Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletei, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten az athéni demokrácia, az XVI. századi világkereskedelem, Szent István egyházszervező tevékenysége szerepelt a szerdai történelem írásbeli érettségi feladatai között.
Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta, jó feladatsort kaptak a diákok a középszintű érettségin. Kifejtette: a kérdéssorban voltak olyan feladatok, amelyek nehéznek tűntek, de összességében kis odafigyeléssel mindegyik megoldható volt. A második feladatrésznél az egyetemes történelem esetében mind a felvilágosodás alapelvei, mind Németország első világháborús szerepe aktuális. A felvilágosodás “folyamatosan porondon van”, az első világháború pedig a századik évforduló miatt aktuális – tette hozzá. A magyar történelem esetében Hunyadi Mátyás adópolitikáját minden diák ismeri, a jobbágyfelszabadítás és a Rákosi-korszak iparfejlesztése pedig olyan téma, amelyet mindenhol jól megtanítanak. A hosszú esszék közül Szent István államszervezeténél jobb feladatot nem is kaphattak volna az idén érettségizők, II. József törvényeit pedig szintén mindenkinek ismernie kell – közölte az igazgató.
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium érettségizői szerint “nem volt nagyon nehéz” a történelem írásbeli vizsga – tolmácsolta a diákok véleményét Bodó Tamás igazgatóhelyettes. Megoldhatónak ítélték a diákok a feladatokat, de a felügyelő tanárok jelzése szerint szinte mindenki végigdolgozta a rendelkezésre álló időt, vagyis komolyan vették az írásbelit. A Tóth Árpád Gimnáziumban 184-en írtak középszinten történelemből, 33 diák az emeltszintű érettségit választotta. Ugyanezen a napon hat diák angol nyelven tett nemzetközi érettségit biológiából – ismertette Bodó Tamás.
A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta: az eddigi vizsgák közül leginkább a történelemérettségivel voltak megelégedve a tanulók. Tóth Lászlóné hozzátette: nem voltak idegesek a vizsgázók, ilyen jellegű feladatokra készültek. Úgy gondolják, hogy jó feladatsor volt, és tudják hozni azt, amit elvártak maguktól. A Nógrád megyei gimnáziumban szerdán 20 tanuló érettségizett középszinten történelemből.
Buday Dezső, a Kecskeméti Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese, egyben történelemtanára szerint a középszintű feladatsort nagyon jól állították össze. Az első része, a feladatlapok kérdései átölelték az egész tananyagot, mert az ókortól a 20. századik átfogó ismeretekre volt szükség a helyes kitöltéshez. Jónak találta a magyar és az egyetemes történelem közötti egyensúlyt, és az esszékérdések összeállítását. A tanár jelezte, hogy például II. József rendeletei jól ismert téma, de a tanulók között az első világháborús Németország is közkedvelt, mint ahogy évek óta visszatérő téma a Kádár- vagy a Rákosi rendszer, amely most sem maradt ki. Érdekességként jegyezte meg, hogy mindig van kérdés az Egyesült Államokról, amely most a kis kérdések között szerepelt. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumba 730 diák jár, történelemből érettségit 152 tanuló tett.
Egy budai szaktanár szerint azonban nem könnyű az idei érettségi, komoly történelmi látásmódot és szakismeretet igényel. Az augsburgi vallásbéke kérdése esetén elmondta, hogy ezt csak egy nagyobb téma, a reformáció kapcsán említik meg mindössze két mondatban, így középszinten ezt nem szokták részletesen tanítani. Szerinte az egyik feladat részkérdése „elég inkorrekt”, mert nem lehet pontosan meghatározni, mire kérdeznek rá, több megoldás is elképzelhető.
Alaposan rákészültek
A Történelemtanárok Egylete szerint nem volt nehéz az idei középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsora, de azt sem lehet mondani, hogy felkészülés nélkül meg lehetett oldani.
Lőrinc László, a szervezet alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva megfelelőnek nevezte a szerdai feladatokat, és azt mondta: olyan témákat dolgoztak fel a tesztek és az esszék, amiket alaposan tanulnak a diákok. Jól kezelhető témák voltak – mutatott rá, ugyanakkor megjegyezte: néhány éve már gyakorlat, hogy viszonylag kevés a forrás az érettségin.
Az alelnök szerint sokszor várják el, hogy olyasmit is tudjon a diák, ami a forrásból nem kikövetkeztethető. A Szent István-esszét említve példaként ugyanakkor úgy értékelt, hogy ez egyáltalán nem baj. A diákoknak súlyozniuk kellett és látniuk, hogy az adott témához még mi minden tartozik, amit a forrás nem érint.
Megemlítette azt is, hogy szinte egyáltalán nem volt ókor, csak az ókor és a középkor határán mozgó téma került elő. Ezt ugyanakkor nem tartotta feltétlenül meglepetésnek, hiszen egyre kevesebb idő jut az ókorra és a középkorra a történelemtanítás során.
Lőrinc László szólt arról is, hogy nem volt egyáltalán a feladatok között olyan, ami politikai vagy ideológiai állásfoglalást igényelt volna. Gondolkodásra serkentette a diákokat az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Németország háborús vereségét firtató feladat, ugyanakkor megjegyezte: hagyományosan – így idén is – kevés feladat érintette a kultúrát és az életmódot.
