Az 1989 utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökét Fiumei úti sírkert 28-as parcellájában helyezik végső nyugalomba.
Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja életének 91. évében, július 3-án hunyt el.
Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon.1942-es érettségije után az akkor hatályos numerus clausus miatt elutasították felvételi kérelmét, kertésztanonc volt 1944-ig. 1945-ben felvették a Budapesti Tudományegyetem történelem szakára. Tanári és levéltárosi diplomát szerzett. Később az ELTE újkori és legújabbkori magyar történelem tanszékének adjunktusa, 1956-ban docense, 1970-ben egyetemi tanára lett. 1994-ben professor emeritusi címet kapott. 1955-ben védte meg kandidátusi, 1969-ben akadémiai doktori értekezését. 1989-ben lett az MTA rendes tagja. Kutatási területe a magyarországi polgári átalakulás volt.
Fotó: MTI
Tudományos munkássága mellett közéleti szerepet is vállalt: 1945 és 1946 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagja volt. Az 1956-os forradalom alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. A forradalom leverése után zaklatták, de eljárás nem indult ellene. A politikai életbe ezután csak 1987-ben tért vissza, amikor részt vett és felszólalt a lakiteleki találkozón. Ekkor az MDF alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe is, amelynek munkájában 1994-ig vett részt.
Az 1990-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1990 májusában az Országgyűlés alelnöke, majd három hónap múlva elnöke lett. A tisztséget a ciklus végéig viselte. A ’94-es országgyűlési választáson az MDF országos listájáról szerzett mandátumot. Az 1996. évi pártszakadáskor az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. 1997-ben az MDNP-frakció egyik helyettes vezetőjévé választották, amely tisztséget a ciklus végéig viselt. 1998-ban indult az országgyűlési választáson, de mandátumot nem szerzett. A pártban 1999-től nem volt aktív, majd 2011-ben kilépett, azután a Fidesz rendezvényeinek vendége lett.
Szabad György munkásságát Akadémiai Díjjal (1965, 1973), az Európa Tanács Pro Merito díjával (1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (2000) és Széchenyi-díjjal (2006) ismerték el.
Az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.
