Napirend előtt Harangozó Tamás (MSZP) a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, a szocialista javaslat elfogadását, Szijjártó Péter és Fazekas Sándor lemondását sürgette. Jelezte, ha a brókerbotrány MSZP-kormány alatt történik, “a Jobbik és a Fidesz összefogásával már lángolna Budapest”. Szerinte a két érintett miniszter politikailag megbukott, a kérdés csak az, jogilag mikor vonják felelősségre őket. Az ekkor még a kormányt képviselő Répássy Róbert államtitkár (IM) azzal vágott vissza, hogy furcsállotta, amiért az ellenzéki képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódott.
Napirend előtt a brókerügyön kívül szó volt a munkabérekről, a földgázellátásról, a tapolcai választásról, majd következtek a kérdések. Ekkor a szocialista Burány Sándor firtatta, miként kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, nem is tudni pontosan, mennyi pénzt adtak át T. Csabának, az sem tisztázott, milyen megfontolásból bíztak offshore hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, hiszen Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette – sorolta kérdéseit.
Miért nem téma a Buda-Cash?
Lázár János – ekkor Répássy Róberthez hasonlóan – azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda-Cash nem téma, biztos nem azért, mert a szocialistáknak azzal kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították. A miniszter közölte, reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntése alapján megkapja az összeget, amivel “kockáztatott” és amiben kárt szenvedett. Burány kérdéseire Lázár érdemben nem felelt, de jelezte, ő arra lenne kíváncsi, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) miért adott korábban 17 milliárdot kölcsönbe T. Csabának.
A szocialista Tóth Csaba szintén a brókerbotrány kapcsán arról beszélt, hogy az aláássa nemcsak a pénzügyi szektorral, hanem a felügyelettel kapcsolatban is a közbizalmat. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a tárcák és háttércégeik jelentős készpénzt, értékpapírt tartottak a Quaestornál, a kormányfő pedig egy hete azt sem tudta, mekkora közvagyont kezelhetett a cégcsoport. Jogos kérdés, milyen megfontolásból bízták a közpénzt a cégcsoportra, kinek milyen rendszeres előnye volt az üzletkötésekből? – firtatta. Lázár János ekkor már „elmúltnyolcévezett”. Közölte: 2002 és 2010 között 300 milliárd közpénzt bíztak brókercégekre, ebből 4,8 milliárd jutott a Quasterhoz. Arra biztatta a képviselőt, nézzen utána, miért kellett ennyi közpénzt brókerekre bízni állami pénzügyi műveletekre. A nagybefektetők sorsáról a kárvallottaknak, a kormánynak, a Nemzeti Banknak és minden érintettnek – így a Quaestornak is – közösen kell döntenie, felelősséget viselnie – mondta.
A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltság kellett volna a Quaestor-ügyben. A kormány most saját mesét gyárt, hogy hárítsa a felelősséget.. Tukacs furcsállotta, hogy a kormányfő miként válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor ismét ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses – ismerte el, bár hozátette, utóbbinál ez régi gyakorlat lehet, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.
Lázár furcsa mondata a Quaestor-vezérről
Az MSZP-s Varga László a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) kérdezte arról, mit tartalmazott a brókerüggyel összefüggésben készült nemzetgazdasági minisztériumi jelentés, az alapján döntött-e a tárca arról, kiveszi a Quaestortól a közpénzt. Lázár miniszter ekkor pihenőre ment, Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár ismertette újfent a kormány kronológiáját. A szaktárca a miniszterelnöki utasítás után vonta ki a Quaestornál letétbe helyezett pénzeszközeit. A minisztérium kamatveszteséget szenvedett el, de ez töredéke az MSZP által a Quaestor-ügyben emlegetett 300 millió forint közpénzveszteségnek.
A szocialista Kiss László ezt követően azt feszegette, kitől és miért kapott parlamenti belépőt a Quaestor vezetője. Ekkor visszatért Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, T. Csaba azért kaphatott parlamenti belépőt az Országgyűlés Hivatalától, mert a Miniszterelnökség akkor még külgazdaságért felelős államtitkársága ezt kérelmezte. Ezt ő felterjesztette, a kérelmet benyújtották, a parlament pedig engedélyezte a belépőt. Az indok az volt, hogy az akkor létrejövő kereskedőház-konstrukcióban T. Csabának szüksége van arra, hogy rendszeresen, az akadályok csökkentése mellett jusson be a Házba – mondta, megjegyezve: “szerencsére az idő bizonyította, hogy T. Csaba méltatlan a bizalomra”.
A kérdések között ezenkívül szó volt még a kórházak adósságáról, a levéltárak helyzetéről, a moszkvai vízumkiadásról, az útdíjról, Sopron fejlesztéséről, Nyírő József újratemetéséről, az agrártámogatásokról, a női esélyegyenlőségről és a balmazújvárosi hulladéktárolóról.
