Eljött az idő, hogy a diákság is kinyilvánítsa a véleményét, és fellépjen a jelenlegi oktatáspolitika ellen
– többek között ezt írták a Teleki Blanka Gimnázium diákjai abban a közleményben, amiben csatlakoztak a miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított tiltakozáshoz. A miskolciak novemberben tettek közzé egy nyílt levelet, amihez mostanra 16 ezernél is többen csatlakoztak. A tanitanek.com oldal összesítése szerint Miskolcon már 11 iskola, de Budapesten például 62 intézmény támogatja az oktatási rendszerrel kapcsolatos követeléseket.
Olyan, igencsak jónak mondható középiskolák is csatlakoztak a tiltakozáshoz, mint a szolnoki Verseghy Ferenc, a budapesti Kölcsey Ferenc, Leövey Klára Gimnázium, a Budai Középiskola, a nyíregyházi Zrínyi Ilona, a kiskunhalasi Bibó és a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium is.
Mi a baj?
A miskolciak levele szerint az egész oktatási rendszer van veszélyben. Azt írják, hogy:
Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények („természetesen” nevezési díjakra és útiköltségre elkülönített keret nélkül), sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető – merthogy nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, az biztos!
A tiltakozók sok dolgot látnak problémásnak. Például a folyamatosan változó alaptanterveket, a kísérleti tankönyveket, amelyekkel valójában a gyerekeken és a pedagógusokon kísérleteznek. A nemzetközi felméréseken rosszul teljesítő diákok ügyét, az érettségi követelmények változását, majd hozzáteszik, hogy van olyan gyerek, aki iskolai pályafutása alatt 6-8 újításhullámot is elszenved, a tanárokkal együtt.
Mit mond, miniszter úr?
A kormány eddig nem nagyon reagált a több mint 16 ezer tiltakozóra. Nem volt kormányülés sem, aminek a napirendjén szerepelt volna. Igaz néhány napja Balog Zoltán miniszter a Tényeknek azt mondta, utalva a Klebersberg Intézményfenntartó Központra, hogy nem lehet két óra, két hét vagy akár két év alatt úgy beállnia egy rendszernek, hogy az valóban hatékonyan és jól működjön. Szükség van egy folyamatos belső korrekcióra.
A miniszter azt is hozzátette, hogy tárgyalnak a szakmai szervezetekkel. Igaz azt is gyorsan elárulta, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a fő partnerük, pedig nekik is komoly, kritikus javaslataik vannak.
A tiltakozóknak azonban pont ez az egyik baja. Ahogyan a miskolciak nyílt levelükben is írják, nem fogadják el a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Karral történő egyeztetéseket.
Ne a tanárok mondják meg, mi legyen
A szokásos csütörtöki Kormányinfón Lázár János mindössze annyit mondott a tiltakozásról, hogy a bürokrácia csökkentése a bürokraták csökkentését is jelent, de a KLIK-nél nem lesznek leépítések. És a közoktatásért felelős államtitkár Czunyiné Bertalan Judit leváltása pedig nincs napirenden, hiszen a KLIK megfelelően működik. Igaz szerinte a KLIK munkája egy áttekintést megér. Később azt is hozzátette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ne a tanárok mondják meg, mi legyen. Azt, hogy ki legyen az iskola fenntartója, az állam feladata eldönteni. Szerinte az elmúlt 10 évben bizonyos tárgyakban folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, és „ha a gyerek teljesítménye romlik, akkor ott a pedagógus munkája is kérdéses”. Pedig Lázár szerint a Bajnai-kormányhoz képest plusz 200 milliárd van oktatásra, és most azt látja, hogy csak üzemeltetési problémák vannak a közoktatásban.
Korábban Balog Zoltán miniszter az is mondta, hogy még ezen a héten előállnak egy javaslatcsomaggal, ami esetleg orvosolhatja a problémákat.
