Ferenc pápa szerint, ami Párizsban történt, az „a világ különböző részein folyamatban lévő harmadik világháború része”. Tényleg dúl a harmadik világháború?
Dúl. De nem most pénteken robbant ki, hanem jó ideje tart, Párizsban „csupán” egy háborús cselekmény zajlott. Ferenc pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elég önmagukban kezelni a konfliktusokat, hanem azok gyökerét is meg kell vizsgálni. A terrorizmus táptalaja a háború, ami pedig az igazságtalanságból, elnyomásból és nem utolsósorban az egyenlőtlenségből fakad. Abból is például, hogy míg a szegények perspektíva nélkül indulnak az életnek, a gazdagok nem hajlandóak tudomásul venni felelősségüket, legyen szó akár a javak igazságtalan elosztásáról, akár a környezetvédelemről. A pápa a minapi, környezetvédelemről szóló enciklikájában is hangsúlyozta, hogy a katasztrófák, a vízhiány és a környezetszennyezés elszenvedői zömmel azok közül kerülnek ki, akik a legkevésbé okai a bajnak.
A Charlie Hebdo elleni januári merénylet után ön egy interjúban arról beszélt, őrültség lenne európai fundamentalizmussal válaszolni az iszlám fundamentalizmusra. Az első lépés megérteni egymás gondolkodását, leginkább azt, hogy míg a keresztény kultúrkörben, a nyugati civilizációban az emberi élet a legfőbb érték, az iszlámban a Prófétáé ez a kitüntetett szerep. Úgy fogalmazott: „Amit nekünk egy ember megölése jelent, azt jelentheti egy muszlimnak Allah vagy Mohamed meggyalázása.” Na de miközben a januári merénylet is Párizs, meg most péntek is Párizs, már szó nincs Mohamed-karikatúrákról, szó nincs Európából induló provokációról. Több mint száz halottal a hátunk mögött van még értelme megértésről papolni, vagy eljött a fogat fogért ideje?
A Charlie Hebdo elleni merényletben és a mostani terrortámadásban csupán annyi a közös, hogy mindkettőt iszlám szélsőségesek követték el. A januári borzalom után azt mondtam, hogy nem kell provokálni például Mohamed-karikatúrákkal a szélsőségeseket, s ezt ma is tartom.
Az Iszlám Állam most is azt állítja, hogy provokációra reagált.
Való igaz, hogy provokációnak veszik a francia beavatkozást a Közel-Keleten és Afrikában. Abszurd. Ez teljesen más ügy, mint a Charlie Hebdo volt, hiszen minden ország elemi kötelessége fellépni a terrorszervezetek, különösen az Iszlám Állam ellen. Gyilkos terroristák likvidálása semmilyen szempontból sem azonos azzal, mint amikor néhány felelőtlen karikaturista gúnyolja a Prófétát.
Borítékolható, hogy a párizsi péntek nyomán feljön az európai szélsőjobb, a mérsékelt jobb radikalizálódik, erősödik az akarat, miszerint épüljön kerítés, a menekültek előtt húzzuk le a rolót, sőt, aki beért, azt is toloncoljuk haza. Irány az iszlámmentes, fehér Európa?
A migránsok felelőssé tétele, a visszaküldésükre szerveződő szándék szörnyű. Egész egyszerűen belezavarodom abba, amit a Magyar Rádióban is hallok, amikor úgynevezett biztonságpolitikai szakértők a bevándorlókat okolják a terrorizmusért.
A hírek szerint az egyik párizsi merénylő, egy szír férfi Magyarországot érintve jutott Párizsba. Hétfőn azzal lesz tele a magyar Parlament, hogy ha ilyen alakok bújnak meg a menekültek között – akik ugye „zömmel amúgy is gazdasági migránsok” -, akkor húzzon haza mind, öljék egymást halomra odahaza, az ő problémájuk, maguknak teremtettek olyan kultúrát, olyan vallást, aminek vérengzés a vége.
Nem kell hétfőig várni az ilyen szavakra, már szombat este is hallottam ilyen politikusi megnyilvánulást. Primitív, aljas megközelítés. Ha egy vonatra, egy repülőgépre feljut egy terrorista, azért nem a vonat, a repülőgép, pláne nem a többi utas a hibás. Ha a menekültek között megbújik egy terrorista, arról nem a menekültek tehetnek.
Az európai közvélemény, különösen a magyar már Párizs előtt is menekültellenes volt.
Ami a közvélemény szellemi színvonaláról állít ki bizonyítványt, nem magáról a problémáról. A megoldás nem lehet más, mint a közös uniós cselekvés, s ennek részeként az érkezők alapos ellenőrzése, hotspotok létrehozása, kvóták alapján történő elosztása.
Napi tízezrek érkezésénél van az a szűrő, amin fennakadnak a terroristák?
Annál csak jobb lehet, mint ami hónapok óta megy, hogy tíz- és százezreket engednek át ellenőrzés nélkül.
Fotó: MTI/AP/Anne Sophie Chaisemartin
Mi lesz eztán?
Nézem a nyugati televíziókat, s bár főleg a keletnémeteknél akadnak menekültellenes atrocitások, a hivatalos médiában, a kormány nyelvezetében nyoma sincs a Magyarországon tapasztalható hangvételnek, sőt, hangsúlyozzák, hogy végzetes hiba összekeverni a terrorizmust a menekültekkel. Elmondják, ezek az emberek éppen a Párizsban gyilkoló őrültekhez hasonló bűnözők elől menekülnek, és ha nem fogadjuk be őket, azzal aláírjuk a halálos ítéletüket. Én gyakorló keresztényként keményebben fogalmazok: az a politikus, aki visszaküldi a szerencsétleneket nem biztonságos helyre, vagy elzárja előlük a menekülés lehetőségét, maga is gazember.
Olvasni, hogy Nyugat-Európában ebben a kérdésben a hivatalos politika és a média elszakadt a közvéleménytől, „az emberektől”.
Elszakadt? Szerintem itthon mondja ezt a sajtó egy része. Merkel népszerűség-csökkenése nem érte el a tíz százalékot. Valamelyik német csatornán láttam a minap, hogy a hetekig-hónapokig emberfeletti feszültségeknek és kipróbáltatásoknak kitett menekültek körében a bűnözési arány semmivel sem magasabb, mint a német „őslakosságban”. Vagyis, én úgy értelmezem, az idegengyűlölet megalapozatlan.
Térjünk vissza Ferenchez. A párizsi péntek után mi az egyház dolga?
Sajnos az egyházon belül is létezik egy nyugat-európai és egy kelet-európai hozzáállás. Előbbi abszolút tisztességes, civilizált, modern, azt mondja: az állam dolga elbírálni egyes menekültek kérelmét, míg az egyháznak az a feladata, hogy segítsen a rászorulókon, a szükséget szenvedőkön. A kelet-európai egyházban viszont háttérbe szorul a jézusi irgalmasság, a védjük meg a magunk várát gondolat az első. Csakhogy attól, hogy kiöntjük a gyereket a fürdővízzel, hogy egyetlen terroristától tartva százezer tisztességes menekültet is visszadobunk, nem szűnik meg az európai terrorizmus. Butaság azt hinni, hogy ha sikerül kiszűrni azt az egy szírt, aki Szerbián, Horvátországon és Magyarországon keresztül jutott Franciaországba, akkor nincs a párizsi péntek, hiszen már most tudni, hogy a gyilkosok között volt, aki Belgiumból érkezett, és több olyan, aki eleve Franciaországban élt. A primitív, szélsőséges hozzáállás vakvágányra viszi a kérdést.
