A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) mintegy félmilliárd forintért rendelt dartstáblát nyilakkal, csocsót, ördögbotszettet és ehhez hasonló eszközöket. A Magyar Nemzet az októberben aláírt szerződés alapján részletesen felsorolja, hogy az intézményfenntartó milyen szabadidős és sportjátékbeszerzésre szánt pénzt, miközben több uszodának is tartozik az úszásoktatásért, a közüzemi számlákkal is meggyűjt a baja, nyolc gáz- és hat villanyszolgáltatótól kért kikapcsolási moratóriumot.
A központnak 2023 darab gáz- és 2701 darab villamos szolgáltatási fogyasztási helyre vonatkozóan van érvényes moratóriuma. A moratórium – a földgáz- és villamosenergia-törvény értelmében – kizárólag kikapcsolás alóli mentességet biztosít. A február 13-i pedagógustüntetésen több felszólaló is jelezte: az iskolákból gyakran hiányzik a kréta, a papír vagy a patron a nyomtatókból.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón azt mondta: a Kliknek 17 milliárdos adóssága van. Az intézményfenntartó vezetője az RTL Klubnak azt mondta, nincs elég pénzük az iskolák fenntartására. Hanesz József a Házon kívül című műsornak azt mondta: a béreken kívül szinte semmilyen egyéb kiadást nem fizettek az elmúlt hónapokban, de napokon belül új költségvetést készítenek, amit ha a kormány támogat, megszűnhet az adósságuk.
Az országos tiltakozást kiváltó miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelében a közoktatás vízfejét éppen azért bírálta, mert létrehozásával a kormány elvette az iskolaigazgatók önálló gazdálkodási jogát.
Az iskolaépületek rosszabb állapotban vannak, mint valaha. Nincs pénz alapvető dolgokra. A tantermeket a szülők festik, a karbantartás akadozik.
Már régóta tudniuk kell, hogy “túltolták”
Azt már Balog Zoltán miniszter is beismerte, „túltolták a biciklit”, de a keresik a megoldást a köznevelési kerekasztalon. Az kedden újra összeül, de már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nélkül. Ugyanakkor ott lesz az OECD-szakértője, ami különösen azért érdekes, mert a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő szervezet minapi elemzése lesújtó képet festett a magyar oktatásról, az adatok azt mutatták, hogy Magyarország költi csaknem a legkevesebbet egy-egy tanulónak az általános iskolától a felsőfokú oktatásig tartó útjára.
A kormányt egyébként nem érhette meglepetésként, hogy baj van a túlközpontosított oktatási rendszerrel. Pölöskei Gáborné (Áder János köztársasági elnök testvére) azt már azelőtt bírálta, hogy a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár lett Balog Zoltán minisztériumában. Korábban ott főosztályvezetőként bírálta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működési zavarait.
A jelenlegi szervezeti rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, az erős centralizálás működési nehézségeket eredményez. Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 000 pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése.
Pölöskei Gáborné azt is jelezte, újra kell gondolni a tankerületek szerepét, a Klik működtetését, mert komoly gondot okoz, hogy a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskoláktól. Kellene egy középszintű irányítási szint, ahol pénzügyi döntések is születhetnek. A tanulmány bírálja az EU-s források minisztériumi felhasználását is. Korábban Szabó Balázs miniszteri biztos is lesújtó elemzést készített, még a Marekné által vezetett Klikről. Arra jutott, hogy minden területen átgondolatlan, elhibázott döntések születtek.
