Lövétei István alkotmányjogász a Népszabadságnak úgy fogalmazott, a totális hatalomátvételhez a Fidesznek nem új alkotmányra, hanem minősített többségre volt szüksége. Úgy véli, a Fidesz nem gyakorlati megfontolások alapján döntött az alkotmányozás mellett, hanem azt akarta üzenni, hogy egy fantasztikus új korszak köszönt be. A legnagyobb gondnak azt látja, hogy az elmúlt több mint negyedszázadban sem alakult ki a társadalom egyetértését élvező konszenzus arról, miként kell működnie egy demokratikus, alkotmányos jogállamnak, ezért 1990 óta bevett gyakorlat, hogy a győztes mindent visz.
Majtényi László alkotmányjogász azt mondta a lapnak, az új alkotmány legitimitását kétségessé teszi az előkészítés és elfogadás módja, mert konzultáció nélkül, nem csupán az ellenzék, hanem a társadalom felének semmibevételével jött létre. Az alkotmányjogász szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával zárójelbe tették a köztársaság egész intézményét. Azt gondolja, a jogállami alkotmány többé-kevésbé kizárta egyes személyek uralmát, ám a Nemzeti Együttműködés Rendszere erre épül.
Az alapvető jogokat az alaptörvény kétségkívül tartalmazza, ezt az alkotmányjogász sem vitatja. Ám határozott álláspontja, hogy a negyedik módosítás óta a dokumentum legfeljebb formálisan felel meg a jogállami követelményeknek, mert ha hiányoznak a garanciális szabályok – amennyiben sérülhet például a magánszféránk, esetleg a lelkiismereti szabadságunk, s ha nem férünk hozzá közérdekű adatokhoz –, az egész egyre kevesebbet ér.
Majtényi szerint az alaptörvényt le kell cserélni, mert túl sok probléma van vele. Bizonyos benne, hogy vissza kell térni az ’89–90-es alkotmány alapértékeihez, s az akkori szabályozási filozófia és értékek mentén újra kellene alkotmányozni.
