A jeles naphoz illő összeállításokat, filmeket és a történelmi egyházak programjait ajánlják. Nagypénteken az ifjabbaknak a Vastojást. Traub Viktória kortárs animációs filmje archaikus népi motívumok felhasználásával készült; mese egy családról, a kis Benedek és a vascsirke kalandjairól. (m2 14.35). Este a nézők gondolatban együtt járhatják végig Ferenc pápával a Via crucis-t, a keresztutat a római Colosseumban a (Duna 21.00).
Az állami tévé leadja A Passió című filmet, amely az ajánló szerint Mel Gibson 2004-ben készült alkotása a bemutatásakor vitákat váltott ki, és meg is osztotta a közönséget. A hívő katolikus rendező – a korábbi Jézus-filmektől eltérően – nagyfokú realizmussal ábrázolta a Megváltó szenvedését. Az alkotás hangulata egyedülálló: szereplői azokon a nyelveken szólalnak meg, amelyeket egykor Jeruzsálemben beszéltek. Az arámi és latin dialógusokat magyar felirattal olvashatjuk (Duna 22.35)” – írja az MTVA.
Itt időzzünk el egy pillanatra. Mel Gibson Jézus szenvedéseit bemutató filmje ellen a katolikus püspöki kar nem emelt szót, de az Egyesült Államokban már megjelenése előtt botrányt kavart, idehaza pedig a film ellen nyílt levelet írt teológus, lelkész, filozófus.
Szerintük „ Názáreti Jézus szenvedéseinek öncélú, vértenger és a szétfröccsenő emberi testdarabok vágóhídi tivornyájává torzított ábrázolása nem a Megváltó küldetéséről szól, hanem az Istentől való eltávolodást Isten megcsúfolásával áthidalni törekvő barbarizmus vámszedőinek lelkületéről. (…) Testvéreinknek, akik Mel Gibson pornográf művének megtekintésére vállalkoznak, Isten előtti felelősséggel és súlyos aggodalommal azt tanácsoljuk, hogy a Názáreti Jézusra emlékező imádsággal és böjtöléssel erősítsék meg lelküket a Sátán A passión keresztül megvalósuló kísértésének elviselésére. A keresztény egyházak felelős személyeit pedig arra hívjuk fel, hogy Isten előtti felelősségük tudatában, pásztorális komolysággal figyelmeztessék egyházaik tagjait e Szentírást és a kereszténység legszentebb eszméit megcsúfoló lélekromboló tévelygés minden veszélyére. Külön is sajnálatos és undort keltő, hogy a médiumok képviselői ama bizonyos harminc ezüst kasszírozásának igyekezetében maguk is egy szintre kerültek a legsötétebb indulatok kalmáraival. Ebben az évben van éppen hatvan esztendeje annak, hogy a magyar zsidóságot – többek között a keresztény hagyomány által is formált gonosz indulatok miatt – mészárszékre adták. Ebben az évben vetíteni Mel Gibson filmjét nem más, mint médiakalandorság.” Ezt írták néhány éve a Népszabadságban.
A kis közjáték után vissza a köztévéhez.
Nagyszombaton délben Csíkszentlélekre látogatnak, a XV. században épült templom kerepelése miatt. A különleges hang forrása: a tüskés fahengerre feszülő kalapácsfejes fanyelvek a henger forgatása nyomán, a deszkaszekrény tetején puskaropogásszerűen csapódnak (Kossuth Rádió 12.00). Járai Judit műsorában, a Világórában is több anyag is foglalkozik az ünneppel; a keresztények világban elfoglalt szerepe mellett a műsor a Vatikánba és a Szentföldre is elzarándokol (Kossuth Rádió 14.06). A kicsik Lázár Ervin történetén okulhatnak. A Négyszögletű Kerek Erdő lakói változatos ötleteket adva próbálják megoldani Szörnyeteg Lajos problémáját, mert, hogy igen álmos. (m2 17.00). A világ legszebb története a megváltó életét beszéli el a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásától kezdve a keresztre feszítéséig és a feltámadásig. Az 1965-ben készült látványos amerikai filmeposzban George Stevens író-rendező Jézus szerepét a svéd Max von Sydowra bízta, akinek ez volt első angol nyelvű szerepe. Mellette a korszak kosztümös szuperprodukciói között is ritkaságszámba menő sztárszereposztást láthatunk: Charlton Heston, José Ferrer, Telly Savalas nevét olvashatjuk a listán (Duna 19.25).
Húsvét vasárnap az evangélikus magazinban a mozgássérült fiatalokkal bemutatott Passiójátékból láthatunk részleteket. Az adásban egy Ady és egy Pilinszky vers is elhangzik Kubik Anna tolmácsolásában (Duna 10.00). Az Esztergomi Bazilikából közvetített szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek mutatja be (10.30). Ezt követően Ferenc pápa a római Szent Péter térről húsvéti üzenetét küldi a „városnak és a világnak” (M1, Duna, Duna World).
