozgalommal.
A férfi vak és cukorbeteg édesanyja és sánta apja ellen is eljárás folyik Magyarországon, őket tömegzavargásban való aktív részvétellel és hasonlóan Ahmedhez, mindeközben elkövetett tiltott határátlépéssel is vádolják. A szülők nyolc társukkal együtt állnak a bíróság elé, az ő perük már a múlt hónapban megkezdődött, ezen a héten az a per a tanúk meghallgatásával folytatódik, ahogy a héten a terror vádban tartott eljárásban is minden másnap tartanak tárgyalást Szegeden. Ahmedet azzal vádolják, hogy hangosbemondót használva részt vett a tömeg irányításában, és a rendőrsorfalat kövekkel támadó tömegben is aktív volt.
A bírónő és az ügyész is alaposan kikérdezte a vádlottat, nem csupán az őszi cselekményekkel, de életkörülményeire vonatkozóan is. Előbbi a legapróbb részletekig kíváncsi volt arra, hogyan törte a vádlott a követ, amelynek egyes momentumai a tárgyaláson bemutatott videófelvételeken is látható, és arra is, hogy az összetört kődarabokkal milyen módon és milyen irányban dobált. A bírónő szembesítette a vádlottat a korábban tett vallomásával, aki ebben olykor összezavarodott. Azzal próbálta megindokolni, hogy miért tört követ, hogy egy pakisztáni fiúval szólalkozott össze, aki bántalmazta őt, ezt akarta „viszonozni” a kővel, végül – állítása szerint – mintha inkább kifordult volna a kő a kezéből. „Hát aztán miért nem állt bosszút, miért nem dobta fejbe azt a pakisztánit?” – tette fel a kérdést a bírónő.
Az ügyész is próbálta kérdéseivel a dobálás körülményeit tisztázni, ám a vádlott azt állította, hogy nem emlékszik az események minden részletére, mert őt időközben a helyszínen gázspray-vel lefújták. Többször is hangsúlyozta, hogy soha nem volt büntetve sem hazájában, sem Cipruson. A vádlott ügyvédje meglepődött, amikor azzal szembesült, hogy a vádban szerepel a terrorcselekmény is, ő ezt at eddig megismert adatok alapján nem látja megalapozottnak. „A magyar jogrendszer próbája lesz a per” – véli Ahmed H. ügyvédje.
