Az illegális migráció költségeiről, forrásairól nyilatkozó civilszervezetek munkatársai a hirado.hu-nak – vélhetően Kósa Lajos minapi felvetésére reagálva – elárulták, szerintük miért nem repülővel érkeznek az Európába tartó bevándorlók. Több ezer euró kell ahhoz, hogy valaki eljusson Európába. Ez nem azt jelenti, hogy gazdag vagy európai mércével valamennyire is kielégítő anyagi helyzetű emberek tartanak az EU határai felé, de nem is a legszegényebbek jönnek.
A Magyarországra érkező migránsok nagy hányada Afganisztánból, Szíriából, Irakból jön. Olyan országokból, amelyek területének jelentős részén háború dúl, rendszeres az erőszak, az etnikai, vallási kisebbségek elleni támadások. Ezekben az államokban a migráció oka a legtöbbször az, hogy a távozók oda akarják hagyni az életveszélyt, az elnyomást, a fizikai és egzisztenciális kiszolgáltatottságot.
Mivel az elindulásához komoly tőke kell, sokan csak országuk határain belül próbálnak biztonságosabb helyet találni vagy a szomszédos államok közeli területeire mennek. Európába vezető utat csak azok tervezhetnek, akik nem a legszegényebbek közé tartoznak, van valamennyi vagyonuk, értékesíthető ingóságuk, ingatlanuk – emlékeztet a hirado.hu.
Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint Szíriából, mondhatni, az elit indul el Nyugatra. Hasonlóan nyilatkozott Barna Mária pszichológus, a menedékkérőkkel és menekültekkel foglalkozó Cordelia Alapítvány programkoordinátora. Szerinte a szíriai migránsok között sokan vannak, akik hazájukban az európaihoz hasonló körülmények között nőttek fel és odahaza értelmiségi foglalkozást űztek.
Néhány napja Kósa Lajos azon csodálkozott, hogy miért nem repülővel jönnek a menekültek. Szerinte ugyanis abból lehet megállapítani, hogy valaki „gazdasági bevándorló” és „nem politikai menekült”, hogy nem repülővel jön, pedig telne rá neki. A Fidesz ügyvezető alelnöke az állami rádióban arról beszélt, hogy a „gazdasági bevándorlóknak” lenne pénzük akár az első osztályra is, de inkább lefizetnek egy embercsempészt és gyalogolnak akár ezer kilométert.
„Ha van valakinek ennyi pénze, miért nem vesz jegyet? Kabulban, Szíriában is működik reptér” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a fapados gépek korszakában „kényelmesen, egyenes úton” is járhatnak, hiszen „tudom, hogy az EU területére belépve valóban megkapom a menekültstátuszt”.
A hirado.hu a nyilatkozat eljárásjogi részére nem tért ki, de néhány napja a válasz.hu megtanította utazni Kósát. Azt írta, hogy a parlament rendészeti bizottsága elnökének „fogalma sincs róla, miről beszél. (…) Jelen esetben kifejezett szerencsénk, hogy a jelek szerint bármely analfabéta afgán földönfutó jobban tájékozott a világban (vagy legalábbis jobban megérti politikai kultúránkat), mint egy amerikai spekuláns vagy egy európai politikus, és pontosan tudja, mennyire kell komolyan venni Kósa szavait, így aztán nem is kezd sátrat verni a legközelebbi magyar külképviselet kertjében”.
Néhány hete a Magyar Helsinki Bizottság az MTVA vezérigazgatójához fordult, mert úgy vélte, a menekülőkről és a migrációról „egydimenziós” képet mutat a közmédia. A civil jogvédők szerint a közmédia migrációval kapcsolatos tudósításai akadályozzák a közösség vitáinak lefolytatását, gyengítik a közösségi kohéziót és integrációt. Azt kérték, hogy a vezérigazgató sürgősen vizsgálja ki, a migrációval kapcsolatos híradások mennyiben felelnek meg a közszolgálatiság kritériumainak.
Az MTVA visszautasította a kritikát, arra hivatkozva, hogy a közmédia gyors, pontos és hiteles tájékoztatást ad, illetve mindenben megfelel a közszolgálati kritériumoknak.
