A gazdák nem bánják, ha az állam lecsippent a földjükből, ha ezért cserébe biztonságban érezhetik magukat – írja a helyi hírportál, amely több érintettet is megszólaltatott két határ menti településen, Röszkén és Tiszaszigeten. Volt olyan tulajdonos, aki ingyen is adná a területet, más meg azt mondta, hogy gazdálkodóként nem, de magyar állampolgárként örül a határzárnak.
A kerítés miatt a természetvédők, környezetvédelmi szakemberek aggódnak, mert az gátolja a nagytestű emlősök – őzek és vaddisznók – mozgását. Bojtos Ferenc, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője arra számít, hogy az eddig egységes populáció megfeleződik, pedig genetikai szempontból szükséges a változatosság, hogy egészséges maradjon az állomány.
Kiemelten védett területet is érint a kerítés. A Körös-éri Tájvédelmi Körzetben nagyjából 30-40 kilométer az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek a területén épülne a kerítés. A Csemete irodavezetője szerint az építkezés folyamatosan zavarja majd az élővilágot, a 175 kilométer hosszan megbolygatott természetes növénytakaróban gyomnövények jelennek meg, és ott is megtelepednek majd, ahol eddig nem.
A déli határra tervezett 175 kilométeres kerítésből nagyjából 30-40 kilométer a Natura 2000 programhoz tartozik, ráadásul a környéken él Európa egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a fokozottan védett délvidéki földikutya, amelynek megmentésére három éve külön program indult, mivel ritkább, mint az óriáspanda. A Natura 2000 területei felett ellenőrzési joga van az Európai Bizottságnak is, amely akár az építési engedélyt is megtagadhatja.
