Belföld

Hoppál: 24 órából 10 percet szán kultúrára a magyar

hoppál péter (Array)
hoppál péter (Array)

A kormány változtatna a „születési determináción”.

A kulturális alapellátás megszervezését tartja az egyik fő feladatának a kultúráért felelős államtitkár, aki még ebben a ciklusban eltüntetné a kulturális egyenetlenségeket. Az InfoRádió Aréna című műsorában Hoppál Péter azt mondta, egy átlagos magyar a nap 24 órájából csak 10 percet tölt el kultúrával, ezért cél, hogy ebben a kormányzati ciklusban a kulturális egyenetlenségek eltűnjenek és, hogy legyen kulturális alapellátás.

“Megpróbálunk változtatni a születési determináción, hogy ne a születésből következzen, kinek, milyen kulturális szokásai alakulnak ki. Meggyőződésünk, hogy az életminőséget nagyban befolyásolja, hogy gyermekkorban milyen kulturális szokásokat vesz fel egy állampolgár. Ha gyermekkorban valaki megszokja, hogy minden évben elmegy koncertre, hangversenyre, színházba, múzeumba és könyvtárba, akkor valószínűleg magasabb kulturális célokat, iskolai végzettséget és életszínvonalat tűz ki maga elé felnőttként. Ha ezzel az életminőségi faktorral a gyermek nem ismerkedik meg tizennyolc éves koráig, nehezebben veszi magára ezeket a kulturális szokásokat.”

A kulturális alapellátással a járási szintig vinnék el a kultúrát a gyerekeknek. A fővárosban és a megyeszékhelyeken szerinte már jól állnak ebben, ezért most a járási szintig kell megszervezni, hogy a gyermek hozzájuthasson a koncert, a múzeum és a könyvtár lehetőségéhez.

“Persze ehhez logisztikai támogatás is kell. Azokat a műfajokat, amelyeket csak a fővárosban láthatunk, fontos, hogy elérhetővé tegyük, tehát felhozzuk a gyermekeket az Operakaland-Kultúrkaland programra. Célunk, hogy már a fiatal korosztályt is megérintse, hogy színházba, múzeumba járni jó, és hogy a katarzis átélése egy olyan élmény, amely az életminőségünket növeli.”

Ehhez ösztönözni kell az országos hálózattal rendelkező kulturális intézményeket, hogy tágabbra nyissák kapuikat. Ha az állam a Magyar Állami Operaháznak odaad egy évben 9,4 milliárd forintot működésre, elvárja, hogy abból adjon vissza azoknak a szegényebb rétegeknek vagy azoknak az egyébként operába nem járó családok gyermekeinek, akiknek ez a műfaj ismeretlen. Ugyanezt várják a Nemzeti Múzeumtól, a színházaktól, a megyei jogú városok színházaitól. Szép lassan országszerte bevonnák az összes kulturális, művészeti intézményt. Hoppál Péter azt szeretné, ha  egzakt indikátorok, mérőszámok alapján tudnák mérni, hogy 2015-ben kulturális fogyasztások szempontjából, hol áll Magyarország.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik