Vakítóan fényes kristálycsillárok, feszült figyelem és talpig kiglancolt hallgatóság várta Merkel kancellárt a német tanítási nyelvű Andrássy Egyetemen. Hat intézmény hallgatói papírjaikat rongyosva morzsolva számolták a perceket Európa Muttijának megérkezésééig. Mindenki arra volt kíváncsi, lesz-e aktuálpolitikai reflexió Merkel beszédében: céloz vagy odavág? Mismásol vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy a német pedantéria kis szigete történetesen egy puskaporos hordó közepén foglal helyet? Mindenből kijutott egy kevés. Mi két megszólítottat: egy civilszervezet képviselőjét és a jövő politikusát, az Andrássy Egyetem hallgatóját kérdeztük Merkel kancellár látogatásáról.
Pluralizmus és szabadság
“Értékrendjünk alapját képezi a demokrácia, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem ellenfél és versenytárs” – mondja Angela Merkel, aki szerint amikor egy csoport erőfölénnyel rendelkezik, mértékletességgel kell élnie erejével és “védeni kell a kisebbségeket” – beszél szelíden, de világosan.
“Európai berendezkedésünk ma abban jut kifejezésre, hogy mit értünk ma civil társadalom alatt. A civil társadalomban szabad polgárok szabadon kommunikálhatnak, félelem és kényszer nélkül kifejezhetik önmagukat, a kormányok pedig partnerekként bánnak velük. A társadalmi részvétel ezen formája erősség, sikerünk alapja. Ugyanúgy, mint a független és pluralista médiavilág. Ez érvényes az NGO-kra (non-governmental organisation, nem kormányzati szervezet) is, amelyek határokon átívelő kapcsolatokat ápolnak, amelyekre szükségünk van a globalizált világban. Ők nem külföldi hatalmak ügynökei”
– és mondata végére a hallgatóság apró felszisszenése, kis mocorgások és összeszisszenések tett pontot.
A meghívottak között több civil szervezet is képviseltette magát, a Mérték Médiaelemző Műhely képviseletében Urbán Ágnes hallgatta a kancellár egyértelmű állásfoglalását. Mint mondja: fontos üzenet Magyarországnak, hogy Angela Merkel szóba hozta a civilek és a sajtószabadság kérdését, szerinte ez egy olyan politikai kultúra megmutatkozása, amely “igyekszik minél több irányból, minél összetettebben vizsgálni a társadalmi jelenségeket és nem egy, meghatározott, berögzült nézetrendszert ismételget.” Urbán Ágnes szerint ez a politika nagyban gondolkodik, “emberekben gondolkodik és nem csak és kizárólag politikai irányzatokban.” A Corvinus Egyetemen is tanító szakember szerint Merkel az európai közgondolkodásból adott leckét a hallgatóknak és az országnak. “Őrületesen bezárkózóak vagyunk. A magyarországi közéleti vitákban nem is lehet érzékelni, hogy egy fontos közösség tagjai vagyunk. Csak rajtunk múlik, mikor kezdünk el mi is nagyobb távlatokban, tágabb keretek között gondolkodni.”
MTI / Andrássy Egyetem
Merkel lába nyomán
Osztrovszky Edina, az Andrássy Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatója másodikként kérdezett a kancellártól: “Mint a politika világának legjelentősebbnői szereplője, milyen tanácsokat adna nekünk, lányoknak, akik politikai pályára készülünk?”
Edina a beszélgetés után elmondja, elégedett volt a kancellár válaszával, miszerint “a nők is ugyanolyan emberek, mint a férfiak, éppen ezért, az embernek hinnie kell önmagában, mennie kell az útján, nem szabad hagynia, hogy legyűrjék, ugyanakkor nem is szabad megsértődni, ha veszítünk.” Ez már csak azért is fontos számára, mert ő is a politika világába, illetve annak közelébe vágyik. “A külpolitikai elemzők között kevés a nő” – tette hozzá.
“Határozott, mégis nyugodt, azt hiszem ez a két tulajdonsága teszi Európa jóságos Muttijává. Olyan politikus, aki egy plexiszéknek támaszkodva is hitelesen tud beszélni nemzedékek kérdéseiről” – összegzett Edina a nagy pillanat után.
Utólag világos: Merkel az Andrássy Egyetemen korábbi üzenetét húzta alá: beszélni, beszélni, beszélni. Üzenet az, hogy öt órás magyarországi tartózkodásából közel háromnegyed órát arra szánt, hogy meghallgassa a fiatalok kérdéseit, hogy világossá tegye: ma Európában nincsenek elvágólagos kijelentések, fekete-fehér válaszok – legyen szó az ukrajnai krízisről, az energiapolitikáról vagy az uniós tagállamok önállóságának kérdéséről. Egyértelmű kijelentéseket csak az európai értékközösséggel kapcsolatban tett: a sokszínűség, a határokon átívelő kapcsolatok adják ennek a kis közösségnek – igen, a Föld lakosságának mindössze 6 százalékát tesszük ki mi, európaiak – a fundamentumát, amelyet egy Konrád György idézettel demonstrált: “gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert.”
