Belföld
orbán putyin (Array)

Orbán feláldozná a demokráciát a növekedésért

Egy amerikai professzor az orosz, a török és az egyiptomi elnökkel együtt emlegette a magyar kormányfőt. A történész véleményét idézi a Világgazdaság.

Harold James szerint az európai gazdaság gyengélkedése hozta felszínre a régi vitát, hogy a jobb gazdasági teljesítményre és a nagyobb jólétre az autoriter rezsimek vagy a liberális demokráciák képesek-e. Az elmúlt évtizedek fejleményei hol az egyik, hol a másik nézetet igazolták. A berlini fallal együtt viszont lerombolódott az a nézet is, hogy az autoriter rezsimek – legalábbis azok, amelyek nem saját országuk kifosztására törekednek – jobban képesek alkalmazni olyan intézkedéseket, amelyek a hosszú távú gazdasági sikereket biztosítják.

„Latin-Amerikában a baloldali politikusok piaci megoldásokat választottak, mint annak a legjobb módját, hogy kielégítsék választóik igényeit, és a növekedés továbbra is folytatódjon. Az 1990-es évek nagy részében így úgy tűnt, hogy ebben a vitában a demokráciák kerekednek felül. A kötélhúzás azonban folytatódott. (…) Az, hogy a Kínai Kommunista Párt sikeresen navigálta át az országot a globális gazdasági válság viharain, felkeltette más országok figyelmét, amelyek követnék Kína példáját. Olyan vezetők, mint az orosz Vlagyimir Putyin, a török Recep Tayyip Erdogan , az egyiptomi Abdel Fattah el-Sissi és a magyar Orbán Viktor azt vallják, hogy a gazdasági stabilitás és a növekedés ára néha a demokrácia felfüggesztése is lehet.”

A professzor azonban úgy látja, „az autoriter rendszerek – bármilyen rövid távú sikerekkel tudják is elfedni az ésszerűtlen intézkedéseket – hosszú távon fenntarthatatlanok. Az elszámoltathatóság hiánya elkerülhetetlenül korrupciót” és nem elég hatékony rendszert eredményez, amely gondokkal Kína is szembenéz. A demokráciáknak olyan mechanizmusokat kellene kidolgozniuk, amelyekkel hosszú távon is fenntartható politikát folytathatnak, miközben a demokratikus folyamatokat is biztosítják. További részletek a Princeton University történészprofesszorának véleményéből itt. 

A jövőt Kína és az ázsiai országok jelentik

Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára mondta egy budapesti konferencián. Szabó László szerint napjainkban új nemzetközi rend formálódik, a jövőt Kína és az ázsiai országok jelentik. A tanácskozáson az államtitkár az úgynevezett Egy út, egy öv kezdeményezésről azt mondta: az a cél, hogy összekapcsolják a dinamikusan fejlődő Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával. Ez megegyezik a magyar külpolitika céljaival.

Huo Jü-csen kínai különmegbízott hangsúlyozta: az utóbbi években dinamikusan fejlődtek a kínai-magyar kapcsolatok. A kínai Egy út, egy öv kezdeményezés főleg infrastrukturális beruházásokon keresztül kívánja javítani az összeköttetést, fejleszteni a kereskedelmet és a gazdasági integrációt Eurázsia országai között, így hozzájárulva a térség fejlődéséhez. A koncepció a Kínából induló, Közép-Ázsián keresztül Európába vezető szárazföldi “új selyemút” kialakítását, illetve egy Délkelet-Ázsiától Afrikáig húzódó tengeri “selyemút” létrehozását foglalja magában.

A pénzügyi hátteret két intézmény, a 40 milliárd dolláros Selyemút Alap, illetve a 100 milliárd dollárosra tervezett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank biztosítja majd. Utóbbi intézményhez Magyarország is jelezte csatlakozási szándékát, várhatóan az év második felében válhat taggá.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.