Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.
“Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: ‘a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz'” – fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán.
Rajta hagyta a kézjegyét a történetíráson
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Szabad György a rendszerváltoztató időkben Antall József miniszterelnök mellett a Magyar Demokrata Fórum legmeghatározóbb egyéniségei közé tartozott. Szerénységével, felkészültségével, emberi tisztességével képes volt rangot és tekintélyt adni első szabadon választott Országgyűlésünknek – idézte fel, megjegyezve, azon politikusok közé tartozott, akik a rájuk bízott hatalmat a nemzet és a demokrácia szolgálatának tekintették.
Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia. Nagy hatású történetíró és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét – mondta Lovász László, az MTA elnöke.
Kitért arra, hogy a Széchenyi-díjas akadémikus történészi életműve két hatalmas pilléren nyugodott, mindkettőnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte az alapját, és a 19. század két legsúlyosabb sorsproblémája ihlette: a jobbágyfelszabadítás, illetve a nemzeti függetlenség kérdése.
A történelmi egyházak is búcsúztatták
Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese, egykori tanítvány arról beszélt, hogy Szabad György karizmatikus személyisége, széles műveltségre alapozott európai látóköre, hiteles küldetéstudattal párosuló szenvedélyes elkötelezettsége generációk képviselőit ragadta magával.
“Iránytű volt, nem csupán a múlt rejtélyeiben, hanem az értelmiséggé válás folyamatában, a jelen problémáiban is segített eligazodni, jövőbe mutató érvényességgel” – hangsúlyozta Erdődy Gábor.
Kónya Imre, az MDF volt frakcióvezetője arról beszélt: a sors ajándéka, a nemzet különös szerencséje, hogy “a demokratikus Magyarország megszületésénél két, sziklaszilárd jellemmel megáldott nagy ember, két igaz hazafi és demokrata bábáskodott: Antall József és Szabad György”.
A július 3-án, életének 91. évében elhunyt Szabad Györgyöt a történelmi egyházak és felekezetek nevében Spányi Antal római katolikus püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija búcsúztatta.
A sírnál elhelyezte virágait – mások mellett – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
Az Országgyűlés által, a Nemzeti Örökség Intézetének közreműködésével szervezett szertartáson egykori és jelenlegi közjogi méltóságok, pályatársak vettek részt.
