„Nem akarok olyan Európában élni, amely új hidegháborút vezet Oroszország ellen” – ezzel a címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Kommerszant orosz napilap pénteki számában.
Az interjúban a miniszterelnök kijelentette: amíg Németország kiáll az Oroszország elleni büntetőintézkedések mellett, addig aligha változik a helyzet, függetlenül attól, hogy Magyarország egyetért ezzel vagy sem.
A lap felvetette, hogy a Moszkvában elterjedt vélemény szerint az EU-ban szakadás történt az Oroszországgal kapcsolatban a legkeményebb álláspontot képviselők és azok közt, akik megpróbálnak velük szembehelyezkedni. Orbán szerint a helyzet „ennél is rosszabb”, mert vannak olyanok, akik szerint Oroszországot el kell zárni az Európával meglévő gazdasági kapcsolatoktól és választani akarnak az európai egység és Oroszország közt. „Mi azonban azon gondolkozunk, hogyan lehetne a legjobb módon rendezni az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait” – mondta.
„Nem akarok olyan Európában élni, amely új hidegháborút vezet Oroszország ellen és az európaiakat Oroszország ellenségévé teszi” – jelentette ki. Szerinte fantasztikus lehetőség Európa számára, hogy egyesítse az orosz energiaforrásokat és Oroszország hatalmas gazdasági lehetőségeit az európai technológiai tudással és kultúrával.
A lap kérdésére, hogy készül-e Törökországhoz vagy Oroszországhoz hasonló illiberális állam kiépítésére, Orbán azt mondta: Törökország nagyon sikeres állam és Oroszország is rendkívül sikeresen fejlődött az ukrán válságig. „Nem értek egyet azokkal a nyugati reflexekkel, hogy át kell nevelni és nem kell elfogadni azokat, akik sikeresebbek nálunk, csak azért, mert a nyugati nézőpont szerint politikai rendszerük kevesebb értéket hordoz magában” – mondta.
A meghiúsult Déli Áramlat gázvezetékkel és a tervezett, Törökországon át vezető gázszállítási útvonallal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „különböző koncepciók fekszenek az EU asztalán, verseny van a különböző tervezetek között. Tehát nem csak lobbizni szükséges, hanem harcolnunk kell a koncepciónk sikeréért”.
Magyarország volt az egyik, aki csatlakozott korábban a meghiúsult Déli Áramlat megépítéséhez, ami az orosz gázt a Fekete-tenger alatt szállította volna Európába, ezt a koncepciót végül az EU elvetette. Ezzel egyidejűleg Oroszország bejelentette egy lehetséges török útvonal megépítését, amin Görögországba juttatnák el a gázt. Az egész az EU döntésétől függ, hogy beengedi-e ezen a csatornán a gázt, ami Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül húzódna, de az EU-n kívül minden érintett országnak érdeklődést kell mutatnia a projekt iránt, Magyarország ezt megtette.
