Mintegy háromezer magyar elítélt élt panasszal fogva tartása körülményei miatt, közülük 40-50 panaszos ügyéről dönt csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága. Magyar Gábor ügyvéd, aki mintegy 600 elítéltet képvisel, a Népszabadságnak elmondta: az eddigi gyakorlat alapján az érintettek 10-20 ezer eurónyi kártérítésre számíthatnak, az államnak így összesen 150-200 millió forintot kell kifizetnie.
A strasbourgi testület kimondta: rendszerszintű probléma mutatkozik a magyar büntetés-végrehajtásban, mert a fogvatartottak jelentős részének nem biztosítják a minimálisan elvárható három négyzetméternyi mozgásteret a zárkában, illetve a körülmények összességében olyan rosszak, hogy az már ellentétes az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmával.
Idén márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága hat ügyet emelt ki, melyekben precedens értékű ítéletet hozott. Ez ellen a kormány nem fellebbezett, így jogerőssé vált. A kártérítés mellett arra is kötelezték a magyar államot, hogy a probléma orvoslására dolgozzon ki menetrendet az Európai Tanács miniszteri bizottságának felügyelete mellett. A kormánynak ebben a hónapban kellene előállnia konkrét elképzeléseivel.
A strasbourgi ítéletből az is következik, hogy olyan jogorvoslati rendszert kell létrehozni Magyarországon, amely az európai bíróság gyakorlatának megfelelő mértékű kompenzációt biztosít ilyen ügyekben. Ma viszont az elítéltek itthon hiába perelnek, a bíróságok eddig csaknem valamennyi keresetüket elutasították. A kompenzáció nemcsak kártérítés lehet, hanem az is szóba jöhet, hogy az embertelen körülmények közt fogva tartott rabok előbb szabaduljanak, ezzel a túlzsúfoltság is csökkenhet.
Az ügyvéd szerint a csütörtökön várható strasbourgi döntéseket figyelmeztetésként is lehet értékelni, vagyis ha a kormány nem lép, a testület az összes ügyben kész ítéletet hozni, ami iszonyú sokba kerülhet, a számla meghaladhatja a tízmilliárd forintot.
