A korábbi kilenc után most újabb hat intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Kecskeméti, a Nyíregyházi, és a bajai Eötvös József Főiskola gazdálkodását értékelő ellenőrzések eredményeit ismertette Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
A magyarországi felsőoktatási intézmények által betöltött társadalmi szerep, a rendkívül szerteágazó tevékenységük, bonyolult szervezetük, az általuk kezelt közpénz nagysága, a korrupciós veszélyek fokozódása, illetve a nemzetközi gyakorlatok egyaránt indokolttá tették a számvevőszéki ellenőrzések 2013-ban történt megindítását, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézménynél, ami összesen 30 ellenőrzést jelent.
Az intézmények felénél hatósághoz kellett fordulni
Az összesen 30 felsőoktatási intézmény mintegy fele esetében fordult az ÁSZ valamely hatóság felé. Összesen 24 ügyben tett jelzést az illetékes nyomozóhatóságnak, 10 intézmény esetében intézményenként több ügy miatt is. 7 intézmény kapcsán 8 közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ, ezek többmilliárd forint értékű közbeszerzést érintenek.
Az ÁSZ emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is élt hatósági jelzéssel, a hat most lezárt ellenőrzés kapcsán pedig 8 esetben a miniszter felé, 4 esetben az érintett intézmény rektora felé munkajogi felelősség megállapítására is javaslatot tett – sorolta a következményeket az ÁSZ elnöke.
Az ellenőrzések általános tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenység pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ez visszaigazolta a már említett korrupciós sérülékenység tényét, és azt ezt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását is.
Volt jó példa is
A most lezárult hat ellenőrzésnél is előfordultak jellemző hibák, hiányosságok. Az ellenőrzött intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló elfogadása, és egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve. A fejlesztési tervekről nem döntöttek, vagy nem a szabályoknak megfelelően születtek ezek a döntések. A hat felsőoktatási intézmény pénzügyi gazdálkodásában a jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság volt, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.
Az intézmények nem készítettek vagyongazdálkodási tervet, a követelések kimutatása, besorolása, illetve értékelése pedig nem, vagy csak részben volt szabályszerű.
Az ÁSZ egyébként jó gyakorlatot is említett , a Kecskeméti Főiskolánál ugyanis jól működött a belső kontrollrendszer, illetve szabályszerű volt az intézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodása is.
