Erről Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa beszélt az m1-nek. Hozzátette: 2016-ban a költségvetés 113 milliárd forinttal támogatja a bővítést, és 2017-ben is hasonló nagyságrendű költés valószínűsíthető.
Kifejtette: a kiadások legnagyobb részét az orosz fél által készített tervek kifizetése teszi ki, de működnie kell a jelenleg mintegy 130 alkalmazottat foglalkoztató Paks II. projekttársaságnak is, ahol az idén és jövőre is jelentős bővítéssel számolnak. A társaság az engedélyezési folyamat előkészítésével és lebonyolításával, valamint az orosz fél által készített tervek egyeztetésével foglalkozik – ismertette. Ezen kívül zajlik egy komoly földtani kutatási program, ami szintén költségekkel jár – tette hozzá.
Aszódi Attila kitért arra is, hogy az új Duna-híd építésének tervbe vételéről a Kalocsa és Kalocsa környéki települések lakói igényét figyelembe véve döntött a kormány. Az említett települések visszajelzései alapján kiderült, hogy a helyiek szeretnének hozzáférni a beruházáshoz az építkezés és az üzemeltetés során is – fejtette ki. A Dunaföldvárnál és a Szekszárdnál található hidakhoz egy kalocsai lakosnak mintegy 60 kilométert kellene kerülnie, hogy eljusson az erőműhöz – jegyezte meg.
A környezeti hatásokról szólva a kormánybiztos elmondta: a Dunába az erőműből visszaengedett víz jelenleg 10 fokkal melegebb annál, mint ahogy kiveszik és mintegy két kilométer hosszú, a Duna vizénél 2,5 fokkal melegebb hőcsóva képződik a folyóban. Az új blokkoknál 8 fok lesz a hőmérséklet különbség, és 11 kilométeres lesz a hőcsóva, amikor az összes blokk üzemel, majd egy kilométerre csökken, amikor a mostani blokkok leállnak – tette hozzá.
